Bevezetés
Gyulladása gyomor egy széles körben elterjedt klinikai kép, amely nem elhanyagolható problémát jelent mind az érintett személy, mind pedig társadalmunkban általában. Németországban minden ötödik embert érintett legalább egyszer. Más nemzeteknél is vita tárgyát képezi a gasztritisz sokféle jellemzővel és különböző okokkal.
Nemcsak a megfelelő élelmiszer-összetevők és a gyomor bizonyos kórokozókkal játszik szerepet, de olyan kockázati tényezők, mint pl dohányzás, az alkohol, a stressz stb. is nagy szerepet játszik. Ezért fontos tisztában lenni azzal, hogy a gyomor előfordul, hogyan lehet felismerni és mit lehet tenni ellene.
Akut gyomorgyulladás esetén olyan tünetek jelentkezhetnek, mint pl hányinger és nyomásszerű a szúráshoz fájdalom a gyomor területén vannak az előtérben. Amellett, hogy a hányinger, az ember automatikusan kevesebb étvágyat érez. Nem ritka hányinger fokozott böfögést és hányás, mivel a gyomor bélését nagyon irritálja a gyulladás.
Ha a betegség nagyon kifejezett, hányás of vér akár előfordulhat. Ezenkívül általános betegség- és gyengeségérzet jelentkezik, amely többek között a gyomor gyulladásának és általában a gyulladásos folyamatnak köszönhető csökkent táplálékfelvételhez kapcsolódik. Extrém esetekben akár előfordulhatnak is gyomorvérzés és a gyomor bélésének mélyebb károsodása.
A gyomor helyétől függően ez úgy nyilvánul meg hányás of vér (hematemesis) vagy kátrányos széklet (szenvedés). A. Intenzitása fájdalom nagymértékben változik. Abban az esetben krónikus gyomorhurut, a tünetek nem annyira egyértelműek.
Sok esetben nincsenek tünetek, és ha mégis előfordulnak, akkor nem specifikusak fájdalom a felsőben hasi terület. A típusú gasztritisz esetén a B12-vitamin hiány vérszegénység a betegség folyamán kialakulhat. Bizonyos esetekben az érintettek kimerültnek és tehetetlennek érzik magukat.
A gyomor gyulladásának azonosítása ezért nem mindig olyan egyszerű. Meg kell különböztetni a gyomor gyulladásának akut és krónikus okait is. Az akut gyulladás egyik oka a túlzott étel- vagy alkoholfogyasztás.
A gyomor túlzott kitágulása a túl sok étel vagy a gyomor kimenetének szűkülete miatt elősegíti nagy mennyiségű gyomor termelését gyomorsav. Másrészt a nem szteroid gyulladáscsökkentők csoportjából származó gyógyszerek, például az acetilszalicilsav (fejfájás elleni gyógyszer), de olyan gyógyszerek is, mint pl. kortizon or citosztatikumok (kemoterápiás kezelés) irritálja a gyomor bélését. Ételmérgezés okozta baktériumok étellel lenyelve gyulladásos reakcióhoz is vezet.
A stressz szintén fontos szerepet játszik a gyomor gyulladásának kialakulásában. A stressz magában foglalja a gyomor sérüléseit vagy égési sérüléseit is, amelyek egy műtét vagy egy állapot során jelentkezhetnek sokk. De a pszichológiai stressz tudat alatt megnyilvánulhat a fokozott termelésben is gyomorsav és gyulladáshoz vezetnek.
A gasztritisz három különböző formáját és így három különböző okát írták le krónikus gyomorhurut: Az összes említett ok két alapelven alapszik, amelyek károsítják a gyomor nyálkahártyáját: Egyrészt a gyomor sejtjeit stimulálják, hogy több gyomorsav, így a gyomorsav káros koncentrációban van jelen, és a környezet összességében savasabbá válik. Másrészt a természetes védő nyákréteget termelő sejtek gátoltak, így a fertőzések könnyebben bekövetkezhetnek.
- A típusú gyulladás (autoimmun): Az ok ismeretlen.
Ennek ellenére bizonyos esetekben kapcsolat áll fenn egy autoimmun betegséggel, mint pl cukorbetegség mellitus típusú 1 vagy Hashimoto pajzsmirigy-gyulladás. Hosszan tartó betegség során a csökkent B-12-vitamin bevitele végül káros vérszegénység.
- B típusú gyulladás (bakteriális): Ezt a gyulladást a baktérium fertőzése okozza Helicobacter pylori, amely az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik.
- C típusú gyulladás (kémiai): Ez a gyomorgyulladás akkor fordul elő, ha nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereket szednek folyamatosan (lásd fent), vagy ha fokozott a epe a gyomorba.
A gyomor gyulladásának akut formájában már hasznos egyszerűen elkerülni a káros anyagokat, például az alkoholt. Ezenkívül az étkezési szünet, amelynek időtartamát a tünetektől kell függeni, hozzájárul a gyomornyálkahártya gyorsabb helyreállításához. Nem szabad azonban elhanyagolni az elegendő folyadékfogyasztást.
Ha a tünetek javulnak, az étrendi táplálékbevitel lassan folytatható. Gyógyszeres kezelés úgynevezett protonpumpa-gátlókkal, amelyek megakadályozzák a gyomorsav felszabadulását, vagy más gyomor-gyógyszeres kezelés (pl. savkötők) adható kiegészítő anyagként. Ha az émelygés és a hányás önmagában nem múlik el, akkor speciális gyógyszerek is alkalmazhatók ezek kezelésére.
B típusú krónikus gyulladás esetén, ahol a hangsúly a Helicobacter pylori, a cél ennek a baktériumnak az elpusztítása. Erre a célra két különböző, úgynevezett „hármas terápiát” alkalmaznak, amelyek mindegyike három gyógyszer kombinációjából áll: egy protonpumpa inhibitor (gyomorsav inhibitor) és két antibiotikumok. Ez a terápia körülbelül hét napot vesz igénybe, és nagy a sikere.
Helicobacter pylori a kezelés szintén hasznos lehet A típusú gyulladás esetén. Ha van további B12-vitamin hiány, ez a vitamin helyettesíthető gyógyszerekkel. A C típusú gyulladás kezelése elsősorban a nem szteroid gyulladáscsökkentők abbahagyását és a protonpumpa inhibitorok szedését jelenti.
A gyomor akut gyulladását a tünetek alapján diagnosztizálják gasztroszkópia és mintavétel. A gyomor gyanús területéről vett minta során gasztroszkópia majd szövettanilag megvizsgálják. Ez azt jelenti, hogy a szövetet speciális festéssel kiegészítve nagy nagyítással nézik és értékelik.
Ha megnövekedett számú fehér vér sejtek láthatók a nyálkahártya felső rétegében, és ez a réteg már nem ép, ez alátámasztja a gyomor nyálkahártyájának gyulladásának gyanúját. A gyomor gyulladásának krónikus formája sürgősen megköveteli gasztroszkópia valamint Helicobacter pylori tesztelése, mivel a tünetek nem mindig jelzik. Ebben az esetben is a gyomor mintája nyálkahártya gasztroszkópia során kell venni, hogy szövettanilag pontosabban meg lehessen értékelni a szövetet és a gyulladás mértékét.
A baktérium vizsgálatát általában két héttel az antibiotikus hármas terápia után végzik. A bakteriális kórokozó különféle módon detektálható. Az egyik lehetőség az, hogy a nyálkahártya.
Ezenkívül fennáll a leheletvizsgálat lehetősége is, amelynek során a kilélegzett levegőben bizonyos koncentrációjú jelzett szén-dioxid a Helicobacter pylori-ra utal. Továbbá maga a baktérium ill antitestek ellene lehet keresni a székletben és a vérszérumban. Végső soron azonban csak a gyomornyálkahártya döntő.
