Az orvostudományban a szűkület szindróma az izmok fájdalmas csípése és inak egy ízületben. Leggyakrabban a vállízület.
Mi a szűkület szindróma?
A Crowding-szindróma más néven ismert impingement szindróma. Ez magában foglalja az érintett ízület mobilitásának és működésének korlátozásait, amelyek társulnak fájdalom. Ennek oka az izmok összehúzódása és inak. Ennek eredményeként az ízületen belüli hely már nem elegendő bizonyos mozgásokhoz. Impingement szindróma elsősorban az ember vállát érinti. A legtöbb esetben, impingement szindróma sérült vagy elfajult rotátorköpeny. Az ütközés megakadályozza, hogy az érintett ember karja a váll szintje fölé emelkedjen. A szűkület szindróma azonban bizonyosan előfordulhat más esetekben is ízületek, mint például a csípőizület. A szűkület befolyásolja az acetabulumot, valamint a combcsontot fej. Ritka esetekben az impingement szindróma is előfordul boka közös. Az összes német állampolgár körülbelül tíz százalékát érinti impingement szindróma. Ezáltal a szindróma túlnyomórészt az 50 évnél idősebb férfiaknál és nőknél nyilvánul meg.
Okok
A szűk keresztmetszet szindróma okai eltérően alakulnak. A legtöbb esetben a csontos mozgásszervi rendszer degeneratív változásai felelősek a szindróma kialakulásáért. Különösen azok a sportolók érintettek, mint úszók, gerelyhajítók vagy kézilabdázók. Az elhasználódás jeleit tovább javítják a tartós fejmozgások. Nem ritka azonban, hogy bizonyos foglalkozási csoportok impingement szindrómában is szenvednek, így ma már foglalkozási betegségnek számít. Ez főleg olyan szakmákat érint, amelyek általános munkával járnak, például hegesztők vagy festők. Az impingement szindróma egyéb kiváltó tényezői a kalcium a közös testekben ill inak. Még az impingement szindróma veleszületett formája is lehetséges. Ez magában foglalja az ízület deformitásait fej, a acromion vagy a glenoid üreg, amely kedvezőtlen formát eredményez az ízületben. A szűk keresztmetszet szindróma másik kockázati tényezője az izmok egyensúlyhiánya. Ez főleg a testépítőknél tapasztalható. Az egyoldalú vagy eltúlzott edzés nem ritkán zavarja az érzékenyeket egyensúly az rotátorköpeny.
Tünetek, panaszok és jelek
A feszességi szindróma tünetei az érintett testrésztől függenek. Például a betegek akut betegségben szenvednek fájdalom a vállnál, amely megerőltetéssel növekszik, és pihenéssel csökken. A fájdalom az ízület mélyén jelenik meg, és olyan súlyosvá válik éjszaka, hogy a beteg már nem fekszik az érintett oldalon. Ezenkívül a kar alig emelhető fel, és gyakran lazán lóg. Nem ritka, hogy a fájdalmas mozgáskorlátozások a feltétel halad, és a vállízület egyre nagyobb stabilitást veszít. Szűkülő szindróma esetén a csípőizület, a panaszok fokozatosak. Így csak szórványos fájdalom jelentkezik, amely azonban a fizikai aktivitás során fokozódik. Nem ritkán sugárzásuk a comb zajlik. Ezenkívül a fájdalom intenzívebbé válik, amikor a beteg megfordítja az érintettet láb befelé.
Diagnózis és lefolyás
Ha keskeny-láb szindróma gyanúja merül fel, az ilyen típusú állapotokra szakosodott ortopédorvoshoz kell fordulni. Egy tapasztalt orvos általában a tünetek leírása és a test vizsgálata után teheti meg a diagnózist. Ezenkívül a szűkület szindróma az egyik leggyakoribb ortopédiai állapot. A beteg szedésekor kórtörténet, az ortopéd általában tudni akarja, hogy a fájdalom hol és milyen helyzetekben jelentkezik, mennyi ideig tartott, vannak-e korlátozások a mozgásban, ill. erő, vannak-e vállsérülések, és a beteg éjszaka is szenved-e fájdalomtól. Érdekes továbbá a beteg foglalkozása és az, hogy milyen sportokban vesz részt. A fizikális vizsgálat, az ortopéd ellenőrzi a beteg mozgását és azt, hogy vannak-e rendellenességek. A diagnózis megerősítésére speciális klinikai funkcióvizsgálatok zajlanak. Ide tartozik a vállfogás, az nyak tapadás, a supraspinatus-teszt, a Neer szerinti ütközési teszt vagy a Hawkins-teszt. A szűk keresztmetszet szindróma lefolyása a kiváltó októl függ. A legtöbb esetben a betegnek nagyon türelmesnek kell lennie. Hetek vagy akár hónapok is igénybe vehetik a tünetek javulását. Néha az impingement szindróma szövődményei, például a rotátorköpeny ín vagy gyulladás a bursa a acromion, szintén lehetségesek.
Szövődmények
A szűkület szindróma általában a ízületek és mobilitásuk, a vállízület különösen érintett. Ebben az esetben a beteg korlátozott mozgástól és fájdalomtól szenved. A szövődmények elsősorban a kezelés időzítésétől függenek. A legtöbb esetben a fájdalom akkor jelentkezik, amikor az érintett személy felemeli a karját, megmozgatja a vállát. A fájdalom gyakran elviselhetetlen, így ezeket a mozdulatokat már nem lehet végrehajtani. Fizikai vagy sporttevékenységek általában már nem lehetségesek a szűkület szindróma miatt. Csökken az életminőség. Ha a kezelést nem kezdik korán, akkor a teljes mozgásszervi rendszer is károsodhat. Maga a kezelés különféle terápiákkal és igazgatás of fájdalomcsillapítók. A további rendellenességek elkerülése érdekében az érintett személy nem tehet több súlyt a vállára. Ha a szokásos terápiák nem járnak sikerrel, a sebészeti beavatkozások is csökkenthetik a szenvedést. Ez azt jelenti, hogy a szűkület-szindróma viszonylag jól kezelhető, és nem kell aggódnia utána további komplikációk miatt. A várható élettartamot a szűk keresztmetszet nem csökkenti.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha a váll- vagy ízületi problémák nyilvánvaló ok nélkül nőnek, orvoshoz kell fordulni. Ha a mozgástartományban korlátozás van, akkor aggodalomra ad okot. Ha a tünetek miatt a test rossz testtartása vagy egyoldalú fizikai megterhelése van, tanácsos orvoshoz fordulni. A tünetek vezet a csontrendszer maradandó károsodásához, amelyet korai szakaszban kell korrigálni. Ha a megszokott foglalkozási vagy atlétikai tevékenységeket a szokásos módon már nem lehet elvégezni, akkor orvoshoz kell látogatni. Fájdalom vagy alvászavar esetén orvosra van szükség, amint azok ismételten előfordulnak, vagy több napig tartanak. A fájdalomcsillapító gyógyszer szedése előtt konzultációra van szükség orvosával. Mellékhatások jelentkezhetnek, amelyeket előzetesen meg kell vitatni és tisztázni kell. A kényelmetlenség és korlátok miatti érzelmi vagy mentális problémák esetén orvoslátogatás ajánlott. Ha hangulatingadozás előfordul, általános közérzet csökken vagy viselkedési problémák lépnek fel, terapeutára van szükség. A depressziós érzelmi állapotot, az apátiát és az általános rossz közérzetet orvosával kell megbeszélni. Ha olyan panaszok, mint a belső nyugtalanság, fejfájás vagy a kedvetlenség hosszabb ideig fennáll, megnő a további mentális megbetegedések kockázatának kockázata. Ezért időben kell orvoshoz látogatni megoldások a felmerülő problémákra.
Kezelés és terápia
A szűkület-szindróma kezelését általában egyedivé kell tenni, és több lehetőséget is magában foglalhat. Ha konzervatív terápia kerül sor, a beteg fájdalomcsillapítót kap, valamint fizikoterápia. Ezt is könnyedén magára kell vennie. Ez azt jelenti, hogy kerülnie kell a nehéz fizikai munkát és a sportot. Acetil-szalicilsav or ibuprofen adagolják a fájdalom enyhítésére. Ha konzervatív terápia nem vezet javulás érdekében a műtét megfelelő lehet. A műtét célja a mechanikai szűkület kijavítása a szerkezetek megváltoztatásával. A sebészeti beavatkozás különösen ajánlott fiatalabb betegek számára. Rendszerint csak minimálisan invazív eljárások, mint pl arthroscopy használt. Az endoszkóp segítségével a sebész ezáltal ismét nagyobb mozgásszabadságot biztosít az érintett ízületnek.
Kitekintés és előrejelzés
A zsúfolt ízületi szindróma pozitív prognózist ígér. Azok a betegek, akik átfogó kezelést kapnak a feltétel és tartsa be az orvos pihenésre és fizikoterápia általában néhány hét vagy hónap alatt felépül. Késői következmények ritkán fordulnak elő a szűk keresztmetszet szindróma esetén. Csak a törésekkel, a kopás jeleivel és egyéb szövődményekkel járó súlyos betegségek esetén lehet a terápia tovább tart. Egyes esetekben a szindróma krónikussá alakul feltétel ez tartósan korlátozza az érintetteket. Különösen az idősebb betegek gyakran nem gyógyulnak meg teljesen a szűk keresztmetszet szindrómájából. A szűk keresztmetszet szindróma nincs hatással a betegek várható élettartamára. Az állapot azonban elősegíti a ízületek, inak és bursae. Ez hosszabb ideig korlátozhatja az életminőséget, és ha szükséges, akkor is vezet súlyos szövődményekig. Az illetékes ortopéd a beteg megbeszélései és a fizikai vizsgálatok alapján meghatározhatja a prognózist. A betegség lefolyása információt nyújt a gyógyulás kilátásairól, és jelzi az esetleges szövődmények kockázatát is. Ha a terápiát szorosan folytatják és önsegítés támogatja intézkedések, a gyógyulás lehetőségét egészséges betegek adják meg kísérő betegségek vagy egyéb testi vagy lelki panaszok nélkül.
Megelőzés
A szűkület szindróma megelőzése csak korlátozott mértékben lehetséges. Jó testtartás, elegendő testmozgás, a rotátor mandzsetta rendszeres gyakorlása és kikapcsolódás a vállizmok közül ajánlott. Óvatosan kell eljárni olyan kockázatos sportok esetén, mint pl tenisz, kézilabda, gerelyhajítás, úszás vagy röplabda.
Utógondozás
Szűkület-szindróma esetén az utógondozás lehetőségei általában erősen korlátozottak. Ebben az esetben általában az orvos közvetlen orvosi kezelésére van szükség a szindróma megfelelő és teljes kezeléséhez. Mivel a szindróma nem gyógyulhat meg önmagában, az érintett személy mindig az orvos kezelésétől függ. Csak így lehet megelőzni a további szövődményeket. A legtöbb esetben a szűk keresztmetszet szindrómáját sebészeti beavatkozás segítségével kezelik. Nincsenek különösebb szövődmények. Az érintett személynek meg kell pihennie és gondoskodnia kell testéről a műtét után. Tartózkodniuk kell az erõfeszítéstõl vagy más stresszes tevékenységektõl annak érdekében, hogy ne terheljék feleslegesen a testet. feszültség általában is kerülni kell, bár az érintett egészséges életmódja pozitívan befolyásolhatja a betegség további lefolyását. Bizonyos esetekben a szűk keresztmetszetű szindrómában szenvedő betegek a barátok és a család segítségétől és támogatásától is függenek a mindennapi életben. Ebben az esetben az intenzív és szeretetteljes ápolásnak különösen pozitív hatása van. Ebben a tekintetben szintén hasznos lehet más, szűk keresztmetszetű szindrómás betegek elérése.
Ezt teheti meg maga is
Ha az ízület mozgékonysága és működése károsodott, az érintetteknek mindig azonnal orvoshoz kell fordulniuk. Amit a beteg maga is hozzájárulhat a szűk keresztmetszet szindróma terápiájához, annak okaitól és a specifikus tünetektől függ. A szűk keresztmetszet szindróma gyakran az általános munkavégzéssel foglalkozó foglalkozási csoportokban fordul elő. Ide tartoznak olyan kézművesek, mint kőművesek, festők és ácsok, de a fémipar alkalmazottai is. A magas kockázatú csoport tagjainak orvoshoz, lehetőleg tapasztalt ortopéd sebészhez kell fordulniuk a szűkláb szindróma. Ha a szűk keresztmetszet szindróma gyanúja beigazolódik, általában számos viselkedési kiigazításra van szükség. Gyakran az érintett ízületet hosszabb ideig pihenni kell. A végzett foglalkozástól és a tünetek súlyosságától függően ez azt jelentheti, hogy bizonyos tevékenységeket már nem lehet végrehajtani, hosszabb munkaszünetekre lehet szükség, vagy az érintettnek hosszabb ideig teljes szünetet kell tartania. Mivel Németországban a szűk keresztmetszet szindróma elismert foglalkozási betegség, a betegek anyagilag viszonylag jól fedezettek. Az érintett személyeknek mindenesetre haladéktalanul tanácsot kell kérniük tőlük Egészség biztosítótársaság, valamint szakszervezetük vagy üzemi tanácsuk részéről. Ha az orvos előírja fizikoterápia, fontos, hogy a beteg valóban elindítsa és következetesen megvalósítsa. A rotátor mandzsetta rendszeres edzése fontos az izom-csontrendszer további degenerációjának megakadályozása érdekében.
