Izomrángás (fasciculáció): okok, kezelés és segítség

Az izomrángások, izomremegés, fasciculációk vagy köznyelven az izomrángások különböző súlyosságúak, és jól látható mozgással járhatnak, vagy vizuálisan észrevehetetlenek lehetnek. Részben egy betegség tünetei; ugyanakkor maguk is jelenthetnek betegséget. Ezért a differenciált diagnózis elengedhetetlen a gyakori esetekben izomrángás.

Mi az izomrángás?

Az izomrángás kifejezés alatt az orvosok általában akaratlanul értenek összehúzódások az izmok. Ez számos különböző izomcsoportot érinthet. Az izomrángás kifejezés alatt az orvosok általában akaratlanul értenek összehúzódások az izomzat. Sokféle izomcsoport érintett lehet, beleértve a arcizmok és a végtagoké. A rángások lehetnek ritmikusak és szabályosak, vagy előfordulhatnak egyszer vagy szabálytalan időközönként. Milyen gyakran és intenzíven a izomrángás bekövetkezése az egyes okoktól függ. Ha a összehúzódások világosan látható mozgásokat produkálnak, az orvosok myocloniákról beszélnek; ha nincs tényleges mozgás, akkor a rángásokat fasciculációknak nevezzük. Izomrángás nem mindig kell kóros oka lenni. Az úgynevezett végtagi rángások, amelyek elalszanak, és amelyek a lakosság körülbelül 70% -ánál fordulnak elő, orvosilag ártalmatlan jelenségnek számítanak.

Okok

Izom izomrángás ártalmatlan és természetes okai lehetnek. Például súlyos feszültség vagy a mentális egyensúlyhiány okozhat átmeneti izomrángás az egyes izomrészek. Bizonyos körülmények között azonban az izomösszehúzódásokat kóros rendellenesség is okozhatja. Különösen a neurológiai problémák jelentkezhetnek akaratlan izmokon keresztül izomrángás. Mérgezés, például nehéz fémek or alkohol, észrevehető izomrángásokat is okozhat. Az epilepsziások gyakran erős izom-összehúzódásoktól szenvednek; előfordulásuk azonban mindig a pontos típusától függ epilepszia. Bizonyos körülmények között a túlzott izomrángás oka lehet egy az agy gyulladása. A veszélyes kizárása feltétel, a gyakori izomrángásokat orvosilag meg kell vizsgálni.

Ezzel a tünettel járó betegségek

  • Mérgezés
  • Parkinson kór
  • Creutzfeldt-jakob betegség
  • Wilson-kór
  • Magnéziumhiány
  • Alkohol-mérgezés
  • Tic és Tourette-szindróma
  • Febrile roham
  • Diabetes mellitus
  • Nyugtalan láb szindróma
  • Epilepszia
  • A szklerózis multiplex
  • Amyotróf laterális szklerózis
  • Agygyulladás
  • Keringési rendellenességek

Diagnózis és lefolyás

Feltűnően gyakori és / vagy súlyos izomrángások esetén tanácsos orvoshoz fordulni. Speciális vizsgálati módszerek segítségével a szakemberek megtudhatják, hogy az összehúzódásoknak kóros oka van-e és pontosan hol vannak. Részletes vitában először a gyakoriságát, intenzitását és a lehetséges egyéb tüneteket tárgyalják. Ezt követi a beteg átfogó vizsgálata. Ha ily módon nem lehet meghatározni az izomrángás kiváltó okát, az orvos elrendelheti az EEG mérését agy aktivitás vagy EMG az izomaktivitás mérésére. Ily módon meghatározható, hogy epilepszia jelen van. Hasonlóképpen diagnosztizálható, hogy az izomrángások okai idegesek-e vagy izmosak-e.

Szövődmények

Az izomrángások miatt sok ember belső tapasztalatot tapasztal feszültség. Különösen súlyos esetekben jelentkezik a szorongás és a pánik, amikor a szervezet kontrollálhatatlan lépéseket tesz, ami elárasztáshoz vezet. Bár az izomrángást a legtöbb esetben kívülállók nem érzékelik, az érintett személy úgy véli, hogy a másik észreveszi a rángatózást, és hogy őt megfigyelik. A saját gyengeségének érzése gyakran jelentkezik. Különösen, ha feletteseivel foglalkozik, a feszültség a tapasztalat gyakran növekszik. Nyugtalanság, hektikusság vagy idegesség kezdődött. Ebben az állapotban a hibaarány növekszik a feladatok végrehajtása során. Feledékenység áll be és vér a nyomás emelkedik. A szív- és érrendszeri problémákkal küzdő emberek szenvedhetnek a szív támadás súlyos esetekben. Az izomrángás a szervezet hiányának jele. Ha ezt nem követik megfelelően, további panaszok jelentkeznek, vagy az izomrángások fokozódnak. Ha az érintett izom műtéttel mozdulatlanná válik, akkor az idegek az eljárás során előfordulhat. Ezek kiváltják fájdalom vagy zsibbadás érzetet okozhat az érintett régióban. Más izomrostok sérülést szenvedhetnek vagy an allergiás reakció az eljárás eredményeként fordulhat elő. Az izomrángások azonnali figyelmet vonzanak az érintett személyre. A gondolatai körözni kezdenek, és elvonja a figyelmét.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Az alkalmi izomrángás egészen természetes, és még nem indokolja az orvoshoz fordulást. A rendszeres izomrángásokkal viszont elkerülhetetlen az orvoslátogatás, hogy ki lehessen zárni a betegségeket. Ha az izomrángás együtt jár fájdalom, az orvoslátogatás nem várhat sokáig, mivel egy lehetséges idegbetegség lehet a kiváltó oka. Ezután fel kell venni a kapcsolatot egy neurológussal. Először meg akarja tudni, hogy milyen gyakran és milyen körülmények között fordul elő izomrángás. A páciens iránt is érdeklődni fog kórtörténet. Az idegsérüléssel összefüggő, már meglévő állapotok nagy jelentőséggel bírnak a neurológus számára az ok megtalálásában. Ezek tartalmazzák epilepszia, vagy egyéb panaszok, mint pl égő izmok, fájdalmas izmok vagy láz. De nemcsak az idegbetegség állhat a gyakori izomrángások mögött. A gyógyszerek a megmagyarázhatatlan izomrángások kiváltó okai is lehetnek. Ennek kizárása érdekében az ideggyógyász pontos adatokat rögzít a betegek által szedett gyógyszerekről.

Kezelés és terápia

A diagnózis felállítása után a kezelő szakember megfelelő beavatkozást kezdeményezhet terápia. Például, ha az epilepsziát azonosították az izomrángás kiváltó okaként, drog terápia az esetek többségében a tünetek megjelenésének megakadályozása érdekében kezdődik. Az érintettek műtéte agy régió egyedi esetekben is lehetséges. Agy gyulladás az életveszély elkerülése érdekében sürgősen gyógyszeres kezeléssel kell kezelni feltétel. Bizonyos körülmények között a súlyos idegbetegség izomsorvadásos laterális szklerózis, vagy röviden ALS, súlyos izomrángásokkal járhat. Ebben az esetben átfogó kezelés, beleértve fizikoterápia és a foglalkozásterápia szükséges ahhoz, hogy a gyógyíthatatlan betegség a lehető legtovább tűrhető tartományban maradjon. Ha egy átfogó vizsgálat után a szakember megállapítja, hogy az izomrángás nem kóros okokból következik be, ajánlható többek között az egyén életkörülményeinek megváltoztatása. Csökkentő stressz tényezők és kiegyensúlyozottan étkezni diéta segíthet javítani a közérzetet és csökkenteni az izomrángásokat. Ha az izomrángás fájdalmas görcsök, további figyelmet kell fordítani a megfelelő magnézium bevitel. Szükség esetén az orvos megfelelő készítményeket írhat fel és hasznos tippeket adhat.

Kitekintés és előrejelzés

Az izomrángás kilátásai nagymértékben függenek a tünet súlyosságától. Sok esetben a beteg életét csak gyengén befolyásolja az izomrángás. A súlyos izomrángás azonban negatívan befolyásolhatja bizonyos tevékenységeket, ezért az életminőséget a tünet nagymértékben rontja. Rendszerint mindig orvoshoz kell fordulni, ha ez a tünet továbbra is fennáll. Az izomrángások miatt a beteg gyakran szenved további stressztől és pánikrohamok. Nem ritkán a betegséget nem tudják megfelelően értékelni a kívülállók, mivel számukra fizikai vagy szellemi fogyatékosságnak tűnik. Ez lehet vezet a kötekedésre és a zaklatásra, különösen a gyermekek körében. Ezekben az esetekben pszichológushoz kell fordulni. Gyakran az izomrángások miatt balesetek történnek, vagy hibákat követnek el a berendezések, gépek vagy járművek üzemeltetésekor. Maguk az izmok egy ideig zsibbadhatnak. A legtöbb esetben a kezelés az fizikoterápia drogtámogatással. A legtöbb esetben sikerhez vezet, és megakadályozhatja is görcsök és további másodlagos károk. Gyakran a tünetet már korlátozhatja a magnézium és nem vezet további kellemetlenségek vagy szövődmények.

Megelőzés

Mivel az izomrángás számos betegség tünete lehet, vagy teljesen természetesen előfordulhat, a tényleges értelemben vett megelőzés nem lehetséges. Az egészséges életmód azonban természetesen támogatja a jólétet, és megelőzheti a lehetséges betegségeket is. Ha észrevehetően gyakori és / vagy erős izomrángást észlelnek, amely hosszabb ideig fennáll, minden esetben a lehető leghamarabb orvoshoz kell fordulni. Ha valóban van egy alapbetegség, akkor általában jobban kezelhető, ha korai stádiumban diagnosztizálják.

Mit tehetsz te magad

Sok különböző intézkedések a tünetek enyhítésére jóindulatú izomrángás ellen lehet tenni. Az egyik leggyakoribb ok a túlzott stressz, valamint mentális betegségek. Itt fontos a lehető leghamarabb kompenzálni a csökkentést A kortizol szinten. Pihenés gyakorlatok, mint például autogén tréning szintén jóga vagy Qi Gong segíthet. Sétál, lágy zenét hallgat, valamint sportokat úszás or futás segítenek a kikapcsolódásban idegek és az izmok. Ha nyitott vagy az alternatív gyógyítási módszerekre, megpróbálhatod Bach virágterápia. Speciális kombinációs készítmények állnak rendelkezésre. Homeopátiásan előkészített növény kivonatok szintén támogatást ígér. Az alvási szokásokat is ellenőrizni kell. Az alváshiány stresszt okoz a testnek és A kortizol a szintek továbbra is magasak. Az alvási rituálék és a kellemes alvási légkör segítenek megtalálni a békét és elsajátítani a fontos éjszakai alvást. Ha egy magnézium hiányosság áll az ellenőrizetlen izomrángások mögött, a segítség is gyorsan megtalálható. Egyrészt a gyógyszertárak vény nélkül kínálnak kapszula vagy porok diétás kiegészítők - ezek könnyen felszívódó magnézium-citráton alapulnak - másrészt magnéziumban gazdag ételek is beépíthetők a diéta: ezek közé tartozik a spenót, bab, zabpehely és diófélék. Kerülni kell az úgynevezett „magnéziumrablókat” - például a fehér lisztet. A fogyasztása alkohol or szerek idegi rendellenességeket is okozhat. Hasonlóképpen a koffein káros hatással lehet. Izomrángások esetén ezeket az anyagokat kerülni kell.