Perimetria: A szemvizsgálat folyamata és jelentősége

Mi a perimetria?

A perimetria a szabad szemmel észlelt látómező (látótér) határait és az észlelés élességét egyaránt méri. A legnagyobb látásélességet biztosító központi látómezővel ellentétben a látómező külső része elsősorban a tájékozódásra és a környezet észlelésére szolgál. Ezért a vizsgálat szempontjából fontos, hogy a vizsgált szem egy pontot rögzítsen és ne mozduljon el.

Számos perimetriás módszer létezik:

  • automatikus statikus perimetria: ez a leggyakrabban használt. A páciens egy gombon keresztül jelet ad minden alkalommal, amikor egy világító pontot észlel látómezeje szélén. A számítógép a hely mellett az inger erősségét, azaz a fényerőt is rögzíti.
  • Kinetikus perimetria: Itt a fénypontok kívülről a központi látómező felé mozognak. A beteg azonnal jelentkezik, amint látja, hogy a fényfolt beköltözik a látóterébe.

Mindhárom módszernél a nem tesztelt szemet letakarják, hogy az ne tudja kompenzálni a másik szem hiányosságait, és így meghamisítsa a vizsgálati eredményt.

Mikor történik a perimetria?

A perimetria képes észlelni a látótér hibáit, gyakran még azelőtt, hogy a vizsgált személy tudomást szerezne róluk. Az ilyen látótérhiba (scotoma) oka lehet magában a szemben vagy a látóidegben, de az agy látóközpontjában az átvivő idegpályák területén is.

A látómező elvesztésének különböző formái léteznek, mint például a centrális scotoma, a hemianopsia (féloldali veszteség) vagy a kvadráns anopsia (kvadráns elvesztése).

A perimetria leggyakoribb orvosi okai (javallatai) a következők:

  • megmagyarázhatatlan látászavarok
  • Glaukóma
  • Retina leválás (Ablatio retinae)
  • Makula degeneráció
  • A látópálya agydaganatok, stroke vagy gyulladások miatti elváltozásai
  • A már ismert látótérvesztés nyomon követése
  • A látásélesség felmérése (pl. szakmai bizonyítványokhoz)

Mi történik a perimetria során?

Az ujjak kerülete

A páciens rögzíti a vizsgáló orra hegyét. A vizsgáztató most széttárja a karját és mozgatja az ujjait. Ha ezt a páciens észleli, a vizsgáló különböző pozíciókba mozgatja a kezét, hogy meg tudja becsülni a látómező határait. A páciens minden alkalommal jelentést tesz, amikor ujjainak mozgását észleli.

Statikus perimetria

A páciens feje a kerületmérő eszköz állán és homlokán támaszkodik, és egy középpontot rögzít a félgömb belsejének közepén. A fénypontok most a félteke különböző pontjain világítanak. Ha a beteg fényfoltot észlel, azt egy gomb megnyomásával jelzi.

Ha a beteg nem észlel fényjelzést, ezt később ugyanabban a helyzetben, nagyobb fényintenzitással megismétli. Ily módon nemcsak a látótér határai, hanem a látás érzékenysége is meghatározásra és megjelenítésre kerül egy látótértérképen.

Kinetikus perimetria

Ezt követően a fénynyomok intenzitását és méretét csökkentik, így a gyengébb fényjelekre is meghatározhatók az izopterek.

Milyen kockázatokkal jár a perimetria?

A perimetria nem jelent egészségügyi kockázatot. Mivel azonban nagy koncentrációt igénylő vizsgálati módszerről van szó, a megerőltetéstől fejfájás, szemégés is előfordulhat.

Mit kell figyelembe vennem a perimetria során?

Ennek a vizsgálatnak az eredménye nagymértékben függ a páciens együttműködésétől. Ezért fontos, hogy éber és kipihent legyen a perimetriához. Ezenkívül az ismert látási hiányosságokat a látómezőtérkép összegyűjtése előtt pótolni kell, hogy az értékek ne torzuljanak, különösen a vizuális érzékenység tekintetében.