Az emberi szervezet minden sejtjének szüksége van oxigén. Ez a légzés segítségével kívülről eljut a testhez, ahol közvetlenül feldolgozzák. A légzési mechanizmus öntudatlanul jelentkezik; az embereknek nem kell irányítaniuk. Amint a test egyes területein a kínálat hiánya mutatkozik oxigén, súlyos következmények fenyegetnek. Ezért fontos lélegző a megfelelő működéshez.
Mi a légzés?
A legtöbb lélegző a tüdőben zajlik. Korábban a orr or száj. Célszerűbb a orr. A kis szőrszálak felmelegítik a levegőt és kiszűrik a nagyon durva szennyeződésektől, ez a funkció elmarad, amikor lélegző keresztül a száj. Végül magukban a tüdőben zajlik a gázcsere. Ehhez különösen fontosak a légbuborékok, amelyeket alveolusoknak is neveznek. Míg friss oxigén belép a véráramba, szén dioxid kerül a levegőbe, így az emberek végül kilégzik. Az emlősök nem tudnak életben maradni működő légzés nélkül. Így az oxigénhiány különböző területeket károsít. A agy különösen súlyos. Ezt nem lehet megfordítani. Ezért szükség lehet például balesetek után a használatra mesterséges lélegeztetés a lehető leghamarabb.
folyamat
Számos terület anatómiailag fontos a légzés szempontjából. Mindenekelőtt a tüdő döntő fontosságú. Ennek millió apró légzsákja van, az alveolusok. Itt zajlik a gázcsere. Mielőtt azonban ez megtörténhet, a levegőnek először be kell jutnia a testbe. Ez a felső részen keresztül történik légutak, a orr és a szájüreg. Sinusok, garat és gége szintén a felső kategóriába tartoznak légutak. Ezenkívül a test védőeszközökkel rendelkezik, amelyek szűrik a levegőt. Például az orrszőrök megtisztítják a szennyeződéseket, míg a garat és a mandulák védelmet nyújtanak a fertőzés ellen. A levegő a légcsőbe jut a tüdőbe. Ennek során a különböző izmok biztosítják, hogy a levegő ellenőrzött módon jusson be és ki a testből. Ide tartoznak a diafragma, például a hasizmok. Általános különbséget tesznek a következők között belélegzés és a kilégző izmok. Végül a hörgőizmok biztosítják a levegő optimális elosztását. Ez egy simaizom. Működik anélkül, hogy a agy. Az izom összehúzódások ezért önállóan zajlanak.
Funkció és feladatok
A légzés folyamata elengedhetetlen az élet számára. A sejteknek oxigénre van szükségük anyagcsere-folyamataikhoz. Ugyanabban az időben, szén dioxid keletkezik, amelyet ki kell hozni a testből. A testbe frissen bevitt oxigén végül a vér, amely szállítóeszközként juttatja az anyagot a sejtekbe. Cserébe a sejtek felszabadítják a sejtjeiket szén dioxid, amelyet viszont a vér a tüdőbe. A légzés fő feladata ezért a gázcsere. Ez felelős a szervezet egészséges oxigénállapotáért. Hiány esetén viszont a test funkciói már nem működhetnek. Ehelyett lehetséges, hogy a sejtek elpusztuljanak, és a szervek teljesen megszűnjenek működni. Oxigénfelvétel nélkül az emberek nem tudnának élni. A légzést különféle mechanizmusok szabályozzák. Például vannak olyan folyamatok, amelyek miatt a légzés öntudatlanul megy végbe. Ezek éjszaka is biztosítják a gázcserét. Ezenkívül a légzőizomzat biztosítja, hogy a levegő be- és kiáramlása egyáltalán megtörténhessen. Az diafragma a légzőizomzat része is. Ez a legfontosabb feladat az egész anatómiai légzési folyamatban. Az diafragma egy izom, amely a mellkas és a has zsigerei, és a gerinchez is csatlakozik. A rekeszizom meghúzása növeli a kötet a mellkas és egyszerre a tüdőben. Ez a mechanizmus azt eredményezi, hogy a tüdőben a nyomás alacsonyabb, mint a környezetben. A negatív nyomás hajtóerőt teremt a levegő számára, amely belégzéskor belép a tüdőbe. A rekeszizom legalább részben felelős a kilégzésért is. Amint a rekeszizom ellazul, a tüdőben növekszik a nyomás, és a levegő kifelé kényszerül. A kilégző izmok itt különösen meghatározóak. Ide tartoznak például a hasizmok.
Panaszok és betegségek
Számos lehetséges panasz és betegség befolyásolhatja a légzést. Lehetséges például lenyelni étkezés közben és „belélegezni” az ételmaradékokat. Ez az eset áll fenn, amikor a védő gégefedő nyelés közben nincs lezárva. Ehelyett az ételtörmelék bejut a légcsőbe, amely képes vezet légzési nehézségre. Itt lehet a sietős étkezés a hibás, de a neurológiai rendellenességek sem zárhatók ki. Ha a maradványokat szakszerűen és azonnal nem távolítják el, fennáll a súlyos következmények veszélye. A légzést is korlátozhatja tüdőgyulladás. Ezt nagyon gyakran az okozza baktériumok, amelyek felelősek azért, hogy az alveolusokat gyulladásos infiltrátumokkal töltsék meg. Egy ilyen folyamat eredményeként az érintett alveolusok már nem vehetnek részt a gázcserében. A legtöbb esetben, tüdőgyulladás csak az egyes szakaszokat érinti. A fizikai állapotok mellett a psziché is szerepet játszhat a tünetek kialakulásában. Ez a helyzet például a hiperventilláció. Pánikroham kiváltotta az érintettek erőteljesebben belélegzik. Több oxigén jut be a testbe, mint amennyire szüksége van vagy képes feldolgozni. A gyors légzés többet okoz szén-dioxid felszabadulni, ami viszont növeli a szervezet pH-értékét. Ennek eredményeként a szegényebb vér például a kézbe áramlik, de a agy.
