Rövid áttekintés
- Okok és kockázati tényezők: fertőzés kórokozókkal, például baktériumokkal, ritkábban vírusokkal vagy gombákkal, amelyek immunválaszt váltanak ki.
- Diagnózis: különböző életjelek, például légzésszám, szérum laktátszint, oxigéntelítettség, gyulladásszintek ellenőrzése vérvizsgálattal, valamint agy- és tudatfunkciók osztályozása
- A betegség lefolyása és prognózisa: Ha nem kezelik, a szepszis mindig súlyos, és gyakran halálhoz vezet; kezeléssel a lefolyás gyakran kedvező.
- Megelőzés: Általános higiéniai intézkedések a magánkörnyezetben, átfogó kórházi és rendelői higiénia a kórházi fertőzések megelőzésére, gondos sebkezelés, a fertőző betegségek korai stádiumban történő orvosi tisztázása, védőoltások igénybevétele.
Mi a vérmérgezés vagy a vérmérgezés?
A vérmérgezés tehát nem a kórokozók vérben való jelenléte miatt következik be, ahogy azt gyakran feltételezik, hanem a szervezet e kórokozókra adott reakciójából.
Az immunrendszer védekezni próbál a kórokozók ellen, de ez a harc nemcsak a betolakodókat, hanem magát a szervezetet is károsítja. A szepszis potenciálisan életveszélyes állapot, és a lehető leggyorsabban és következetesen kezelést igényel.
A szervezet egészséges immunrendszere könnyedén megbirkózik ilyen kis mennyiségű kórokozóval. Csak akkor beszélnek az orvosok vérmérgezésről, ha ez már nem így van, és az ember megbetegszik a küzdelem következtében.
Ha a vérnyomás a szervezet saját gyulladásos reakciója miatt már nem stabil, megfelelő szinten, az orvosok „szeptikus sokknak” nevezik. A vérmérgezés ezen utolsó szakasza veszélyezteti a létfontosságú szervek vérellátását, és gyakran több szervi elégtelenséghez, sőt halálhoz is vezet.
SIRS (Systemic Inflammatory Response Syndrome)
Ezek a kritériumok azonban nem elég specifikusak, és más, hasonló tünetekkel járó állapotokat is magukban foglalnak. Ez azt jelenti, hogy nem mindig szepszisről van szó, ha a SIRS-kritériumok teljesülnek. Ezenkívül kevés jelzést adnak az állapot lehetséges mortalitásáról, ami a szepszisben jelentős kritérium.
Ha többet szeretne megtudni a kiváltó tényezőkről és arról, hogy mi történik, ha a szervezet szisztémás gyulladásos reakciót vált ki, olvassa el a SIRS cikket.
Szeptikus sokk
Tudjon meg többet a végstádiumú szepszis kockázatairól a Szeptikus sokk című cikkben.
Újszülött szepszis
A vérmérgezés speciális esete az úgynevezett újszülöttkori szepszis. Leírja a csecsemők vérmérgezését az élet első hónapjában. Itt két típust különböztetünk meg attól függően, hogy a születés után milyen gyorsan következik be a szepszis.
Az újszülöttkori szepszis szepszis kritériumait nehezebb felismerni, mint a felnőtt betegeknél. Az újszülöttkori szepszistől félnek annak fulmináns lefolyása miatt. A csecsemőknél a szepszis sokkal gyorsabban vezet életveszélyes betegséghez.
A vérmérgezés tünetei
A vérmérgezés – tünetek című cikkben minden fontosat elolvashat a szepszis jellegzetes jeleiről.
Melyek a vérmérgezés okai és kockázati tényezői?
A szepszis kezdetén általában egy lokális fertőzés áll fenn, melynek okai gyakran baktériumok, esetenként vírusok, gombák (Candida sepsis) vagy úgynevezett protozoák (egysejtűek) is. Az immunrendszer védekező reakciókat indít a betolakodókkal szemben gyulladás formájában: fokozódik az érintett szövet véráramlása, valamint az erek áteresztőképessége.
Az immunrendszer koncentrált védekezőképessége azonban néha nem elegendő a fertőzés kiindulási helyén történő korlátozására és megszüntetésére. A kórokozók ekkor túlsúlyba kerülnek: a kórokozók és méreganyagaik bejutnak a véráramba. A szepszis definíciója szerint az orvosok ilyenkor még nem vérmérgezésről beszélnek, hanem bakteremiáról (baktérium a vérben).
Az erek az egész testben kitágulnak, ami vérnyomásesést okoz. Ugyanakkor a vérben a gyulladás jelei drámaian megnövekednek, miközben a szív és a tüdő keményebb munkával próbálja kompenzálni a visszaáramlás hiányát és oxigénnel való dúsítását. Ennek eredményeként a légzés és a pulzusszám fokozódik.
A megváltozott véráramlás, valamint a kórokozók és az immunrendszer által okozott erek és szövetek károsodása miatt a vér gyorsabban alvad.
Elvileg a szepszis okai közé tartozik az összes lokalizált fertőzés, például a tüdőgyulladás vagy a húgyúti fertőzések. A kórházi fertőzések (nosokomiális fertőzések) gyakran a szepszis kiváltói. A szepszis kockázata különösen magas:
- Nagyon fiatalok (újszülöttek), valamint nagyon idősek és terhes nők.
- Sebek vagy sérülések, például nagy égési sérülések
- Bizonyos kezelések és vizsgálatok, mint például az erekben lévő katéterek, hólyagkatéterek, seblefolyók
- Szenvedélybetegségek, például alkoholizmus, kábítószer-függőség
- Szepszisre való genetikai hajlam
Vizsgálatok és diagnózis
Ezért további kritériumokat alkalmaznak: Az úgynevezett szekvenciális szervi elégtelenség felmérés (SOFA, Sequential Organ Failure Assessment) az intenzív gyógyászatból jól ismert, nagyon összetett szűrőeszköz.
Egy kissé leegyszerűsített modellt „gyors SOFA”-nak (qSOFA) hívnak, és három fontos klinikai paramétert tartalmaz:
- Légzési frekvencia/légzésszám ≥ 20 légzés/perc.
- Glasgow kóma skála (GCS) < 15 (a tudati és agyműködési zavarok értékelésére szolgál).
Vérmérgezés gyanúja merül fel, ha ezek közül kettő vagy több vonatkozik az érintett személyekre.
Az orvosok az alábbi SIRS-kritériumok alapján vizsgálják meg az egyéb klinikai tüneteket, mint például:
- Fertőzés jelenléte, például a kórokozók mikrobiológiai bizonyítéka egy betegmintában (vérminta, vizeletminta, sebtampon) vagy tüdőgyulladás röntgenfelvételen
- 90 ütés/perc vagy annál nagyobb pulzusszám (tachycardia).
- Bizonyos változások a CBC-ben: a leukocita (fehérvérsejt) szám vagy emelkedett (≥12,000 4,000/µL) vagy csökkent (≤XNUMX XNUMX/µL), vagy ≥ tíz százalék éretlen neutrofil (a fehérvérsejtek alcsoportja)
- A CRP (C-reaktív fehérje) vagy a pro-kalcitonin gyulladásos paramétereinek növekedése.
- Véralvadási zavarok, a vérlemezkék (trombociták) számának csökkenése.
- A szepszis műtéti vagy rejtett okai ultrahanggal, számítógépes tomográfiával (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotással (MRI)
Ha a szervek csak korlátozott mértékben működnek, az orvosok súlyos szepszisről beszélnek. Ez akkor is igaz, ha a szepszis okait még nem azonosították. Ha a vérnyomás kritikus csökkenése is fennáll, ezt szeptikus sokknak nevezik.
A szepszis sikeres kezelésének előfeltétele az alapbetegség, azaz a vérmérgezéshez vezető fertőzés kezelése. Ez műtéti úton vagy gyógyszeres kezeléssel történik.
A szepszis kezelése mindig a fertőzés forrásának felkutatásával kezdődik, mint például gyulladt vakbél, fertőzött ízületi protézis, vagy akár olyan triviálisnak tűnő dolgok, mint a kar érrendszeri hozzáférése vagy a húgyúti katéter.
A szervezetben lévő idegen anyagok néha a fertőzés forrásának helye is, például a csontsebészetben használt csavarok és lemezek, vagy például a fogamzásgátlásra szolgáló „spirál” (IUD).
Az úgynevezett ok-ellenőrzés során az orvos a lehető leggyorsabban megszünteti a szepszis kiindulási pontját. Egyes szepszises betegeknél azonban nem lehet meghatározni a fertőzés kiindulópontját.
Ha a fertőzés gombás (Candida sepsis), vírusos vagy parazita eredetű, akkor ennek megfelelően kezeljük. Az immunhiányos személyek ezért általában a széles spektrumú antibiotikum mellett antimikotikumot is kapnak az esetleges gombás kórokozók ellen.
Súlyos lefolyású kezelés
A lehető legjobb terápia érdekében szükséges a kórokozó azonosítása. A kórokozótól függően ezt követően célzott terápiát végeznek antibiotikummal vagy gombaellenes szerrel.
A szepszis kezelésének további intézkedései az intenzív osztályon:
- Hidratálás infúzióval (sóoldat vagy krisztalloid oldat) a vérnyomás és a szív- és érrendszer stabilizálására, valamint a szöveti perfúzió fenntartására.
- Szükség esetén a vérsejtek és a plazma cseréje transzfúzióval
- Az érintett szervek működésének támogatása, például mesterséges lélegeztetéssel (közelgő) tüdőelégtelenség vagy dialízis esetén, amely felszabadítja a vesét a vérszűrés feladata alól
- Fájdalomcsillapítók és nyugtatók beadása
- Szükség esetén vércukorszint-csökkentő inzulinterápia, mivel egyes szepszises betegek vércukorszintje emelkedik
- Véralvadásgátló gyógyszerek alkalmazása a vérrögök (trombózisok) megelőzésére, amelyek a szervezetben bárhol képződhetnek súlyos szepszis epizód során
A mesterséges antitestekkel (immunglobulinokkal) végzett újabb terápiákról még mindig folynak a tárgyalások súlyos folyamatokban. Egyelőre hiányosak az ismeretek arról, hogy mely antitestek a leghatékonyabbak a szepszis melyik formája esetén. Ezért ez a kezelés még nem javasolt standard szepszisben.
A betegség lefolyása és a prognózis
Kezelés nélkül a vérmérgezést okozó kórokozók elleni küzdelem egyre jobban terjed, míg végül meg nem történik az erek és szervek károsodása (súlyos szepszis).
A szepszis előrehaladásának gyorsasága a kiváltó kórokozótól, a beteg életkorától és immunrendszerének teljesítményétől függ.
A szervkárosodás gyakran egész életen át tartó károsodást okoz – például károsodott vagy elégtelen veseműködést, amely élethosszig tartó dialízist (vérmosást) igényel.
Egyes betegeknél a szepszis nem kezelhető sikeresen, és halálhoz vezet.
Durván szólva, megfelelő kezelés nélkül óránként körülbelül egy százalékkal nő a szepszis okozta halálozás kockázata. Egy nap kezelés nélkül a kockázat tehát már 24 százalék.
Németországban a szeptikus sokkban szenvedők 26.5 százaléka hal meg 30 nap után vérmérgezés miatti keringési elégtelenségben.
Másodlagos károsodás veszélye
A kórházból való kibocsátás után sok beteg számol be a szepszis késői hatásairól, például idegkárosodásról (polyneuropathia), izomgyengeségről vagy poszttraumás stresszről és depresszióról (mikroszkópos idegkárosodás).
Ez különösen igaz azokra az emberekre, akik kórházban vagy ápolási intézményekben vannak, immunhiányos betegekre, valamint a műtéten átesett betegekre. Ezeknek a betegcsoportoknak azonnal értesíteniük kell orvosukat láz, hidegrázás, légszomj és/vagy szédülés esetén.
Az óvintézkedések (prevenció) fontos téma, különösen a kórházakban. A higiéniai intézkedésekkel, a megfelelő sebkezeléssel és az immunhiányos betegek következetes védelmével sok esetben megelőzhető a vérmérgezés.
A szepszis megelőzésére rendelkezésre álló lehetőségek a szepszis konkrét okától függenek.
A kórházban szerzett fertőzések megelőzése
A szepszis oka gyakran a kórházi tartózkodás során fellépő fertőzés (nosokomiális fertőzés).
Megelőzés otthon
Otthoni környezetben nehéz lehet megelőzni a vérmérgezést. Mindazonáltal vannak olyan intézkedések, amelyekkel csökkenthető a szepszis kockázata:
- Tartsa be az általános higiéniai intézkedéseket, mint például a kéz- és ételmosás.
- A nyílt sebeket mindig alaposan tisztítsa meg tiszta vízzel, és óvja meg az újbóli szennyeződéstől – kötéssel vagy sebtapasz segítségével
- Ne karcolja meg a rovarcsípéseket, mert ez nyílt sebeket eredményez
- Végezze el az oltásokat a Robert Koch Intézet Állandó Oltási Bizottságának (STIKO) ajánlásai szerint.
