Szorongás: okok, kezelés és segítség

A szorongás alapvető emberi érzelem. Fenyegető helyzetekben ez az állapot fokozott negatív érzésekkel jár.

Mi a szorongás?

A szorongás csak akkor válik problémává, ha nagyobb méreteket ölt és riasztja a testet, amikor objektív módon egyáltalán nincs veszély, így az érintett személy életminősége korlátozott. Akár gyerekek, akár felnőttek, akár idősek, mindenki olyan helyzetekbe kerül, amelyek időről időre szorongást okoznak számukra. Még a bátor és különösen bátor emberek sem tudják felmenteni magukat ettől, és ez jó dolog. A félelem azért fontos, mert figyelmeztet bennünket a veszélyre, éber állapotba hozza testünket, és ezáltal készen állunk harcra vagy menekülésre a legrosszabb esetben is a túlélés biztosítása érdekében. A félelem csak akkor válik problémává, ha nagyobb méreteket ölt és figyelmezteti a testet, amikor objektív módon egyáltalán nincs veszély, így az érintett személy életminősége korlátozott.

Okok

Leggyakrabban a szorongást a testi épség, az önkép vagy az önértékelés fenyegetése váltja ki. Így ezek a különbségek objektummal kapcsolatos félelemre (pl. Ragadozó félelem) vagy tárgyspecifikus félelemre (pl. szív támadás). A szorongás okai ugyanolyan változatosak, mint maga a szorongás. A legtöbb esetben több tényező játszik szerepet. Azok az emberek, akiknél hirtelen szorongás alakul ki olyan helyzetekben, amikor korábban tökéletesen nyugodtak voltak, általában nehéz életszakaszban vannak. feszültség, családi problémák vagy instabil környezet elősegítheti a szorongást. Ezenkívül, ha jobban megnézzük, a múltban általában kiváltó tényezőket tárunk fel. Rossz vagy akár traumatikus tapasztalatok is vezet olyan félelmek kialakulásához, amelyek néha csak távolról kapcsolódnak a valóban átéltekhez, de a tudatalattiban kapcsolódnak hozzá. Sokan attól tartanak, hogy megőrülnek vagy kórosnak tekintik őket más emberek előtt a félelmek miatt, amelyeket gyakran maguk is irracionálisnak tartanak. A félelem bármilyen formája azonban normális reakció bizonyos tapasztalatokra, amelyeket az ember átélt és csak az érintett személy védelmét szolgálja. A félelem e negatív képe ellenére az evolúció révén a félelem hasznos eszközzé vált az emberek számára. A legfontosabb funkció az érzékek élesítése, mint védelmi mechanizmus veszélyes helyzetekben. Így a test gyorsabban reagál veszély esetén (pl. Menekülés), vagy tudatosabban és gyorsabban cselekszik a különböző viselkedési pillanatokban. A félelem tudattalanul vagy tudatosan működhet. Ha azonban az elszigetelt szorongási helyzetek tartóssá válnak feltétel és megbénulás vagy az ellenőrzés elvesztése fordul elő, anról beszélünk szorongási zavar.

Ezzel a tünettel járó betegségek

• A koszorúér-betegség
• Szívroham
• Tüdőembólia
• Creutzfeldt-jakob betegség
• Bal szívelégtelenség
• Angina pectoris

• Irritálható bél
• Rovarméreg allergia
• Szorongási zavar
• Tériszony
• Klausztrofóbia
• Fogfóbia

• Borderline szindróma
• Affektív rendellenességek
• Repülési félelem (aviofóbia)
• Tériszony
• Arachnophobia
• Szociális fóbia (szociális fóbia)

Tünetek és jelek

Bár általában a szorongás tünetnek számít, más fizikai tünetek viszont a szorongás tipikus jelei. Így a fizikai tünetek nem patológiásak, és célja a testi integritás (pl. A túlélés) biztosítása a veszély esetén. Egyszerűen fogalmazva: a félelem felkészülés a repülési vagy harci helyzetekre.

• Erős figyelem, pupillgrößernsich, vizuális és hallási idegek érzékenyebbé válnak.
• Erős izomfeszültség, gyorsabb reakciósebesség
• Gyorsabb pulzus, megnövekedett vérnyomás
• Gyorsabb és sekélyebb légzés
• Több energiaellátás az izmokban
• Fizikai reakciók (pl. Izzadás, remegés és szédülés).
• Hólyag, bél és gyomor aktivitása gátolt a szorongás állapota alatt.
• Időnként hányinger és légszomj fordul elő
• Molekuláris felszabadulás az izzadságban, amely tudat alatt riasztást okoz más emberekben.

A félelmet azonban nem csak a fizikai tulajdonságok mutatják. Úgy gondolják, hogy az arckifejezések és a másokkal szembeni beszéd is befolyásolják a társadalmi kötődést (pl. Védelem kérése veszély esetén).

Szövődmények

Annak a feltételezésnek az alapján, hogy a szorongás fiziológiailag megalapozott, és normálisan nem szorongást kiváltó helyzetben nem fordul elő kórosan, a szorongással járó szövődmények ritkák. Ha azonban a szorongás az a tüneteként jelentkezik feltétel, például a tünete generalizált szorongásos rendellenesség, szövődmények is előfordulhatnak. Valószínűleg a leggyakoribb komplikáció, amely szorongással vagy a szorongással összefüggésben fordul elő, az elkerülő viselkedés. A szorongást kiváltó helyzetet kerülni kell a felmerülő szorongás miatt. Ez lehet vezet a mindennapi élet korlátozásaival, és emiatt terheli az érintett személyt. Ez különösen akkor fordul elő, amikor a félelem mindennapi helyzetekben jelentkezik, például autóvezetés közben. Ha az érintett személy most kerüli az elkerülő magatartást, akkor már nem ül be autókba, és így a mindennapi életben rendkívül korlátozott. Továbbá egy előforduló félelem olyan mértékben „kialakulhat”, hogy fóbiás rendellenesség alakul ki. Ha ilyen rendellenesség alakul ki, gyakran pusztán a félelmet kiváltó helyzet gondolata vezet szorongáshoz. Ha ez a ciklus nem szakad meg, akkor néha akár vezet „félelemtől való félelem” kialakulásához. Általánosságban elmondható azonban, hogy a „szorongás” általában természetes módon fordul elő, és nem patológiás, ezért nem valószínű, hogy komplikációkhoz vezetne.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Kis mértékben a szorongás teljesen normális. Ha azonban a szorongás rendszeresen előfordul, vagy súlyos szenvedéshez vezet, ajánlatos felkeresni az orvost. Ez különösen igaz, ha a szorongásnak nincs racionális oka és nem lehet kontrollálni. Az érzésnek nem kell súlyosnak lennie: Az állandó kényelmetlenséget, amely nem egyértelműen tulajdonítható és hosszú ideig tart, szintén komolyan kell venni. Legkésőbb, amikor a szorongás korlátozásokhoz vezet, tanácsos segítséget nyújtani. Ilyen korlátok közé tartozik például a helyzetek, helyek, tárgyak, állatok vagy emberek irracionális elkerülése, de a kötelességek elhanyagolása, az ismétlődő konfliktusok, a társadalmi elszigetelődés vagy a saját otthonába való túlzott visszahúzódás is. Egyéb pszichológiai vagy fizikai tünetek kialakulása szintén jelzi, hogy a segítség megfelelő. A figyelmeztető jelek magukban foglalják a rögeszmés-kényszeres viselkedést, a depressziós hangulatot, az étkezési szokások és a testsúly változását, a szív- és érrendszeri tüneteket, lélegző nehézségek, fájdalom, és sokan mások. Különösen a pánikrohamok, ki kell zárni, hogy az olyan tünetek, mint a légszomj, a gyors szívverés és a bizsergés, nem fizikai okból származnak. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy figyelmen kívül hagyja a szerves betegségeket. Még akkor is, ha pánikrohamok és a szorongás pszichológiai jellegű, a korai segítségkérésnek számos előnye van. Németországban az érintett személyek közvetlenül kapcsolatba léphetnek egy pszichológiai pszichoterapeutával is, ha gyanítják, hogy a szorongásnak nincs fizikai oka.

Kezelés és terápia

Normális esetben a szorongást nem kell kezelni, mert ártalmatlan az emberre. A szorongási reakciók, például a gyors pulzus, röviddel a fenyegető helyzet után alábbhagynak. Ha a szorongás elsöprővé válik, akkor az első út természetesen a háziorvoshoz, majd a pszichoterapeutához vezet. Minél korábban kezelik a szorongást, annál jobban érhetők el az első sikerek. Fontos, hogy ne gyógyszerek segítségével próbálja elfojtani a félelmeit, hanem engedje meg őket, és kezelje azokat és okaikat. Különböző formái terápia, Mint például a viselkedésterápia vagy mélységi pszichológiai terápia segítségével újra elviselhetőbbé teheti a mindennapokat. Az okok tisztázása után arra is ügyelni kell, hogy az érintett személy környezetében ne legyenek olyan tényezők, amelyek súlyosbítják a szorongást. Az egészséges életmód, a rendszeres pihenés és az elegendő testmozgás szintén a sikeres kezelés része. Például, kikapcsolódás technikák, mint például autogén tréning és rendszeres kocogás vagy a séta segíthet csökkenteni a szorongást. Abban az esetben szorongási rendellenességek pszichoszomatikus tényezők okozzák, mint pl pánikrohamok vagy szív pszichózis, az ottuptikus kezelés ajánlott. Sok beteg szorongási rendellenességek is panaszkodnak fájdalom, így az önkezelés nem előnyös. autogén tréning hasznos lehet. Ezenkívül meg kell kérdőjelezni a szorongás okait, és ha szükséges, ben is megvizsgálni terápia.

Kitekintés és előrejelzés

Bár szorongási rendellenességek és a fóbiáknak sokféle kiváltó oka lehet, a legtöbb betegnek azt javasolják, hogy szembesüljön terápia. Különösen azoknál a fóbiáknál, amelyek nagyon specifikus ingerindítókhoz kapcsolódnak, ezt is általában siker koronázza. Fontos azonban, hogy óvatosan járjunk el, és ne kockáztassuk a túladózással történő súlyosbodást. A szorongás teljes és tartós gyógyulása a legjobb konfrontációs terápia mellett sem garantálható. Azok az emberek, akik egyébként is hajlamosak a fóbiás rendellenességekre, néha egész életükben szorongással küzdenek a terápia ellenére, és akkor különösen fontos, hogy ne engedjenek a félelmeknek, és ne ragasszák el az újonnan kialakuló fóbiákat a rügyben. Mások a terápia sikeres befejezése után soha nem szenvednek újabb visszaesést, és félelemmentes életet élnek - a konkrét és ésszerűen igazolható alkalmakon kívül. Azoknál a szorongásos rendellenességeknél, amelyek egyéb mentális rendellenességek vagy neurodiverzitás következményeként társulnak, például autizmus or ADHD, a kezelés sokkal bonyolultabb, mert az oka más. Következésképpen a prognózis is sokkal nehezebb. Ezen szorongás kiváltó okai közül néhány önmagában is kezelhető, ami aztán megszünteti a szorongást is. Különösen amikor autizmus, amely veleszületett és nem „gyógyítható”, és az ezzel járó problémák kiváltják a szorongást, a tiszta konfrontációs terápiát, amely a kondicionáláson alapul, kétség esetén el kell vetni, mert ez nagy valószínűséggel még súlyosbíthatja is szimptomatológia az autistákban hosszú távon.

Megelőzés

Természetesen nincs biztos védelem a szorongás ellen; elvileg bárkit érinthet. Ennek ellenére vannak dolgok, amelyekkel csökkentheti a kockázatot. Akik jól vigyáznak magukra és rendszeresen megengedik maguknak a pihenést a munka ellenére és feszültség általában sokkal nyugodtabbak. Ezenkívül nemcsak a pszichológiai, hanem a fizikai tüneteket is komolyan kell venni, mivel a pszichológiai problémák gyakran fizikai betegségekben jelentkeznek, ha figyelmen kívül hagyják őket. Emberek, akik teszik ki önmagukkal kapcsolatos és meglehetősen titkos problémáik hajlamosabbak a pszichológiai panaszokra, mint azok a nyitott és beszédes emberek, akik bizalmat éreznek valakiben problémáival és szorongásával.

Házi gyógymódok és gyógynövények szorongásra

• Macskagyökér, cseppenként szedve megnyugtatja a szív és a idegek és abban is segít ütés.

Mit tehetsz te magad

Az érintett emberek maguk is tehetnek valamit a félelmük ellen. Az első alapvető lépés, hogy először növeljék saját érzéseiket. Ez magában foglalja annak felismerését, hogy a szorongás érzései milyen mértékben befolyásolják a mindennapi életet. A szorongás jobb kontrollja érdekében orvosi tanácsra van szükség. Ezenkívül a különféle képzési programok megkönnyebbülést jelenthetnek. Különösen attól való félelem esetén repülő vagy látogatás a fogorvoshoz, kikapcsolódás technikák segítenek a szorongás sikeres leküzdésében. Az érintettek számára tanácsos részt venni a konfliktusok tanácsadásában. Itt feltárják és megoldják az interperszonális problémákat. Ily módon lehetséges a szorongás kezelése. Pihenés olyan módszerek, mint a progresszív izomlazítás, autogén tréning, valamint a biofeedback segíthet a szorongás ellen. Ez utóbbi lehetővé teszi bizonyos testi funkciók érzékelését. Ezeket egy eszköz segítségével önként befolyásolják. Ez segít enyhíteni az izomfeszültséget. Az érintetteknek meg kellene csökkenti a stresszt. Számos módszer létezik erre. feszültség A menedzsment segít megszervezni a mindennapi feladatokat és biztonságosan megbirkózni velük. Ezáltal csökken a szorongó tartós feszültség. Stressz kezelés számos létesítményben kínálják, mint pl Egészség központok. Ezenkívül a szorongásban szenvedő egyéneknek egészséges életmódot kell fenntartaniuk. Ez alapvetően elősegíti a gyógyulási folyamatokat és javítja az energiapotenciált. Hasonlóképpen, a szenvedőknek rendszeres fizikai tevékenységet kell folytatniuk, és megfelelő határok között kell gyakorolniuk. Ez jó vér keringés és erősíti a test funkcióit. Szorongás esetén, valamint depresszió, a hajtás pozitív motort jelent, amely növeli az öngyógyító erőket.