Rövid áttekintés
- A látászavarok okai: pl. rövidlátás, távollátás, migrén, szembetegségek (például időskori makuladegeneráció), látóideggyulladás, daganatok, stressz
- Hogyan nyilvánulnak meg a látássérültek? Az okoktól függően előfordulhat villogás, villogás, korlátozott látómező, „szúnyog”, „kormos eső” vagy (átmeneti) vakság
- Látássérülés kezelése: az októl függően pl. látásjavítással (szemüveg, kontaktlencse), gyógyszeres kezeléssel, szükség esetén műtéttel
Látászavarok: Okok és lehetséges betegségek
A látásromlásnak sokféle oka lehet. A viszonylag ártalmatlan okok közé tartozik
- Migrén aurával (pl. fényvillanások vagy villogás a szemek előtt, beszédzavar, kellemetlen érzés)
- Akut hipoglikémia (pl. villogás, „elfeketedés a szemek előtt”)
- Fáradtság (pl. kettős kép látása)
- szemszárazság/túlterhelés/stressz (pl. a szemhéj rángatózása)
- Látáskárosodás (homályos látás közelben vagy távolban)
A látásproblémáknak azonban komolyabb okai is vannak. Ilyenek például:
- Szembetegségek: A szem betegségei (szemészeti okok), mint például a zöldhályog, a szürkehályog vagy a retina leválása gyakran felelősek a látászavarokért.
- Érrendszeri okok: Ide tartoznak például a véráramlás hiánya az agyban (mint a migrén vagy a TIA – a stroke gyakori előfutára), az érelzáródás a retinában és az érgörcsök terhességi toxémiában (pre-eclampsia).
- Térfoglaló folyamatok a fejben: Ezeket látászavarok is kísérhetik, mint például szem- és agydaganat, agyvérzés, tályogok, érrendszeri rendellenességek (angiómák) és érdudorok (aneurizmák).
- Stressz: Stressz okozta látászavarok is előfordulhatnak, például ha a hosszan tartó fizikai és/vagy mentális stressz megnöveli a stresszhormonok koncentrációját és károsítja a szem ereit.
- Külső erőszak: A látóideg külső erőszak, például baleset (traumás optikopátia) által okozott károsodása szintén a látásromlás lehetséges oka.
- Terápiás következmények: A látászavarok lehetnek sugárkezelésből vagy kemoterápiából származó maradandó maradványkárosodások (maradék állapotok), valamint agyhártyagyulladás is.
A látászavarok fontos okai részletesen
A látászavarok legfontosabb kiváltó okai közé tartozik
Rövidlátás (rövidlátás): A rövidlátó emberek csak a közeli tárgyakat érzékelik élesen, míg távoli látásuk homályos, mert túl hosszú a szemgolyójuk. A beeső fénysugarak ezért összefolynak a retina előtt. A súlyos rövidlátás kedvez a hátsó üvegtest leválásnak is (lásd alább), ami további látászavarokat okoz.
Presbyopia (presbyopia): A presbyopia idős korban alakul ki, amikor a szemlencse kevésbé rugalmas. Itt is csökken a közeli tárgyak látásélessége.
Strabismus: Ha a szem eltér a tekintet szükséges irányától, ennek oka vagy a szemizmok bénulása, vagy nincs azonosítható oka. A strabismus fő látási zavara a kettős kép (diplopia) látása.
Időskori makuladegeneráció (AMD): Az AMD okozta látásromlás széles körben elterjedt. Az anyagcseretermékek felhalmozódnak a szemben, fokozatosan elpusztítva a retina központját. Az úgynevezett „száraz AMD” esetében a látás romlik ennek következtében, míg a „nedves AMD” esetében az érintett személy látása is torzul. Ha nem kezelik, az érintettek megvakulnak.
Zöldhályog roham gyanúja esetén (gyors, egyoldalú látásromlás, fejfájással vagy szemfájdalmakkal járó vakság), azonnal forduljon szemészhez!
Üveges homályok: Az életkorral és a rövidlátással üvegtesti homályosság alakulhat ki, amit az érintettek általában „mouches volantes” („repülő szúnyog”)ként érzékelnek – ezek szürke, lebegő pöttyök és szálak. A homályosság a szemmozgással együtt lebeg, de hosszú távon alábbhagy. A „Mouches volantes” bosszantó, de általában ártalmatlan. Előfordulhatnak azonban gyulladásos szembetegségekkel is.
Üveges vérzés: Az üvegtestbe történő vérzés lehet például a hátsó üvegtest leválás vagy a cukorbetegséggel összefüggő szembetegség (diabetikus retinopátia) eredménye. Látási zavarokat okoznak, például hirtelen sötét elhomályosodást, amit az érintettek gyakran „fekete pelyheknek” vagy „kormos esőnek” neveznek. A súlyos vérzés a látás romlásához és akár hirtelen vaksághoz is vezethet.
Azonnal forduljon szemészhez, ha az üvegtest homályosságának jeleit észleli!
Ha retinaleválás gyanúja merül fel, azonnal forduljunk szemészhez!
Menedzser szembetegség: Ebben az esetben a látászavarokat a stressz okozza – a munkahelyen és/vagy otthon hosszabb ideig stresszes személyeket érinti. Jellemző tünetek a színlátás megváltozása, kettős látás, szürke foltok a látómezőben, homályos vagy torz látás, gyakran szemszárazság, szemhéjrángás vagy pislogási kényszer. Az ok feltehetően a kortizol stresszhormon megnövekedett koncentrációja a vérben, amely károsíthatja a szem ereit – akár a retinaleválást is –, de genetikailag meghatározott fogékonyság is.
Graves-kór: Ez az autoimmun betegség a pajzsmirigy-túlműködés gyakori formája. Sok betegnél jellegzetes szembetegséghez, endokrin orbitopátiához vezet. A tünetek közé tartozik a szemek kiemelkedése a szemüregből, idegentest-érzés a szemben, fényfóbia, kettős látás és látásromlás, de Graves-kór esetén is előfordulhat szárazság, bőrpír vagy szemhéjduzzanat.
Artériák gyulladása (temporális arteritis): Ez a betegség szakaszonként gyulladást okoz az artériák falában, különösen a temporális artériában és az agyi artériákban. Főleg 50 éves kor után jelentkezik. A krónikus gyulladás általában kezdeti egyoldalú látásvesztéshez vezet. Heteken belül gyakran a második szem is megbetegszik.
Ha a retinában érelzáródásra utaló jeleket észlelünk, azonnal hívjunk sürgősségi orvost vagy menjünk klinikára!
A TIA gyakran a stroke előhírnöke. Azonnal hívjunk mentőorvost!
Agyi artéria kiszélesedése (agyi aneurizma): Az állandó vagy váltakozó kettős látást, a szem bármilyen rendellenessége nélkül, néha agyi aneurizma, azaz az agyi artéria kitágulása okozza. Ha megreped, fennáll az életveszélyes agyvérzés veszélye.
Agyvérzés gyanúja esetén azonnal hívjunk mentőorvost!
Agydaganat: Mind a jóindulatú, mind a rosszindulatú agydaganatok látászavarokat okozhatnak méretüktől és agyi elhelyezkedésüktől függően. Előfordulhat például homályos látás, látótér-hibák, progresszív látásromlás és kettős látás.
Kóros izomgyengeség (myasthenia gravis): Az izomgyengeség ezen súlyos formája egy autoimmun betegség. Gyakori kezdeti tünetek a látászavarok kettős látás formájában és a felső szemhéj lelógása nyitott szemnél.
A gyógyszeres kezelés mellékhatásai: A digitálisz (szívgyógyszer), a szulfonamidok (antibiotikumok) és a diuretikumok (diuretikumok) ritka mellékhatásai a színérzékelés területén (sárga, vörös vagy kék látás) jelentkező látászavarok.
Ha a digitalis kezelés után hányinger, zavartság vagy látászavar lép fel, azonnal forduljon klinikához!
Látászavarok: Tünetek
A látászavarok különböző típusai vannak:
- A kettőslátást (diplopia) okozhatja az alkohol, bizonyos agyidegek rendellenességei vagy sclerosis multiplex.
- Villogó/függönyös látás például leváló retina esetén fordul elő.
- A zavaró elemek (kormos eső, „repülő szúnyogok” = mouches volantes) jelezhetik például a retina leválását vagy az üvegtest leválását.
- A látótér hibáit (alagútlátás) például glaukóma vagy daganatok okozzák.
- A színlátás zavarai vagy veleszületettek (mint a vörös-zöld hiány esetén), vagy szerzettek (például glaukóma roham vagy digitálisz-mérgezés következtében).
Látászavarok: diagnózis
Különféle vizsgálatok feltárhatják a látászavarok okát, beleértve különösen:
- Szemészeti vizsgálat: Szemproblémák, például látászavarok esetén rutinszerű a szemorvosi vizsgálat. Többek között ellenőrzi a látási teljesítményt, és így például a látásromlást tudja azonosítani a látászavarok okaként. Egyéb vizsgálatok közé tartozik a réslámpás vizsgálat, a szemészeti vizsgálat és az intraokuláris nyomásmérés (lásd alább).
- Ophthalmoscopy (ophthalmoscopy): A szemészeti vizsgálat a szem hátsó részének vizsgálatára használható. Ez például akkor fontos, ha az orvos retinabetegséget (például érelzáródást) vagy szemdaganatot gyanít a látászavarok okaként.
- Intraokuláris nyomásmérés (tonometria): Ezt elsősorban akkor végezzük, ha az orvos azt gyanítja, hogy a látászavarok mögött glaukóma (glaukóma) áll.
- Neurológiai vizsgálatok: Ha bizonyos neurológiai rendellenességek vagy betegségek (pl. sclerosis multiplex, látóideggyulladás) lehetséges magyarázata a látászavarnak, az orvos megvizsgálja az idegpályák állapotát és működését.
- Ultrahangvizsgálat (szonográfia): Szem ultrahangvizsgálata javasolt például a retinaleválás, szemdaganatok vagy látóideg elváltozások tisztázására. Graves-kór miatti látásromlás esetén az orvos a pajzsmirigy ultrahangját is elvégzi.
- Mágneses rezonancia képalkotás (MRI) és számítógépes tomográfia (CT): Ezeket az összetett képalkotó eljárásokat az orvosok például daganatok, agyi aneurizmák és agyvérzések (stroke) okozta látászavarok kezelésére használják.
Látászavarok: Kezelés
Ha a kiváltó okot sikeresen kezelik, a látászavarok általában megszűnnek. Néhány példa:
A megnövekedett szemnyomású glaukómás betegek gyógyszeres kezelést is kapnak a látóideg további károsodásának és ezáltal a látásromlás súlyosbodásának megelőzésére vagy késleltetésére. Néha sebészeti beavatkozásra is szükség van. Általában szürkehályog esetén is műtétet végeznek.
Látásproblémák: Tippek – mit tehetsz magad
Egyes látászavarokat okozó betegségek és sérülések nem előzhetők meg. Ennek ellenére sokat tehet a szeme egészségéért:
- Ha a tapasztalat azt mutatja, hogy bizonyos élelmiszerek (pl. alkohol, kávé, csokoládé, sajt) migrénes rohamot válthatnak ki, kerülje ezeket a termékeket.
- Kerülje a dohányzást, mert többek között rontja a látóideg vérellátását.
- Ügyeljen arra, hogy elegendő testmozgást végezzen, mert ez javítja a vérkeringést – ami a szemnek is jót tesz.
- Használjon megfelelő UV-védelemmel ellátott napszemüveget, mivel az UV-sugarak maradandó károsodást okoznak a retinában és a szemlencsében.
- Ne tegye ki a szemét huzatnak. Kiszívja a nedvességet a szemből, és irritálhatja azokat.
- Végezzen gyakori gyakorlatokat, például körözze a szemét vagy nézzen oda-vissza. Ez ellazítja a szem izmait.
- Időnként tegye a kezét a szemére (például az irodában) – a sötétség ellazul.
- Két ujjal ütögetve masszírozza a szeme körüli területet. Ez serkenti a vérkeringést és a könnyáramlást.
A következő tippekkel megelőzheti a gyakori számítógépes munka által okozott vizuális problémákat:
- Helyezze a monitort (lehetőleg lapos képernyőt) derékszögben az ablak felületére és a mennyezeti világításra úgy, hogy a szeme és a monitor közötti távolság 50-80 centiméter legyen.
- Biztosítson közvetett megvilágítást, hogy elkerülje a szemet megerőltető visszaverődéseket vagy a monitoron megjelenő tükröződést.
- Rendszeresen nézzen fel a képernyőről a távolba. Ez arra tanítja a szemét, hogy a közelről távoli látásra váltson, és fordítva.
- Rendszeresen tartson szünetet a számítógépes munkában.
Látászavarok: Mikor kell orvoshoz fordulni?
Mindenképpen orvoshoz kell fordulnia a következő esetekben:
- látászavarok új fellépése
- hirtelen fellépő látászavarok, például akut látásromlás, hirtelen látásvesztés vagy hirtelen kettős látás
- Látászavarok fényvillanások vagy színes gyűrűk formájában a fényforrások körül vagy „kormos eső” formájában
- Olyan látászavarok, amelyek nem magyarázhatók ismert látáshibával (például rövid- vagy távollátás).
