Harapási sebek: Elsősegély harapási sérülések esetén

Rövid áttekintés

  • Mi a teendő harapott sebek esetén? Elsősegélynyújtás: Tisztítsa meg, fertőtlenítse, sterilen takarja le, erős vérzés esetén szükség esetén nyomókötést, kígyómarás esetén rögzítse a sérült testrészt. Az érintett személyt orvoshoz kell vinni vagy mentőt hívni.
  • Harapási sebek kockázata: Sebfertőzés, szövetkárosodás (pl. izmok, idegek, inak, erek vagy csontok); mérgezési tünetek (ha mérgező állatok megharapták).
  • Mikor kell orvoshoz fordulni? Elvileg minden harapott sebet orvosnak meg kell vizsgálnia, és szükség esetén kezelnie kell.

Figyelem.

  • Még a könnyű és ártalmatlannak tűnő harapott sebek is megfertőződhetnek.
  • A legrosszabb esetben életveszélyes vérmérgezés, tetanusz vagy veszettség fertőzés alakul ki!
  • A seb még napokkal a harapás után is elfertőződhet. Ezért figyelje meg a harapott sebeket a gyulladás jeleire (duzzanat, bőrpír, hipertermia stb.).

Harapott seb: Mi a teendő?

  1. Felületi bőrkárosodás, karcolásos sebek, esetleg zúzódások.
  2. Mélyebb bőrsebek az izombőrig (fascia), az izomzatba vagy a porcszerkezetekbe
  3. Seb szövetelhalással (nekrózissal) vagy jelentős szövetkárosodással (anyaghiba)

A laikusok számára azonban szinte lehetetlen megfelelően felmérni a harapás sérülésének súlyosságát. Ezért minden harapott sebet vészhelyzetnek kell tekinteni, és orvosnak kell kezelnie. Először azonban elsősegélyt kell nyújtani harapási sérülések esetén:

  • Azoknál a harapott sebeknél, amelyek nem véreznek túl sokat (például a kutyától vagy a macskától származó), mossa le a sebet vízzel.
  • Ezután fertőtlenítse a sebet (ha rendelkezésre áll megfelelő sebfertőtlenítő szer), majd sterilen takarja le.
  • Erősen vérző harapás esetén nyomókötést kell alkalmazni.
  • Gyorsan vigye a beteget orvoshoz, vagy hívja a mentőszolgálatot.

A harapási sérülések típusai

Attól függően, hogy melyik állat harapása, a harapássérülések általában jellegzetes sérülési mintázatot mutatnak. Az is az „elkövetőn” múlik, hogy mekkora a veszélye például a sebfertőzésnek.

Emberi harapás

Ha egy ember harap, általában gyűrű alakú lenyomat marad zúzódásokkal és pontszerű bőrhorzsolásokkal. Jelentős a fertőzésveszély! Az emberi harapás AIDS (HIV) vagy hepatitis vírust (B vagy C) terjeszthet.

Macskaharapás

A macska harapása is nagyon fertőző. Például vérmérgezést (szepszist) okozhatnak, vagy veszettséget terjeszthetnek. A macskaharapás általában mély, pontos sebeket hagy, de alig vérzik. A szöveti sérülések a csontig terjedhetnek. A kézen lévő macskaharapásoknál így gyakran az ujjak inak és ízületek érintettek.

Kutya harapás

A kutyák általában megharapják az ember kezét és alkarját, kisgyermekeknél pedig az arcát is. Ezek gyakran szakadások vagy zúzódások rongyos élekkel. Mivel az állatoknak hegyes fogaik és erős állkapcsaik vannak, az izmok, inak, erek, idegek és/vagy csontok mélyebb sérülései nem ritkák. A kutyaharapás utáni lehetséges sebfertőzések közé tartozik a vérmérgezés és a veszettség.

Erről a témáról bővebben a Kutyaharapás című cikkben olvashat.

Rágcsálócsípés

A rágcsálók, például a patkányok, egerek, tengerimalacok, mókusok vagy nyulak általában csak felületes harapás sebeket okoznak. Itt ritka a sebfertőzés (pl. veszettség, tularemia = nyúlpestis, patkányharapás láz).

Lóharapás

Az állatok lapos foga miatt itt jellemzőek a zúzódásos sérülések (többek között a zúzódásról is felismerhető).

Kígyómarás

A témáról bővebben a Kígyómarás cikkben olvashat.

Harapott seb: kockázatok

A harapott seb legnagyobb veszélye a fertőzés magas kockázata. Emellett a támadó súlyos szövetkárosodást is okozhatott az áldozatnak. Mérgező kígyó harapása esetén is fennáll a mérgezés veszélye.

Harapott seb: Fertőzés

A macska- és emberharapásnál 50 százalék körüli a fertőzési arány, a kutyaharapásnál valamivel alacsonyabb. Az ilyen sebfertőzések az állatok és emberek nyálában található számos kórokozóból erednek, amelyek harapáskor bejuthatnak a sebbe.

A harapott sebek fertőzésének kockázata azért is magas, mert a sérüléseket gyakran alábecsülik, majd nem kezelik szakszerűen. A kockázat különösen magas nagyon mély és szennyezett sebek esetén, valamint ha a szövet súlyosan megsemmisült.

Szövetkárosodás

A könnyű harapott sebek gyakran csak a bőr felszíni rétegét (epidermist) sértik. Ezzel szemben a mélyebb harapások lényegesen súlyosabb károkat okozhatnak. Például a bőr leválhat az alatta lévő szövetről (dermabrázió/dekolmentum). Idegek, erek, inak, izmok és/vagy csontok is gyakran megsérülnek – néha ennek megfelelő következményekkel.

Idegkárosodás esetén például előfordulhat, hogy a beteg már nem érzékeli a hőmérsékleti ingereket és az érintést az érintett testterületen is (érzékenységi zavarok). Mozgáskorlátozás is lehetséges. Az érsérülések vérzést okozhatnak a szövetben. A legrosszabb esetben egy testrész teljesen leszakad a harapástól, például a kéz vagy a fül.

Kígyómarás által okozott mérgezés

Harapási sérülések: mikor kell orvoshoz fordulni?

Harapott sebbel mindig orvoshoz kell menni. Először is, mert csak ő tudja megfelelően felmérni a sérülés mértékét. Másodszor azért, mert a harapott sebek sebfertőzést okozhatnak. Ha szükséges vagy tanácsos, az orvos azonnal beadhatja a beteget tetanusz vagy veszettség elleni védőoltással.

Harapott sebek: Orvosi vizsgálat

A beteggel vagy a kísérőkkel folytatott beszélgetés során az orvos először megpróbál képet kapni a sérülés lefolyásáról és magáról a harapásról (anamnézis). Megkérdezi például, hogy az állat feltűnően viselkedett-e (veszettség gyanúja), illetve – házi kedvencek esetén – beoltották-e veszettség ellen. Az orvost tájékoztatni kell a beteg bármely ismert immunhiányáról (pl. cukorbetegség vagy kortizonterápia), valamint a gyógyszerek (például vérhígítók) szedéséről.

Ha felmerül a gyanú, hogy a harapott seb csontsérüléssel jár, a képalkotó technikák (pl. röntgen) tisztázzák.

Harapott sebek: Kezelés orvos által

Az orvos alaposan megtisztítja és leöblíti a könnyű harapott sebeket (ismét). Ezután gipsszel, kapcsokkal vagy varrattal lezárja őket (elsődleges sebellátás).

Ezzel szemben a mély és fertőzött sebeket általában egy ideig nyitva tartják, és többször megtisztítják, mielőtt lezárják (másodlagos sebkezelés). Ez a fertőzés megelőzése vagy egy meglévő fertőzés megszüntetése érdekében történik.

Ha szükséges, az orvos eltávolítja a sérült, elhalt vagy fertőzött szövetet a seb területéről, mielőtt lezárná a sebet (debridement).

Kígyómarás esetén a betegeket gyakran fekvőbetegként kezelik. A sérült testrész immobilizálva van.

Harapásos sebek megelőzése

A harapássérülések gyakran előfordulnak. Leginkább a kutyák harapnak, ritkábban a macskák, lovak, rágcsálók vagy más emberek. Ami az állattámadókat illeti, van néhány dolog, amit megtehet a harapott sebek megelőzése érdekében:

  • A kutyákkal, macskákkal és más állatokkal szemben nyugodtan és védekezően viselkedjen, ne fenyegetően vagy agresszíven. Ez akkor is érvényes, ha egyébként békés háziállatokkal foglalkozik.
  • Tanuld meg helyesen értelmezni az állatok figyelmeztető jelzéseit.
  • Ne érintse meg az állatot, ha az táplálkozik vagy fiókái vannak.
  • Soha ne közelítsen egy állathoz hangtalanul és/vagy hátulról. Megijedhet és haraphat.
  • Kerülje a gyors mozgásokat és a hangos zajokat állat közelében.
  • Viseljen erős cipőt és hosszú nadrágot, ha kígyókkal tarkított területen sétál. Használjon sétapálcát is – a földet érő rezgések figyelmeztetik az állatot, így általában eltávolodik.

Ha megszívleli ezeket az intézkedéseket, csökkentheti az állatok harapásának kockázatát.