Mi az a foszfát?
A foszfát a foszforsav sója. A csontok és fogak 85 százalékában, 14 százalékában a test sejtjeiben és egy százalékában a sejtközi térben található. A csontokban a foszfát kalciumhoz kötődik, és kalcium-foszfátként (kalcium-foszfátként) raktározódik.
Emellett a foszfát fontos energiaszolgáltató: a sejtplazmában energiagazdag foszfátvegyületek (ATP) vannak jelen, amelyek kémiai reakción keresztül látják el energiával a sejteket a különféle anyagcsere-folyamatokhoz. A foszfát szintén a DNS összetevője, és savas pufferként működik a vérben és a vizeletben.
Az úgynevezett parathormon, amely a mellékpajzsmirigyekben képződik, elősegíti a foszfát vesén keresztül történő kiválasztását. A növekedési hormonok, a pajzsmirigyhormonok, az inzulin és a kortizon csökkentik a foszfát kiválasztását.
A foszfát anyagcsere szorosan összefügg a kalcium és a D-vitamin egyensúlyával. Ha a vér sok foszfátot tartalmaz, akkor kalciumszegény, és fordítva.
Ha túl sok foszfát van a vérben, ezt hiperfoszfatémiának nevezik. Ez erős viszketéshez, a szívbillentyűk meszesedéséhez vagy köszvényszerű ízületi panaszokhoz vezethet.
Mikor határozzák meg a foszfátszintet?
Az orvos meghatározza a páciens foszfátszintjét, ha a kalcium-anyagcsere zavarát gyanítja. A mérés vesekő esetén is indokolt. Emellett a foszfátszintet a krónikus veseelégtelenség vizsgálata során, pajzsmirigyműtét után, súlyos emésztési zavarok és alkoholfogyasztás esetén is meghatározzák.
A foszfátot 24 óra alatt gyűjtött vérszérumból, heparinplazmából vagy vizeletből határozzák meg (24 órás vizelet). A vérvételkor a betegnek koplalnia kell.
Foszfát – normál értékek
|
Normál érték |
||
|
felnőttek |
0.84 – 1.45 mmol/l |
|
|
Gyerekek |
Újszülött |
1.6 – 3.1 mmol/l |
|
12 hónapig |
1.56 – 2.8 mmol/l |
|
|
1 - 6 év |
1.3 – 2.0 mmol/l |
|
|
7 - 13 év |
1.0 – 1.7 mmol/l |
|
|
13 évek alatt |
0.8 – 1.5 mmol/l |
A 24 órán keresztül gyűjtött vizeletben a foszfát normál tartománya 16-58 mmol/24 óra.
Mikor emelkedik a foszfátérték?
Ha túl sok szervetlen foszfát van a vérben, ezt hiperfoszfatémiának nevezik. A következő állapotok okozhatják:
- Veseelégtelenség (veseelégtelenség)
- Akromegália (hormonális betegség a növekedési hormon túltermelésével)
- Csontdaganatok és áttétek (lásd tumormarkerek)
- Vérsejtek bomlása (foszfát felszabadulás a vérsejtekből)
A D-vitamin túladagolása esetén a vér foszfátszintje is megemelkedik.
Mikor csökken a foszfátszint?
A vér foszfátszintje csökken:
- alkoholelvonás krónikus alkoholizmusban
- csökkent a vér kalciumszintje
- D-vitamin-hiány
- vesegyengeség (veseelégtelenség)
- mesterséges táplálás (alkalmanként)
A vizelet emelkedett foszfátszintje hyperparathyreosisra utalhat.
Mi a teendő megváltozott foszfátértékek esetén?
Ha foszfáthiányban szenved, olyan ételeket kell fogyasztania, amelyek sok foszfátot és D-vitamint tartalmaznak. Ilyenek például a tej és a szénsavas italok. Ezzel szemben hiperfoszfatémia esetén csökkenteni kell a foszfát és a D-vitamin bevitelét. A foszfát egyensúly szabályozását azonban mindig orvosi felügyelet mellett kell végezni, mert a foszfát koncentrációja többek között a szívműködésre is hatással lehet.