Diagnózis
A letört metszőfog diagnózisa általában több lépést tartalmaz. Az elején általában részletes orvos-beteg konzultációt (anamnézist) hajtanak végre. A beszélgetés során a fogorvos megpróbálja megszerezni az első támpontot az elülső fog traumájának súlyosságáról a meglévő tünetek és a baleseti esemény leírása alapján.
Ezenkívül az érintett beteget meg kell kérdezni a lehetséges alapbetegségek (pl magas vérnyomás) és a gyógyszerek bevitele. Különösen a gyógyszer szedése Aszpirin súlyos vérzéshez vezethet a sérült metszőfog területén. Az orvos-beteg konzultációt követően a beteget értékelik.
Letört metszőfog esetén figyelmet kell fordítani a duzzadásra és a véraláfutásra a zónán kívül szájüreg. Ezenkívül a felső és az alsó állkapocs, valamint a ujjcsont és meg kell tapintani a szemüreg határait. E csontos szerkezetek mentén szembetűnő élek vagy lépések a csont kezdeti jelzésére szolgálhatnak törés.
A szájüregmajd különösen az állkapocs érintett felét meg kell vizsgálni. Ily módon megbecsülhető az elülső fog traumájának mértéke. Ebben az összefüggésben meg kell különböztetni a metszőfogak különböző típusait.
Az úgynevezett perifériás billenés magában foglalja a metszőfog lazulásának minden fokát (beleértve a teljes fogvesztést is). A „középső dőlés” kifejezés viszont a metszőfogat dőlésszögére utal állkapocscsont. Ezenkívül a tényleges fogtörés is különböző típusokra oszlik.
Letört metszőfog esetében megkülönböztetik a repedéseket, zománc, korona- és gyökértörések a fogtöredék nagysága alapján. Továbbá a törés szélét le kell írni egy letört metszőfoghoz. Ebben az összefüggésben különbséget tesznek keresztirányú, ferde és hosszanti törések között. Mivel az elülső trauma önmagában nem feltétlenül klinikailag felismerhető, elengedhetetlen a radiográfiai vizsgálat megkezdése az állkapocs megfelelő erőhatását követően. Az elülső trauma mértéke általában megbízhatóan azonosítható a Röntgen kép.
