Metabolikus szindróma: Leírás
A „metabolikus szindróma” kifejezés különböző tényezőket foglal össze, amelyek gyakran szív- és érrendszeri betegségekhez vezetnek. Ezek tartalmazzák:
- súlyos túlsúly (elhízás)
- a zsír- és koleszterin egyensúly megzavarása
- magas vérnyomás (artériás hipertónia)
- kórosan magas vércukorszint az elégtelen inzulinhatás miatt
Németországban a szakértők becslése szerint minden negyedik embernél metabolikus szindróma alakul ki élete során. Feltételezhető, hogy ez megkétszerezi a szívroham vagy szélütés következményei miatti halálozás kockázatát. Ezenkívül a metabolikus szindrómában szenvedő betegeknél körülbelül ötször nagyobb valószínűséggel alakul ki 2-es típusú diabetes mellitus, ha nem küzd aktívan ezekkel a kockázati tényezőkkel.
Metabolikus szindróma: tünetek
A metabolikus szindróma tünetei gyakran hosszú ideig észrevétlenek maradnak, mert maga nem okoz fájdalmat vagy kellemetlenséget. Az orvos általában véletlenül diagnosztizálja a megelőző orvosi kivizsgálás során – vagy csak szívroham vagy szélütés után.
A Robert Koch Intézet szerint Németországban a férfiak 67 százaléka és a nők 53 százaléka túlsúlyos. Ezek közül a férfiak 23 százaléka, a nők 24 százaléka súlyosan túlsúlyos (elhízott).
A haskörfogat határai etnikai hovatartozásonként némileg változnak, de a férfiaknál a maximum 102 centiméter, a nőknél pedig a 88 centiméteres tartományba esik. Ezen érték felett az IDF definíciója szerint truncalis elhízásról beszélünk, amely a metabolikus szindróma legfontosabb jele.
Ahhoz azonban, hogy valaki metabolikus szindrómáról beszéljen, a következő tényezők közül legalább kettőnek teljesülnie kell:
- alacsony "jó" koleszterin (HDL-koleszterin)
- emelkedett artériás vérnyomás. Okozhat fejfájást, szédülést, orrvérzést vagy hőérzetet a fejben, de előfordulhat tünetmentesen is. És mint a zavart lipidanyagcsere esetében, ez a tényező sem esik ki a metabolikus szindróma kockázatértékeléséből, még akkor sem, ha a magas vérnyomás kezelését már megkezdték.
Mindezek a betegség jelei a modern életmód következményei, azaz a mozgáshiány és a helytelen táplálkozás (túl sok kalóriadús étel).
Metabolikus szindróma: okok és kockázati tényezők
Ugyanakkor metabolikus szindrómában a sók – különösen a konyhasó (nátrium-klorid) – vesén keresztül történő kiválasztódása zavart okoz. A szervezetben lévő nagy mennyiségű nátrium elősegíti a magas vérnyomást. Ez nemcsak a szerveket károsítja, hanem az erek belső falának kisebb sérüléseit is elősegíti. Feltételezhető, hogy ez emellett elősegíti a zsír és a koleszterin tárolását. Az évek múlásával a szív- és érrendszer így egyre jobban károsodik.
Az örökletes tényezők megbeszélése
Minden ember genetikai felépítésében hordoz információkat az összes anyagcsere-folyamatról. Ez az információ személyenként kissé eltér, így egyeseknél fokozott az anyagcserezavarok kialakulásának kockázata. Feltételezik, hogy genetikai tényezők is felelősek a metabolikus szindrómáért. Ennek ellenére a legfontosabb befolyásolható tényező továbbra is az életmód.
Metabolikus szindróma: vizsgálatok és diagnózis
Kórtörténet
A metabolikus szindróma diagnosztizálásához az orvos megkérdezi a pácienst az aktuális panaszokról, hogy kórtörténetet (anamnézist) kapjon. Arról is érdeklődik, hogy volt-e vagy van-e a családjában szív- és érrendszeri betegség. A közeli hozzátartozók szívinfarktusa vagy agyvérzése anyagcserezavarokra való hajlam jelzése lehet, ami végső soron metabolikus szindrómához vezethet.
Laboratóriumi vizsgálatok eredményei
A vérvizsgálatok mérik a vércukorszintet és a vér lipidszintjét. Az ehhez szükséges vérmintát az éhező betegtől kell venni. Azonban más vérértékek is relevánsak: Az emelkedett húgysavszint metabolikus szindrómára utalhat. A májértékek azt mutatják, hogy a zsírmáj az elhízás vagy a rosszul kontrollált cukorbetegség következtében alakult-e ki.
Az elektrokardiográfia (EKG) és az ultrahangvizsgálatok (sonográfia) segítségével az orvos megállapíthatja, van-e már szív- vagy más szervi károsodás. A szívizmot ellátó erek erős szűkülete esetén vagy szívinfarktus után az EKG jellemző elváltozásokat mutat. Az ultrahang viszont jó módszer a szívizom-összehúzódások rendellenességeinek kimutatására.
Metabolikus szindróma: kezelés
Amerikai és finn tanulmányok kimutatták, hogy a kis részsikerek is csökkenthetik a súlyos következmények kockázatát, vagy késleltetik azok kialakulását.
Nem gyógyszeres terápiás intézkedések
A nem gyógyszeres kezelési megközelítések elsősorban az életmód megváltoztatásából állnak: Több testmozgás és kiegyensúlyozott, alacsony zsírtartalmú étrend javasolt.
A legfontosabb cél a mérsékelt, tíz-15 százalékos súlycsökkentés az első évben. Ennek eléréséhez a betegeknek különösen alacsony szénhidrát- és zsírszegény étrendet kell fogyasztaniuk. A magas vérnyomás ellensúlyozása érdekében csökkenteniük kell a sóbevitelt is.
Az új kutatási eredmények azt mutatják, hogy az állóképességi edzés mellett a rövid maximális terhelések, például a sprintek még jobban javíthatják a hatást. De még az életmódbeli szokások apró változtatásai is változást hozhatnak: sok beteg számára az első lépés a kerékpárral vagy gyalogosan történő munkába állás.
Kábítószer-kezelés
- emelkedett vérzsírszint: A fibrátok és a sztatinok az emelkedett vérzsírszint kezelésének legfontosabb hatóanyagai. Az anyagok segítenek csökkenteni a „rossz” LDL-koleszterinszintet és növelik a „jó” HDL-koleszterinszintet.
- Megnövekedett vérnyomás: Az ACE-gátlók és az AT1-receptor-blokkolók csökkentik az artériák falának feszültségét, így a szívnek kevesebb ellenállást kell legyőznie a vér pumpálásakor.
Metabolikus szindróma: a betegség lefolyása és prognózisa
A metabolikus szindróma azért veszélyes, mert csak akkor vált ki igazán tüneteket, amikor már majdnem késő. A vaszkuláris meszesedés (arterioszklerózis), a szívroham vagy a stroke olyan események, amelyek okai évek során észrevétlenül alakulnak ki. Az egészségtelen életmód tényleges tünetei ezért csak sok évvel a kiváltó viselkedés után jelentkeznek.
