Izomrángások az egész testen

Mit jelent az egész test izomrángása?

Az izomrángások akaratlanok összehúzódások izomrostok, amelyek elvileg a test bármely izomában előfordulhatnak. Elvileg vannak izomrángások mozgáshatással és anélkül. További részekre oszthatók: Myoclonies (egész izmok rángásai, főleg mozgáshatással) Fasciculációk ( izom rost kötegek) Számos lehetséges oka lehet az izomrángásoknak, de ezek gyakran ártalmatlanok. Mindazonáltal nagyon bosszantóak lehetnek, és sokakat zavarnak, különösen, ha az egész testben diffúz módon fordulnak elő.

  • Myoclonies (egész izmok megrándulása, főleg mozgáshatással)
  • Fascikulációk (izomrostcsomók megrándulása)
  • Fibrillációk (a legkisebb izomrostok rángatózása)

Okok

Célszerű őket felosztani a típus szerint izomrángás: A myoclonies akaratlan összehúzódások egy vagy több izom, és kívülről megfigyelhető rövid, izomrángás mozdulatok. Az októl függően a betegek alig vagy egyáltalán nem tudják ellenőrizni a myoclonies betegségeket. A myoclonies ártalmatlan lehet, különösen akkor, ha röviddel az elalvás előtt (alvási myoclonies) vagy rövid „borzongásként” jelentkezik.

A tic rendellenességek szintén a myoclonia gyakori okai, vagyis a szokásos mozgásminták, amelyeket az érintett személy nem tud kontrollálni. Habár tic önmagukban nem veszélyesek, nagyon megterhelőek és megbélyegzőek lehetnek. Súlyos neurológiai-pszichiátriai betegség, kifejezett tic Gille de la Tourette-szindróma.

A myoclonia másik fontos oka néhány epilepszia szindrómák. Azonban, epilepszia nem egységes betegség; sok alforma teljesen más tünetekkel is társul, például bizsergés, csattanás vagy apátia. Elvileg mindenféle neurológiai tünet elképzelhető; myoclonies csak bizonyos epilepsziákban fordul elő.

Amikor az egész test megrándul, általános tonikus-klónusos rohamról vagy grand mal rohamról beszélünk. Azonban gyakran csak az egyes izmok vagy izomcsoportok rángatóznak, ezt fokális rohamnak nevezzük. Elbűvölő módon nem az egész izom rándul meg, hanem csak az izomrostok kötegei, vagyis egy izom részei.

Általános szabály, hogy nincs mozgáshatás. A fasciculációk a test egész területén is előfordulhatnak, különösen a fizikai megterhelés után, gyakoribbak és a legtöbb esetben ártalmatlanok, jóindulatú fasciculation szindrómának is nevezik őket. Alapszabály: ha 3 másodperc alatt kevesebb, mint 10 fasciculation fordul elő, azok ártalmatlanok.

Gyakran úgy nyilvánulnak meg izomrángás a szemhéj vagy a végtagokban. A sport mellett a fő ok a stressz, a mentális egyensúlyhiány vagy az olyan stimulánsok, mint pl koffein. Különösen figyelmesnek kell lenni, ha a fasciculációkat kifejezett gyengeség és izomvesztés kíséri.

Ez jelezheti az amiotróf laterális szklerózist (ALS), és ezt egy neurológusnak sürgősen tisztáznia kell! Ritka neuromuszkuláris betegségek, mint pl gyermekbénulás vagy a gerinc izom atrófiáját is figyelembe kell venni. Egy másik ok olyan gyógyszerek, mint a kolin-észteráz inhibitorok, lítium or metilfenidát (Ritalin), Vagy elektrolit rendellenességek mint például a magnézium or kalcium hiány.

A porckorongsérv, különösen a nyaki gerincben, szintén az egész test fasciculációjához vezethet, de ezután általában fájdalom, zsibbadás vagy bénulás. A fibrillációk a legkisebb izomegységek rángatózatai, és általában csak a nyelv izom. Okaik megfelelnek a fasciculációk okainak.