Tünetek
A fő tünet, amint azt az ADS elnevezés is sugallja, az azóta fennálló figyelemzavar gyermekkor. Ez a a koncentráció hiánya amelyben az érintetteknek nincs kitartása a gondolkodási feladatokban. Könnyen elterelik a figyelmüket, rendezetlenek és figyelmetlenek.
Gyakran kevésbé teljesítenek jól az iskolában vagy a munkahelyen, és életük számos területén kevésbé sikeresek, mert nehézségeik vannak a tervezés és a strukturált cselekvés terén. Visszafogottságuk és zárkózottságuk problémákat okoz társadalmi környezetükben. Nehezebben barátkoznak, mert figyelemzavaruk is akadályozza őket a hallgatásban és tanulás társadalmi normák.
A hiperaktív altípusokkal ellentétben ADHD a betegek hipoaktivitásban, azaz alulműködésben szenvedhetnek. Tipikus itt a lassú munkatempó és a túlzott igények a mindennapi szakmai és társadalmi életben. Ez gyors kimerültséghez is vezet.
A betegek introvertáltnak, csendesnek tűnnek, és társadalmilag elszigeteltek lehetnek. Ezek a tünetek azonban sokkal kevésbé észrevehetők, mint a hiperaktívaknál ADHD típus. Sokan ezért csak felnőttként ismerik meg betegségüket, vagy egyáltalán nem diagnosztizálják őket.
Az egyetlen dolog, ami közös bennük másokkal ADHD típusok figyelmetlenség. Bár ez általában kevésbé szembetűnő, mint a tipikus ADHD-ben, mégis jelentősen befolyásolhatja a beteget. Gyakori példák a koncentráció hiánya figyelemelterelés, gondatlanság és feledékenység, rossz szervezés, problémák a feladatok elvégzésével és még sok más.
Az ADHD-betegek kevésbé képesek betartani az utasításokat, gyorsan elveszítik érdeklődésüket és elzárkóznak a magas koncentrációt igénylő feladatoktól. A felnőttek általában nincsenek tudatában a betegségnek, kompenzációs stratégiákat mutatnak be, és a tipikus tüneteket könnyű figyelmen kívül hagyni a gyermekekhez képest. Sok ADD-betegnek pszichológiai problémái is vannak.
Ezeket maga az ADHD okozhatja, mint pl hangulatingadozás vagy ingerlékenység, hanem azok a tapasztalatok is, amelyeket a felnőtt azóta kapott betegségéből gyermekkor. Ezek közé tartozik a kudarctól való félelem, depresszió, szorongási rendellenességek és a hasonlók. Az ADS ezért számos más pszichiátriai betegség kockázati tényezője felnőtteknél, ezért kezelni kell.
Kezelés / terápia
Az ADS-t különböző kezelési megközelítések kombinációjával kezelik. Orvosok, pszichológusok és sok más szakmai csoport vesz részt, de a betegnek is aktív szerepet kell játszania. Az ADS nem gyógyítható.
A legtöbb esetben azonban a terápia lehetővé teszi a normális életet. A tünetek súlyosságától és az érintett személy egyéni tényezőitől függően különféle terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre, a viselkedésterápiától a gyógyszeres kezelésig. Minden beteg másképp reagál, ezért minden beteg számára egyedi terápiás tervet kell készíteni, hogy segítsen nekik megbirkózni.
Sok beteg már élvezi az olyan egyszerű megközelítéseket, mint az elegendő alvás, a testmozgás, a rendszeres napi rutin stb., Amelyek megkönnyítik számukra a mindennapi élet megszervezését. Technikák a gondolatok szervezéséhez, mint pl elmélkedés szintén segíthet.
Pszichológusok és pszichiáterek is kínálnak pszichoterápia és viselkedési tréning a betegek kényszerkompenzációs stratégiáinak feladásához és a betegségük kezelésének elsajátításához. Ezeknek a terápiáknak a célja a beteg potenciáljának előmozdítása és a szociális készségek fejlesztése. Ez magában foglalja a koncentrációs problémák csökkentését, a beteg önértékelésének és önkezelésének növelését, ezáltal megkönnyítve számukra a mindennapi élet ellenőrzését és megszervezését.
Ez lehetővé teszi az érintettek számára, hogy kompenzálják az ADHD-val kapcsolatos gyengeségeiket, és elkerüljék a kapcsolódó problémákat. Az ADHD markánsabb formái esetén a farmakoterápia, azaz a gyógyszeres kezelés jöhet szóba. Ebben az esetben úgynevezett stimulánsok, különösen metilfenidát (kereskedelmi név Ritalin(lásd alább).
Mivel mellékhatások bármely gyógyszer alkalmazásakor előfordulhatnak, következetes ellenőrzés szükséges, és ha szükséges, tapasztalt orvos módosítja az adagot. A legnagyobb terápiás sikert a fent említett terápiák kombinációjával érjük el. Ha a betegségnek magas genetikai tényezője van, azaz ha sok családtag hasonló tünetekben szenved, akkor ugyanazok a gyógyszerek gyakran hatékonyak számukra.
A gyermekekhez képest az ADHD-s felnőttek sokkal jobban részt vehetnek a kezelésben, és a terápia a legtöbb esetben sikeres. Sok esetben konzervatív pszichoterápia nem elegendő, és olyan gyógyszerrel kombinálva, amely fokozza a jelátvitelt a agy messenger anyagokon keresztül van feltüntetve. Ez állítólag növeli a kognitív teljesítményt és ezáltal a koncentrációs képességet.
A betegek többségében a tünetek jelentős javulása érhető el. Jól tolerálhatók és hosszú távon is használhatók. Ezek a gyógyszerek azonban az úgynevezett amfetaminok rokonai, amelyek bizonyos függőségi kockázattal bírnak.
A hiperaktivitás nélküli ADHD-s betegeknél ugyanazokat a gyógyszereket alkalmazzák, mint a tipikus ADHD-ben, de a hatás valamivel gyengébb. Alacsonyabb dózis általában elegendő számukra. A választott gyógyszer az ún metilfenidát, amelyet név alatt forgalmaznak Ritalin ® vagy Medikinet.
Gátolja a hírvivő anyagok újrafelvételét, és fokozza az idegsejtek aktiválódását a agy. A mellékhatások közé tartoznak gyomor problémák és fejfájás. Más készítmények, például az Attentin és az Elvanse is az amfetamin családból származnak, és hasonló hatásmechanizmusúak és tolerálhatók.
