A Glioma a agy daganatok vagy a központi daganatok idegrendszer amelyek a gliasejtekből (az idegrendszer támogató sejtjeiből) fejlődnek ki. Ezeknek a daganatoknak jóindulatú és rosszindulatú formái egyaránt vannak. Legáltalánosabb, gliomák fejleszteni a agy, De a gerincvelő szintén befolyásolható.
Mi a glioma?
Gliomák olyan tumorok, amelyek a központi gliasejtekből fejlődnek ki idegrendszer. A gliasejtek az úgynevezett neuronok támogató sejtjeit képviselik. Feloszthatók asztrocitákra, oligodendrocitákra és ependymális sejtekre:
- A gliasejtek többsége asztrocitákba sorolható. Ezek csillagképes elágazó sejtek, amelyek határmembránokat képeznek vér hajók és a agy felület.
- Az oligodendrociták képezik az axonok mielinhüvelyeit, és műholdas sejtekként vannak jelen a fehér és szürke anyagban. idegrendszer.
- Az ependymális sejtek egyetlen sejtréteget képeznek az agykamrák körül, elválasztva a cerebrospinalis folyadékot az agyszövettől.
A görögben a glia szó ragasztót is jelent. Tehát a gliasejtek összekapcsolják a központi idegrendszer sejtjeit. Ezeknek a gliasejteknek a megnövekedett sejtnövekedése daganatot képez, amelyet gliomának hívnak. Gliomák asztrocitómákba, oligodendrogliomákba (korábban oligodendrocitómák), ependimómákba és kevert gliomákba sorolhatók. Malignitási fokozatuk a WHO szerint a WHO I - IV fokozatára oszlik. Így a WHO I. fokú gliomáit jóindulatúnak tekintik. A WHO IV fokozatú glioomák már nagyon rosszindulatúak. Az alacsony rosszindulatú daganatok azonban idővel magas rosszindulatú daganatokká alakulhatnak át. Az asztrocitómák teszik ki a gliomák több mint 60 százalékát. An asztrocitóma rosszindulatú daganattal a IV glioblastoma és a leggyakoribb rosszindulatú agytumor.
Okok
A gliomák okairól nem sokat tudni. Az összes gliomának csak öt százaléka örökletes. Többek között neurofibromatosisban, Turcot-szindrómában vagy Li-Fraumeni-szindrómában alakulnak ki. Minden más esetben a gliomák szórványosan fordulnak elő. Az ionizáló sugárzás és a gliomák klaszteres előfordulásának társulása már létrejött. Ezen túlmenően arról számoltak be, hogy az elvégzett vizsgálatok alapján a WHO a mobiltelefonok intenzív használatát a gliomák kialakulásának kockázataként is besorolja.
Tünetek, panaszok és jelek
A glioma tünetei a rosszindulatú daganat mértékétől és a daganat helyétől függenek. A lassan növekvő daganatok sokáig tünetmentesek maradhatnak. Csak akkor alakulnak ki tünetek, ha a fennmaradó agyszövet bizonyos mértékű elmozdulás következik be. Az első tünet lehet egy epilepsziás roham. A növekvő koponyaűri nyomás miatt súlyos fejfájás, állandó hányinger és a hányás tipikusak. Gyorsan növekvő daganatok esetén fejfájás és a bénulás tünetei hirtelen jelentkezhetnek. Ezért fennáll az összetéveszthetőség a ütés. A betegség előrehaladtával a jellemváltozások is bekövetkezhetnek.
Diagnózis és lefolyás
A glioma diagnosztizálására, a beteg kiterjedt kórelőzményére kórtörténet előbb szükséges. Ha tartós fejfájás fordulnak elő, amelyek állandóval társulnak hányinger és a hányás, a glioma számos más körülmény mellett megfontolható. Ha egy tömeg képalkotó technikákkal, például MRI-vel vagy CT-vel megerősítették, a következő lépés annak kiderítése, hogy mi a daganat. Ebből a célból szövetmintát vesznek szövettani vizsgálatra a laboratóriumban. A glioma ily módon kimutatható. Nehezebb azonban meghatározni a daganat mértékét. Különösen rosszindulatú gliomák nő az agyszövetbe, és különösen inhomogén szerkezetet mutat. Így lehetséges, hogy a glioma nem mutatható ki teljesen. Így a biopszia kevésbé rosszindulatú területeket fedezhet fel, annak ellenére, hogy a daganat másutt agresszívebb.
Szövődmények
A glioma általában a daganat szokásos tüneteit és szövődményeit okozza. Ebben az esetben a további lefolyás nagymértékben függ attól is, hogy a daganat jóindulatú vagy rosszindulatú-e, és átterjedt-e már a test más régióira. Nem ritka, hogy a glioma vezet epilepsziás rohamok és egyéb tünetek az agyban. A koponyaűri nyomás növekedhet, ami meg is nőhet vezet súlyos fejfájás. Hányás és a hányinger is előfordulnak.A beteg életminőségét a betegség jelentősen rontja. Kezelés nélkül a glioma is vezet legrosszabb esetben a beteg haláláig. A fájdalom nagyon hirtelen fordul elő. Továbbá vezethet a ütés, amely különféle szövődményekkel és kellemetlenségekkel jár. Az agyban érkező panaszok szintén negatívan befolyásolhatják a beteg pszichéjét, és oda is vezethetnek depresszió. Ha a glioma műtéti úton eltávolítható, nincsenek további szövődmények. Továbbá, kemoterápiás kezelés vagy sugárzásra lehet szükség. Ha az eltávolítás sikeres, az életminőség általában nem csökken. Nem zárható ki azonban a glioma kiújulása. Emiatt a beteg függ a rendszeres ellenőrzésektől.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Elengedhetetlen, hogy egy ilyen a agytumor orvos kezeli, különben az érintett túlélési esélye nagyon alacsony. A korai diagnózis nagyon fontos egy létező esetén agytumor, mert minél korábban észlelik, annál nagyobb az esélye a teljes és gyors helyreállításnak. Bizonyos jeleket és tüneteket ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni. A megmagyarázhatatlan és folyamatosan fennálló fejfájás esetleg agydaganatot jelezhet. Ha a daganat belülről nyomja a hallóideget, az szúrást eredményez fülfájás hogy a háziorvosok általában nem tudják megmagyarázni. A pontos diagnózis érdekében nagyon fontos a korai orvoslátogatás. Csak így lehet megfelelő terápia kezdeményezni kell, hogy a beteg túlélési esélyei jelentősen növekedjenek. Ha azonban eltekintünk az orvosi és a gyógyszeres kezeléstől, akkor a gyógyulás vagy a túlélés esélye rendkívül alacsony.
Kezelés és terápia
A WHO I. fokozatú glioma műtéti úton teljesen eltávolítható. Az ilyen rosszindulatú daganatok még nem vándoroltak át az agyszövetbe, és nem voltak metasztázisok. A daganat teljes eltávolítása ebben az esetben teljes gyógyulást is jelent. Magasabb rosszindulatúságú gliomák esetén a műtét általában már nem elegendő. Radiotiumokat (rádió sugárkezelés) kell hozzáadni. Ez magában foglalja a tumor ágy célzott sugárzását. Jelenleg vizsgálatok folynak annak megállapítására, hogy az egész agy besugárzása mennyiben ígér sikert a glioma elleni küzdelemben. A glioblastomák esetében kemoterápiás kezelés egyidejűleg adják be. A glioma kezelés eredményei jelenleg nem kielégítőek. Míg az alacsony rosszindulatú agydaganat műtét után teljesen meggyógyulhat, a várható élettartama a glioblastoma a felfedezése után alig haladja meg az egy évet. De még a rosszindulatú daganatok II. És III. terápia gyakran nehéz. Ezeket a gliomákat egyrészt infiltratív növekedés, másrészt szabálytalan növekedés jellemzi. A műtét során gyakran nem lehet eltávolítani az összes tumor gócot. A tumorsejtek diffúz beszivárgása a szomszédos egészséges szövetbe végül lehetetlenné teszi a tumor teljes reszekcióját. A glioma kiterjedt reszekciója azonban meglehetősen ésszerű, mert akkor csak kisebb maradék daganatokat kell nyomon követni terápia. Ez késleltetheti a kiújulás kialakulását. Az asztrocitómák esetében sem sugárkezelés or kemoterápiás kezelés utóterápiaként végezzük. Az oligodendroglialis tumorokat kizárólag kemoterápiával kezelik PCV-vel.
Előrejelzés és prognózis
Mint sok másnál daganatos betegségek, a glioma prognózisa attól függ, mennyire korán fedezték fel a betegséget és mennyire előrehaladott a daganat. Az agyban való elhelyezkedése miatt a gliomának két további jellemzője van a gyógyulási kilátások tekintetében, amelyek általában más szervek daganataiban ilyen módon nem jelentkeznek:
Először is, a glioma esetén nagy szerepe van abban, hogy az agy melyik részében található a tumor. Ha a tömeg kevésbé fontos területen található, lehetséges, hogy az egészséges szövetekben nagy biztonsági sávval működjön. Ebben az esetben a daganat összes sejtjének eltávolításának esélye megnő, és a megismétlődés valószínűsége jelentősen csökken, különösen jóindulatú daganatok esetén. Másrészt meg lehet különböztetni a jóindulatú és rosszindulatú daganatos daganatok között is agydaganatok. Ez azonban nem mindig hasznos a prognózis szempontjából. Ha egy jóindulatú daganat az agy fontos központjában található, azaz ha nem működik, akkor jóindulatú jellege ellenére veszélyes. Növekedésével kiszorítja az agyi struktúrákat, amelyek funkciója egyre inkább veszélybe kerül. Ez annak köszönhető, hogy a sejtek megsemmisülnek, mert a merevek koponya kapszula nem kínál menekülési lehetőséget. Emiatt a jóindulatú, de gyorsan növekvő daganat prognózisa szintén nem túl kedvező, ha a glioma nem reagál megfelelően a sugárzásra vagy a kemoterápiára.
Megelőzés
Nincsenek általános ajánlások a glioma megelőzésére. A gliomák okai ma nagyrészt ismeretlenek. A WHO szerint a mobiltelefonok intenzív használata miatt fennáll a glioma kialakulásának kockázata. A munkaterületen az ionizáló sugárzást is el kell kerülni, mert minden tanulmány egyetért abban, hogy ez a glioma kialakulásának nagy kockázati tényezője.
Követés
A glioma az agy olyan betegsége, amelynek következetes követése szükséges a kezelés befejezése után. Itt egyrészt a stresszes terápia következményeinek regenerálásáról van szó, hogy a test, de az elme és a lélek számára is lehetőséget nyújtson a felépülésre. Másrészt természetesen arról is szó van, hogy minél hamarabb észleljük az esetleges kiújulást és megfelelő terápiát valósítsunk meg. Az utókezelést általában a kezelőorvos, például egy neurológus végzi a háziorvossal együtt. Gyógytornászok, logopédusok és foglalkozási terapeuták gyakran részt vesznek a glioma nyomon követésében. A radiológus azt is biztosítja ellenőrzés képalkotó technikák révén. A beteg hatékonyan tudja támogatni az utógondozást intézkedések egészséges életmóddal a mindennapi életben. Az elegendő alvás éppúgy része ennek, mint az egészséges diéta megfelelő ivással. A sportot és a testmozgást megbeszélik az orvossal, és pozitívan befolyásolhatják a motorfunkció problémáit. Az önsegítő csoportok támogatják a betegség pszichológiai kezelését. Pihenés módszerek és jóga az elme és a lélek regenerálódását is segíti. Között kikapcsolódás módszerek, Jacobsenéi Progresszív izomlazítás és a Autogén tréning ajánlott. A rokonokkal és barátokkal folytatott beszélgetések segítenek jobban megbirkózni a helyzettel. A társadalmi tevékenységek nemcsak a vállalatot biztosítják, hanem a néha szükségessé váló figyelemelterelést is.
Itt tudod megtenni magad
A glioma olyan típusú daganat, amely általában orvosi kezelést igényel. Ennek ellenére vannak olyanok is intézkedések a beteg számára, amely a mindennapi életben az önsegítés összefüggésében vehető igénybe. Először is a regeneráció támogatásáról van szó egy olyan kezelés után, mint egy műtét, sugárterápia vagy kemoterápia. Ezt megtehetjük például úgy, hogy a páciens elvégzi a betanult gyakorlatokat fizikoterápia or foglalkozásterápia otthon. Gyakran intenzív terápia után az érintett személy is kimerül. Ezt gyakran mérsékelt sport- és szórakoztató edzésekkel lehet ellensúlyozni. Néhány sportághoz, mint pl úszás vagy hegymászás, fontos, hogy a rohamokra való esetleges hajlamot gyógyszeres kezeléssel jól megelőzzék. Természetesen ez különösen a vezetésre is vonatkozik. A mentális területen a diszfunkciók speciálisan javíthatók emlékezet edzés vagy rejtvények önállóan. Miután agydaganatot diagnosztizáltak, az érintettek közül sokan érzelmileg is terheltnek érzik magukat. A pszichológiai feszültséget különböző módon lehet csökkenteni: Az érintett személyek, akik közvetlenül akarnak megbékélni a betegséggel, ismerős emberekkel folytatott beszélgetések során vagy önsegítő csoportokban foglalkozhatnak gliomájukkal. Azok, akik nem akarják, hogy a glioma terápiát követően és a fontos utólátogatásokon kívül is problémát okozzon, stabilizálhatják mentális állapotukat jóga or kikapcsolódás mód.
