Fehérjehiány diagnózisa Fehérjehiány

Fehérjehiány diagnózisa

Különböző tünetek késztetik az embert a fehérjehiány. Ide tartoznak többek között: A fizikális vizsgálat, egy komoly vashiány vashiányos ödéma is kiderülhet (lásd alább). A diagnózis megerősítéséhez a fehérje szintje a vér meg kell határozni.

A teljes fehérjekoncentráció a vér laboratóriumtól függően 64 és 83 g / l között kell lennie. Ha az érték alacsonyabb, akkor van egy fehérjehiány. A vizeletet is meg lehet vizsgálni annak megállapítására, hogy a fehérje elvész-e a vesén keresztül.

• Fáradtság
• Izomfájdalom
• Hajhullás
• Törékeny körmök
• Sebgyógyulási rendellenességek
• Súlycsökkenés izomvesztés révén

A kórtörténet gyakran már vannak utalások a fehérjehiány. A beteg panaszkodik a megfelelő tünetekről. A fehérjehiány jelenlétének tesztelését a vér teszt.

A vér teljes fehérjekoncentrációjának a laboratóriumtól függően 64 és 83 g / l között kell lennie. An vashiány akkor van jelen, amikor a vérben lévő összes fehérje az alacsonyabb standard érték alá csökken. Ebben az esetben célszerű további vizsgálatokat végezni a fehérjehiány okának felderítésére.

A vérben lévő fehérje standard értékei nagymértékben változnak és laboratóriumonként változnak. Elvileg azonban emlékezhetünk arra, hogy a fehérjék a vérben nagyon heterogén csoport. A vérfehérje nagy részét a fehérje képezi albumin.

Ezért lehet mérni a albumin a vér teljes fehérjetartalma mellett. A albumin tartalma a legtöbb laboratóriumban 35 és 53 g / l között van. Ezenkívül érdemes az a mellett vizeletvizsgálatot végezni vérvizsgálat annak ellenőrzése, hogy a fehérje elvész-e a vizelettel, azaz a vese.

Fehérjehiány kezelése

Fehérjék nélkülözhetetlenek a test túléléséhez. A fehérjehiánynak súlyos következményei lehetnek. Ezért mindenképpen korrigálni kell a meglévő fehérjehiányt. A Német Táplálkozástudományi Társaság azt javasolja, hogy 0.8 g fehérjét / testtömeg-kilogrammot vegyen be az élelmiszer.

Ezzel megelőzhető a fehérjehiány. A megnövekedett fehérjeszükséglet fázisaiban (növekedés, terhesség és ápolási időszak, súlyzós edzés) az ellátást 1.5 g / ttkg-ra kell növelni. Afrikában a fehérjehiány miatt sokkal gyakoribb alultápláltság.

A fehérjehiány kezelésében fontos, hogy az érintettek először lassan növeljék fehérjebevitelüket, hogy ne váltsanak ki újratáplálási szindrómát. Ez a klinikai kép akkor alakulhat ki, ha a betegek hirtelen normális táplálékmennyiséget kapnak hosszú idő után alultápláltság. Súlyos végstádiumú betegek máj a betegség általában fehérje (albumin) infúziót kap, mivel a májban már nem lehet elegendő fehérjetermelni.

A fehérje további része infúzió formájában is segít megszüntetni a daganatos betegek fehérjehiányát. Különösen, ha a fehérjehiány miatt ascitesben szenvednek. Ha egy vese a vesén keresztüli fehérjevesztéssel járó betegség a fehérjehiány oka, ezt a vesebetegséget a lehető legjobb módon kell kezelni.

A fehérjehiány prognózisa annak okától függ. Fehérjehiány miatt alultápláltság elméletileg viszonylag könnyen kompenzálható. Ha súlyos betegségek okozzák a fehérjehiányt, akkor a prognózis általában rosszabb. Súlyos végszakasz vese és a máj elvezetõ betegségek vashiány gyakran már nem lehet gyógyítóan kezelni. Ezután a fehérje infúzió formájában beadható a betegeknek.