Okok
Egy ilyen rendellenesség eredetének megértéséhez meg kell magyarázni néhány alapot: Minden emberre vonatkozik az úgynevezett nappali-éjszakai ritmus (cirkadián ritmus), amely leegyszerűsítve biztosítja, hogy éjszaka alszunk, és hogy ébren vagyunk, amikor süt a nap. Ahhoz, hogy ez a ritmus egyáltalán működjön, rendszeres időzítőkre (például napfényre) van szükség. Ha az embert megtagadják az ilyen időzítőktől, a nappali-éjszakai ritmus összezavarodik.
Ez megfigyelhető például olyan foglyoknál, akik éjjel-nappal állandó sötétségben élnek. A túlzott éjszakai és diszkós élet a nappali-éjszakai ritmus megváltozásához is vezethet. Télen, amikor az éjszakák hosszabbak és a napok rövidebbek, megváltoznak a nappali-éjszakai ritmus „kiigazításának” ingerei.
Feltételezzük, hogy ez (egyéb változások mellett) depressziós hangulathoz vezethet. Ma csökkent az úgynevezett „szerotonin”Felelősséggel tartozik ezért a fejlődésért. A szerotonin, amelyet köznyelvben gyakran „boldogsághormonnak” neveznek, egy ún.neurotranszmitter„, Vagyis egy hírvivő anyag, amely információt közvetít az idegsejtek között. Manapság azt feltételezik, hogy szerotonin különösen felelős a kiegyensúlyozott hangulatért.
A szerotonin jellemzően felszabadul a vér napközben. Előzetesen azonban stimulusra van szüksége a agy „nappali tevékenységre”. Ezeket a jeleket télen csökkenti a megváltozott és rövidített fénybeesés a szembe.
A szerotoninnal közvetlenül összefüggő ún.melatonin“, Más néven„ alvási hormon ”, itt meg kell említeni. Ez melatonin természetesen biztosítja, hogy a test éjszaka mély alvási szakaszba léphessen. A fény közvetlen bejutása a szembe (fény időzítő) most biztosítja, hogy reggel a melatonin a termelés leáll, és a (fent említett) szerotonin termelés és felszabadulás a vér megnövekszik.
Télen a földrajzi szélességeken kevesebb az olyan inger, amely megállítja a melanin termelés a hosszú éjszakák miatt. Ez megnövekedett melatonint és csökkent szerotoninszintet eredményez. Ma már ismert, hogy a tartósan alacsony szerotoninszint (vagy a megnövekedett melatoninszint) növeli a depressziós tünetek kialakulásának valószínűségét.
A legtöbb ember számára a nappali fény fontos hatással van a hangulatra. Egyesek számára ez a befolyás annyira elengedhetetlen, hogy fejlődhessenek depresszió ha hiányzik a nappali fény. Közötti kapcsolat depresszió or téli depresszió különösen és D-vitamin a hiány számos tanulmány tárgyát képezte és jelenti.
D-vitamin a test csak akkor termel elegendõen, ha elegendõ napfény áll rendelkezésre. Ha nem ez a helyzet, a D-vitamin hiány léphet fel. Ez olyan tünetekhez vezet, mint a fokozott csont törékenység és csontfájdalom.
A tél közös nevezője depresszió és a D-vitamin hiány ezért a nappali fény hiányának tűnik. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a D-vitamin hiánya, amelyet viszont a téli hónapok fényhiánya okoz, okozati tényező lehet a téli depresszió. Számos vizsgálatban túl alacsony D-vitamin-szintet találtak depressziós betegeknél.
A fényterápia hatását összehasonlították egy tanulmányban a depressziós betegek D-vitamin-szubsztitúciójának hatásával is. Ezekben a vizsgálatokban a D-vitamin beadásának erősebb hatása volt. Más vizsgálatok nem tudtak biztonságos kapcsolatot kialakítani a D-vitamin és a depresszió között.
Ennek megfelelően egyelőre nincsenek ajánlások a D-vitamin rendszeres helyettesítésére depressziós betegeknél. Meg lehet határozni a D-vitamin szintjét szenvedő betegeknél téli depresszió. Ha a szint túl alacsony, megkezdődhet a D-vitaminnal történő helyettesítő kezelés.
Meg kell azonban említeni, hogy egészséges embereknél, akik rendszeresen friss levegőre mennek a D-vitamin hiány ritka. Sokkal gyakoribb azoknál az idősebb embereknél (vagy fiataloknál, akik napjaik nagy részét a számítógép mellett ülve töltik), akik a házhoz vagy a lakáshoz vannak kötve, és szinte soha nem mennek ki a szabadba. Azoknál az embereknél is, akik állandóan éjszaka dolgoznak, és nappal alszanak, fokozott a kockázata D-vitamin hiány.
A sorozat összes cikke:
