Meghatározás A periodizáció egy olyan erőnléti edzésforma, amely jó egyensúlyt biztosít a felépülés és a terhelés között, és célzott javulást és izomépítést ígér alacsony sérülésveszéllyel. Alapok Megkülönböztetünk lineáris és hullám alakú periodizációt. A lényeg az, hogy kiigazítsuk a hangerőt (az edzés terjedelmét) és az intenzitást (a maximális súly százalékában), de… A periodizálás elve
Egyszeri periodizáció a kettõs periodizációval szemben A sport/tudományág típusától függõen megkülönböztetünk egyszeri és kettõs periodizációt. Mindkettőnek megvannak az előnyei és hátrányai: A kettős periodizálás hátrányai: A kettős periodizálás előnyei: Ez a téma az Ön számára is érdekes lehet: A progresszív terhelés elve Az 1. versenyidőszak megzavarja az edzési ritmust… Egyetlen periodizálás vs. kettős periodizálás | A periodizálás elve
Bevezetés A hatékony terhelési inger elvét úgy határozzuk meg, hogy kellően magas edzési inger szükségessége a kívánt alkalmazkodás kiváltásához. Az edzésgyakorlatban az edzéscélok gyakran kimaradnak, mert az edzés rossz intenzitással történik (rossz edzési ingerekkel). Az elv kimondja, hogy az edzésingereknek először meg kell haladniuk a… A hatékony stressz-inger elve
Stressz -inger az izomépítés során A stressz -inger az az inger, amely izmainknak a munkához szükséges. A stressz-inger különböző formái meghatározzák az izmok hosszú távú válaszát erre a stressz-ingerre. Ha a stressz -inger nem elég erős, akkor az izomtónus csökken. Ha az edzés ösztönzője… Stressz inger az izomépítés során | A hatékony stressz-inger elve
Meghatározás A reaktív erőt úgy határozzák meg, mint az erőt, amely a lehető legnagyobb erőhatás eléréséhez szükséges a tágulási/összehúzódási ciklusban. A nyújtás-rövidítés ciklus leírja az izom excentrikus (engedő) és koncentrikus (leküzdése) munkája közötti szakaszt. A reaktív erő felépítése A jó reaktív szilárdság a maximális szilárdságból, a reaktív feszítő képességből származik… Reaktív teljesítmény
Reaktív erő edzés A reaktív erő edzése elsősorban a központi idegrendszer kiigazítására irányul. Az edzést ezért mindig nyugalmi állapotban kell végezni. Azoknak a sportolóknak, akik javítani akarják reaktív erejüket, ki kell próbálniuk a plyometriai edzést. Ez magában foglalja a dinamikus mozgásokat, amelyek kihasználják a nyújtási koncentrációs ciklust. Egy plyometric… Reaktív erőedzés | Reaktív erő
Összefoglalás A reaktív erő kezdetben az izmok rövid megnyúlását okozza az excentrikus (hozam) fázisban. Az izmok és az inak rugalmassága független erőnövekedést okoz. A zökkenőmentes átmenetben (<200 ms) a koncentrikus fázisba egy további erőimpulzus keletkezik. A sorozat összes cikke: Reaktív teljesítmény Reaktív edzés… Összegzés | Reaktív erő
A motívumoknak tudattalan és tudatos szintjük is van, és a saját hozzáállásuk és indítékaik között helyezkednek el. A sport motívumai vagy magával a sporttal, vagy az eredménnyel függnek össze. Az ilyen eredmény felfogható teljesítményként, mint önigazolásként, de a saját teljesítményének bemutatásával és a domináns magatartással. Továbbá,… Érzelmek a sportban
Definíció A mozgástudomány a sporttudomány egyik ága az edzés tudománya mellett, és az általános és speciális mozgáselmélet összeolvadásából keletkezett. A mozgások tudományos megfontolásának és kutatásának szentelt. Az emberi mozgástudomány osztályozása Eszerint a mozgástudomány 3 osztályba sorolható. -… kineziológia
A mozgás A sportos mozgások megértése és leírása érdekében először részletesebben meg kell magyarázni a mozgás kifejezést. Általában a mozgást tiszta megjelenésként értjük. A mozgást csak kívülről nézzük, és eltekintünk a belső törvényektől. Felépítés: Mindennapi mozgás: a mindennapi mozgások, például a séta/kocogás, automatizált mozgások, amelyek… A mozgalom | Kineziológia
Mi a mozgáselmélet? A mozgáselmélet a mozgásszervi rendszer, a mozgások sorrendjének és az emberi mozgás alapjának tanulmányozása. A hangsúly különösen a mozgásban van a sportban. A mozgáselméletben tanulmányozzák a fiziológiai és anatómiai elemekből álló mozgásszervi rendszer jellemzőit. Mozgalom … Mi a mozgás elmélete? | Kineziológia
A képzéstudomány törvényei Determinisztikus törvények (pontos leírás, pl. Merülési sebesség, toronyugrás) Indeterminisztikus törvények (nem teljesen pontos leírás, távolugrás indítási sebessége) Alapkutatás (háttérismeret általános generálása) Alkalmazáskutatás (szabályok biztosítása/ a tudományban keletkezett jogszerűségek) Értékelő kutatás (a gyakorlatból gyűjtött ismeretek tudományos feldolgozása) A képzési tudomány, mint empirikus… A képzési tudomány törvényei Képzési tudomány
