Rövid áttekintés
- Tünetek: változatos; a glutén lenyelése többek között hasmenést, székrekedést, puffadást, fáradtságot, izom- és ízületi fájdalmakat és/vagy bőrelváltozásokat okozhat
- Formái: Klasszikus cöliákia, Tüneti cöliákia, Szubklinikai cöliákia, Potenciális cöliákia, Refrakter cöliákia
- Kezelés: Élethosszig tartó szigorú gluténmentes diéta, hiánypótlás, ritkán gyógyszeres kezelés
- Okok és kockázati tényezők: Örökletes és külső tényezők, kiváltó okok: Glutén lenyelése és rosszul irányított immunválasz, különböző betegségek, mint például Down-szindróma, 1-es típusú cukorbetegség.
- Lefolyás és prognózis: Nem gyógyítható, de a glutén elkerülése esetén nincsenek vagy alig jelentkeznek tünetek. Ha nem kezelik, olyan szövődmények léphetnek fel, mint a vérszegénység, a laktóz intolerancia vagy a gyomor-bél traktus rákja.
Mi az a cöliákia/gluténintolerancia?
A cöliákia egy több szervet érintő betegség, amely immunológiai eredetű – azaz az immunrendszert érinti. Ebben az esetben az immunrendszer túlérzékenyen reagál a gluténre – a gabona egyik összetevőjére. Emiatt a cöliákiát gyakran gluténintoleranciának nevezik. Az orvosi elnevezések „gluténérzékeny enteropátia” és „bennszülött sprue” (a felnőttkori cöliákia régi neve).
A bélbolyhok elpusztulása cöliákiában tehát súlyos hiánytüneteket okoz, mivel kisebb felület áll rendelkezésre a tápanyag felszívódására. Ezenkívül a betegség más szervekben is okozhat tüneteket.
Nem allergia, hanem autoimmun betegség
Gluténintolerancia esetén az immunrendszer – glutén hatására – antitesteket képez a vékonybél nyálkahártyájának egy enzime (a glutént feldolgozó szöveti transzglutamináz), valamint az endomysium (a bélfal kötőszöveti rétege) ellen.
Mennyire gyakori a cöliákia?
A cöliákia viszonylag gyakori állapot. Általában a szakértők azt feltételezik, hogy a világ lakosságának körülbelül egy százaléka szenved glutén intoleranciától. A be nem jelentett esetek nagy száma azonban gyanítható, mivel a betegség gyakran nem, vagy csak kisebb tünetekkel jár, ezért gyakran észrevétlen marad.
Mi a tünetek?
A cöliákiában (gluténintoleranciában) szenvedő betegeknél különféle tünetek jelentkezhetnek a gluténfogyasztás következtében. Ezért tartják a betegséget a „gasztroenterológia kaméleonjának”.
A cöliákia tünetei az emésztőrendszerben
Az emésztőrendszerben a cöliákia (glutén intolerancia) okozta tünetek a következők:
- krónikus hasmenés
- krónikus székrekedés
- hányás hányingerrel vagy anélkül
- teltségérzet étkezés után
- puffadás
- krónikus hasi diszkomfort/fájdalom
- krónikusan visszatérő afták a szájban
A cöliákia egyéb tünetei
A bélen kívüli glutén intolerancia lehetséges tünetei a következők:
- krónikus fáradtság / fáradtság
- Képtelen a fejlődésre
- alacsony termetű vagy csökkent növekedési ütem
- késleltetett pubertás (pubertas tarda)
- izomgyengeség
- izom- és/vagy ízületi fájdalom
- mozgáskoordináció zavara (ataxia)
- teljesítmény kink
- Éjszakai vakság
- Fejfájás
Táplálékhiány messzemenő következményekkel
A cöliákia tünetei, mint például a növekedési zavarok és a növekedési zavarok abból fakadnak, hogy a vékonybél sérült nyálkahártyája megnehezíti a tápanyagok felszívódását. Ez gyakran hiányosságokhoz, például fehérje- és vashiányhoz vezet. Így a cöliákia növekedési zavarokhoz és növekedési zavarokhoz vezethet, különösen gyermekeknél.
A cöliákiás betegeknél gyakran megfigyelhető súlygyarapodás, amikor a szigorú gluténabsztinencia hatására a nyálkahártya helyreáll – vagyis normalizálódik a bélmozgás, javul a tápanyag felszívódás.
A cöliákia formái
A cöliákia pontos tüneteitől függően a betegségnek öt formája különböztethető meg:
- krónikus hasmenés
- terjedelmes, néha zsíros és bűzös széklet
- vízvisszatartás (ödéma) a szövetekben a fehérjehiány miatt
- képtelen a fejlődésre
Előfordulhatnak olyan tünetek is, mint a táguló has, a növekedés késése, az izomsorvadás (izomhipotrófia) és a vashiány miatti vérszegénység. Viselkedésbeli változások is lehetségesek. A klasszikus cöliákiában szenvedő gyermekek néha feltűnően nyafogóssá, mogorva vagy apatikussá válnak.
Tünetekkel járó cöliákia: A betegség ezen formáját különböző súlyosságú, nem specifikus gyomor-bélrendszeri tünetek jellemzik, például krónikus székrekedés vagy megváltozott székletürítés, puffadás, hasi fájdalom és/vagy krónikus felső hasi diszkomfort (diszpepszia). Egyes betegek olyan tüneteket is tapasztalnak, mint alvási problémák, fáradtság, csökkent teljesítmény vagy depresszió. Tápanyaghiány (például vas- vagy vitaminhiány) hozzáadható.
Amikor a szubklinikai cöliákiában szenvedők kiiktatják étrendjükből a gluténtartalmú ételeket, ennek gyakran nincs pozitív hatása. Az is előfordulhat azonban, hogy javul például a teljesítmény- vagy a koncentrációs képesség.
Vannak, akik csak átmenetileg mutatnak cöliákiás antitesteket a vérükben – hónapok vagy évek elteltével a teszt negatív lehet.
Refrakter cöliákia: Ennél a betegségformánál – a 12 hónapos szigorú gluténmentes diéta ellenére – továbbra is megjelennek a tápanyag-felszívódás károsodásának jelei, általában súlyos béltünetekkel és a bélbolyhok tartós pusztulásával. A cöliákia ezen formája gyakorlatilag egyáltalán nem fordul elő gyermekeknél, csak idősebb korcsoportokban.
Sok érintett ember kíváncsi, hogy a cöliákia gyógyítható-e. Ha valaki cöliákiában szenved, a betegség egész életében elkíséri. Egyelőre nincs gyógyító terápia. Ha az érintett szeretné enyhíteni a tüneteit és csökkenteni a másodlagos betegségek kockázatát, akkor állandó gluténmentes étrendet kell követnie. Emiatt az élethosszig tartó gluténmentes táplálkozási terápia a legfontosabb a cöliákia esetén.
A cöliákia kezelésének részeként az orvosok kompenzálják az esetleges hiányosságokat, amíg az érintett bélrendszer nem normalizálódik.
A legtöbb esetben az orvos az érintetteket olyan tanácsadó központokhoz irányítja, amelyek támogatást nyújtanak a táplálkozási terápiában. Szintén fontos, hogy a gluténtartalmú diétát evő partnerek vagy egy háztartásban élő emberek tájékozottak legyenek a cöliákiáról.
Mire kell figyelni az étrendben?
A következő tippek útmutatást adnak arról, hogy mely gabonákat és élelmiszereket érdemes elkerülni, ha Ön gluténérzékeny, és melyek biztonságosak az Ön számára:
Szigorúan kerülendő: Glutént tartalmazó gabonák
Sok szenvedő szeretné tudni, mit ne egyen, ha gluténérzékeny. Nyomatékosan ajánlott az alábbi gluténtartalmú gabonafélék, valamint gluténérzékenység esetén a termékek teljes és tartós mellőzése:
- Búza
- Rozs
- Árpa
- Tönköly
- Tritikálé
- Tritordeum
- Urkorn
- einkorn
- Emmer Kamut
- Zab (nem minden érintett személynél okoz panaszt)
Glutént tartalmazó élelmiszerek
A cöliákiában szenvedőknek ezért tudniuk kell, hogy mely összetevők tartalmaznak glutént. Egy élelmiszer akkor tekinthető gluténmentesnek, ha legfeljebb 20 ppm (termékkilogrammonként 20 milligramm) glutént tartalmaz. A gluténmentes élelmiszerek azonosítására egy speciális szimbólumot használnak: egy áthúzott kalász.
A glutén szinte mindig jelen van a következő élelmiszerekben. Ezeket cöliákiás betegként is érdemes elkerülni.
- Kenyér és egyéb pékáruk
- tészta
- Pizza
- Cookies
- Panírozott hús
- Maláta kávé
- Szójaszósz (de: van gluténmentes szójaszósz)
Az egyik ital, amelyről nem jut azonnal eszünkbe a glutén, az a sör. De a sör gluténintolerancia esetén sem alkalmas.
Gluténmentes gabonafélék
Szerencsére vannak olyan gabonák, amelyek nem tartalmaznak glutént, ezért biztonságosak a gluténérzékenyek számára. A gluténmentes gabonafélék a következők:
- Rizs
- Kukorica
- Köles
- Hajdina
- Bársonyvirág
- Quinoa
- Vadrizs
- Teff (törpe köles)
Gluténmentes ételek
A következő élelmiszerek természetesen nem tartalmaznak glutént. Fogyasztásuk tehát biztonságos (feltéve, hogy nem tartalmaznak gluténtartalmú adalékanyagokat):
- Minden gyümölcs és zöldség
- Burgonya
- Hús, baromfi, hal, tenger gyümölcsei
- Hüvelyesek, például szója
- Tojás, tej, tejtermékek, vaj, margarin
- Lekvárok, édesem
- Cukor, só, gyógynövények
- Diófélék és olajok
- Víz és gyümölcslevek
- Bor és habzóbor
- Kávé és tea
Hogyan kezeljük a hiányos tüneteket?
Ami a vitaminokat illeti, gyakran hiányzik az A-vitamin, a B6- és B12-vitamin, a folsav és a K-vitamin. Emellett a szervezet gyakran elégtelenül veszi fel a vasat, a magnéziumot és a kalciumot is cöliákiában.
Hiánytünetek esetén a hiányzó vitaminok és nyomelemek mesterséges pótlása szükséges. Enyhébb esetekben ez lehetséges tabletta vagy kapszula formájában. Néha azonban szükség van vénás infúzióra, vagy legalább izomba történő infúzióra, mivel a gyulladt bél valószínűleg csak elégtelenül veszi fel a hiányzó anyagokat.
Hogyan néz ki a cöliákia kezelése csecsemőknél?
A szakértők a cöliákia kezelésére vonatkozó ajánlásaikban (irányelveikben) azt javasolják, hogy öt hónapos kortól gluténtartalmú kiegészítő táplálékkal etessenek csecsemőket. A cöliákiában szenvedő gyermekeknél nagyobb a kockázata a betegség kialakulásának. Úgy tűnik azonban, hogy a glutén etetése az ötödik élethónaptól kezdődően csökkenti a betegségek kockázatát, és megelőző hatású.
A nem kezelhető cöliákia
Az úgynevezett refrakter cöliákia, azaz a cöliákia egy kezelhetetlen formája a progresszió nagyon ritka formája. A cöliákiában szenvedők legfeljebb 1.5 százalékánál fordul elő. Refrakter cöliákiában a glutén intolerancia jellegzetes jelei a vérben és a vékonybélmintában kimutathatók.
Hogyan alakul ki a cöliákia?
A cöliákia során a szervezetben lezajló mechanizmusokat már viszonylag alaposan kutatták. Ennek ellenére a cöliákia vagy a glutén intolerancia kialakulásának oka még nem tisztázott.
Örökletes tényezők
Az örökletes tényezők jelentős szerepet játszanak a cöliákiában. A cöliákiában szenvedő emberek többségének immunsejtjein specifikus felületi fehérje található. Ez a fehérje megköti a glutén fragmentumait, és részt vesz a gyulladásos immunválaszban. A cöliákia néha releváns az utódok öröklésében. Mivel ez örökletes, az érintett egyének gyermekeinél nagyobb a kockázata a cöliákia kialakulásának.
Az orvosok azt gyanítják, hogy más autoimmun betegségek, mint például az 1-es típusú diabetes mellitus vagy az autoimmun pajzsmirigygyulladás is ehhez a felszíni fehérjéhez kapcsolódnak. Azonban sok egészséges ember is rendelkezik ezzel a felületi fehérjével. Ezért úgy tűnik, hogy a környezeti tényezők is befolyásolják a betegség kialakulását.
Diéta és környezet
Az ötödik élethónaptól azonban kis mennyiségű glutén még megelőző hatású is. A bélvírusok által okozott fertőzések vagy a bakteriális bélflóra megváltozása szintén kockázati tényező lehet. Ezenkívül feltételezik, hogy pszichoszociális tényezők, mint például a stressz, hozzájárulnak a cöliákia kialakulásához.
Kapcsolat más betegségekkel
A cöliákia más betegségekkel együtt fordul elő, ezek a következők:
- Turner-szindróma
- Down-szindróma
- IgA hiány
- típusú cukorbetegség 1
Még mindig nem világos, hogy a cöliákia miért fordul elő gyakrabban ezekben a betegségekben.
Hogyan diagnosztizálható a cöliákia?
A gluténérzékenység gyanúja esetén a megfelelő kapcsolattartó az emésztőrendszeri betegségekre szakosodott belgyógyász szakorvos (gasztroenterológus). A háziorvosa általában ehhez a szakorvoshoz küldi, ha cöliákiára gyanakszik. A gasztroenterológus ezután megállapítja, hogy van-e gluténintolerancia.
Cöliákia: kórtörténet és fizikális vizsgálat
Először az orvos megkérdezi az Ön jelenlegi tüneteit és korábbi betegségeit (kórtörténete). Ebből a célból a következő kérdéseket fogja feltenni Önnek, például ha cöliákiára gyanakszik, vagy pozitív cöliákia öntesztet követően:
- Gyakran szenved mostanában hasmenéstől vagy hasfájástól?
- Lefogyott akaratlanul is az elmúlt hetekben, hónapokban?
- Észrevett valamilyen rendellenességet a bőrön?
- Van egy családtagnak gluténérzékenysége?
- Járt már orvosnál cöliákia vizsgálaton, vagy végzett önvizsgálatot?
Mivel a bélrendszer kívülről csak korlátozottan értékelhető, a cöliákia diagnózisához általában további vizsgálatok szükségesek. Az ultrahangos vizsgálat a gluténintolerancia néhány tipikus jelét tárja fel.
Laboratóriumi tesztek
A további vizsgálatok során az orvos vért vesz. A cöliákia teszt különböző antitesteket határoz meg a vérszérumban, amelyek jellemzőek a glutén intoleranciára.
Mikor kell elvégezni a cöliákia tesztet és hogyan működik pontosan, a Cöliákia teszt című cikkben olvashat. Létezik önteszt is a gluténintolerancia kimutatására. Ez azonban nem különösebben megbízható. Ezért erősen tanácsos, hogy ne csak az önteszt eredményére hagyatkozzon, hanem mindig forduljon orvoshoz.
Szövetminta
A diagnózis szövetmintával történő megerősítése alól kivételt képeznek a gyermekek vagy a 18 év alatti személyek. Ezekben az esetekben az orvosok nem vesznek szövetmintát, ha ez a konzultáció után nem kívánatos. Ehelyett általában szükség van egy második vérmintára, amelynek megfelelően nagyon magas antitestértékek és bizonyos genetikai laboratóriumi értékek.
Tünetek javulása gluténmentes diéta mellett
Genetikai teszt
Elvileg bizonyos kockázati gének genetikai vizsgálata nem szükséges a diagnózis felállításához. Ez alól kivételt képeznek bizonyos fokozott kockázatú embercsoportok:
- Cöliákiában szenvedők gyermekei vagy testvérei
- Bizonyos betegségekben szenvedő gyermekek (Down-szindróma, Ulrich-Turner-szindróma, Williams-Beuren-szindróma)
- Nem egyértelmű szövetmintákkal és laboratóriumi vizsgálatokkal rendelkező emberek
- Emberek, akik egészségügyi állapotuk miatt hónapok óta gluténmentes diétát tartanak
Sok orvos cöliákia útlevelet állít ki az érintetteknek, miután a diagnózist felállították. Egy ilyen dokumentum előnye, hogy itt minden orvosi leletet felsorolunk. A kontroll vizsgálatok eredményei és a betegség lefolyására vonatkozó információk is itt találhatók. Ez például akkor hasznos, ha orvost vált.
A cöliákia gyógyítható?
Ha azonban az érintett alaposan megvizsgálja a gluténmentes diéta lehetőségeit, változatos étrendre van lehetőség.
Elvileg a megfelelően kezelt cöliákia nem befolyásolja a várható élettartamot. Lehetséges, hogy komplikációk lépnek fel.
Lehetséges szövődmények
Ezenkívül a bélgyulladás néha súlyos vitamin-, nyomelem- és egyéb tápanyaghiányt okoz. Más emésztési rendellenességek, például laktóz intolerancia is előfordulnak néha.
A betegség mindezen következményei általában nem jelentkeznek olyan embereknél, akik tudnak cöliákiájukról, és gluténmentes diétával védekeznek.
Cöliákiás krízis
Nagyon ritka esetekben úgynevezett cöliákiás krízis lép fel, amely potenciálisan életveszélyes. Jellemzői:
- Nagyon súlyos hasmenés
- Fontos tápanyagok kifejezett hiánya
- A vízháztartás zavarai
- Kiszáradás
A gluténbevitel azonnali leállításával, a hiányok és a szervezet vízháztartásának egyensúlyba hozásával az orvosok stabilizálni tudják az érintettek állapotát.
Egyes esetekben lehetőség van bizonyos fokú rokkantságra (GdB) a cöliákia miatt. Ha szükséges, beszéljen erről kezelőorvosával. Ehhez főszabály szerint az illetékes hivatalhoz kell fordulni, ahol a rendelkezésre álló megállapítások és a jogszabályi előírások alapján határozzák meg a GdB-t.
Megelőzhető-e a cöliákia?
A csecsemők etetésekor ügyelni kell arra, hogy ne adjunk túl korán (öt hónapos koruk előtt) gluténtartalmú táplálékot, és lehetőség szerint szoptassuk őket. A vizsgálatok szerint ez jelentősen csökkentette a cöliákia kialakulásának kockázatát.
