A Wolff-Parkinson-White-szindróma (WPW szindróma röviden) általában nem életveszélyes szív disszidál. A szívműködést vezérlő elektromos impulzusok kiegészítő vezetési útjának köszönhetően tachycardia bekövetkezik. Tachycardia fiatal felnőtteknél gyakran a Wolff-Parkinson-White-szindróma jele.
Mi a Wolff-Parkinson-White szindróma?
Wolff-Parkinson-White szindrómában az szív A sebesség zavart az elektromos impulzusok extra vezetési útja okozza. Ez egy veleszületett szív olyan hiba, amely általában először az érintett 20 és 30 év közötti egyéneknél nyilvánvaló. Jelentősen korábban jelentkező gyermekeknél vagy jóval később előrehaladott felnőttkorban is lehetséges. A Wolff-Parkinson-White szindrómát a szívverés erős növekedésének hirtelen megjelenése jellemzi. Tachycardia előfordul, néha csak néhány percig tart, de súlyos esetekben több órán át is eltarthat. A Wolff-Parkinson-White-szindróma általában nem veszélyezteti az életet.
Okok
A Wolff-Parkinson-White-szindróma a szív normális összehúzódását zavarja. A gerjesztő vezetők rendszere vezérli. Ezekben a szívizomsejtekben elektromos impulzusok keletkeznek, amelyek a szív összehúzódását vagy ellazulását okozzák. Ezeket az impulzusokat kizárólag a AV csomópont. Wolff-Parkinson-White-szindrómában ezen normál gerjesztési vezetési rendszer kiegészül. Az impulzusok már nem terjednek a AV csomópont egyedül, de találjon egy vagy ritkán több vezetőt. Ez impulzusok körözéséhez vezet a pitvarok és a kamrák között. A szívverés mindenféle értesítés nélkül felgyorsul. Olyan gyakoriságot érhet el, amelyre veszélyes Egészség, bár ez nem feltétlenül fordul elő Wolff-Parkinson-White szindróma esetén. Inkább feszültség, könnyedség vagy akár szorongás érzése gyakran társul a szívdobogáshoz. Amint a megnövekedett shechlag bekövetkezik, olyan hirtelen megáll Wolff-Parkinson-White-szindrómában.
Tünetek, panaszok és jelek
A Wolff-Parkinson-White-szindróma nem mindig okoz tüneteket, és néha a változásokat csak egy elektrokardiogram. Az egyik leggyakoribb tünet a hirtelen fellépő szívdobogás. Ezután a szív percenként akár 240-szer is megverhet, de a pulzus nagyon szabályos. A szívdobogást egyes betegek túlzott szívdobogásnak érzik, amelyet az orvostudományban „szívdobogásnak” neveznek. Mások viszont „szívbotlást” tapasztalnak. Ezenkívül sok szenvedő légszomjat is tapasztal, mellkasi fájdalom és a szédülés. Szívdobogás után sokan panaszkodnak fáradtság és kifejezett vizelési inger. Sok betegben a versenyző szív (tachycardia) is szorongást vált ki, amelyet súlyosbít a légszomj és a szédülés. Néha a szív nem képes eléggé pumpálni vér a szervekre a megnövekedett miatt szívfrekvencia, így néhány szenvedő is elveszítheti az eszméletét. Csecsemőknél WPW szindróma a tünetek ritkák. Ha a csecsemő tachycardiát tapasztal, gyorsan lélegzik és nagyon sápadt. Lehet, hogy nem hajlandó inni vagy enni, és könnyen ingerlékeny lehet. Mivel a gyermekek szívszerkezete még nem érett, a Wolff-Parkinson-White-szindróma veszélyesebb lehet, mint felnőtteknél.
Diagnózis és lefolyás
Ha a Wolff-Parkinson-White-szindrómára utaló tachycardiák jelentkeznek, EKG-t rendel a kezelőorvos. Ha rendellenességeket észlelnek ott, a következő lépés az a hosszú távú EKG hogy hosszabb ideig figyelemmel kísérje a szív aktivitását. A Wolff-Parkinson-White-szindróma egyes eseteiben a szívkatéterezés a további gerjesztővezeték pontos helyzetének meghatározására, amelyet Kent-kötegnek neveznek. Általában a Wolff-Parkinson-White szindróma az érintett személy további károsodása nélkül fejlődik. A szívdobogás rohama kellemetlen, de ritkán életveszélyes. Súlyos megnyilvánulások esetén a betegek gyorsabban fáradnak, mint az egészséges emberek, és hajlamosak az ájulásra vagy szédülés. Egyes esetekben azonban egybeeshet más szívbetegségekkel és kiválthatja kamrafibrilláció sőt a szívhalál is. Gyermekek, akiknél már a Wolff-Parkinson-White-szindróma tünetei vannak, gyakran szenvednek étvágytalanság, nehezen tud koncentrálni, és késleltetheti a fejlődést.
Szövődmények
A Wolff-Parkinson-White szindróma súlyos feltétel hogy orvosnak kell kezelnie. Öngyógyítás nem következik be, és az érintett egyének meghalhatnak szívhiba a legrosszabb esetben. Általános szabály, hogy a Wolff-Parkinson-White-szindróma a szívritmus zavaraihoz vezet. A betegek nem képesek megerőltető tevékenységeket végezni vagy sportolni, ezért mindennapi életükben jelentősen korlátozott. szívdobogás szintén gyakran előfordulnak és előfordulhatnak vezet izzadásig vagy pánikrohamig. Sok esetben az érintettek légszomjban is szenvednek, így szédülésben ill hányás. Továbbá gyakran van szorongás vagy zavartság. Súlyos légszomj esetén a betegek is elveszíthetik az eszméletüket. A Wolff-Parkinson-White-szindróma kezelését sebészeti beavatkozással végezzük. Ezen eljárás során nincsenek különösebb szövődmények. Az érintettek azonban a műtét után is függenek a gyógyszeres szedéstől. Sürgősségi esetekben a kezelést sürgősségi orvosnak kell biztosítania. A beteg várható élettartamát szintén jelentősen csökkenti és korlátozza a Wolff-Parkinson-White-szindróma.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A Wolff-Parkinson-White-szindróma első megjelenésekor kötelező orvoshoz fordulni. Azok, akik erőfeszítés vagy nyugalmi állapotban először tapasztalnak hirtelen szívdobogást, megzavarodnak. Ha a palpitációt nem pánik, szorongás, feszültség, sietség vagy más megmagyarázható impulzusok esetén azonnal meg kell szervezni az orvos látogatását. Valószínűleg a szívritmus zavar. WPW szindróma diszpozíciós atrioventrikuláris reentry tachycardiát jelent. Kezelést igényel - különösen, ha pitvarfibrilláció létezik. Ebben az esetben a Wolff-Parkinson-White szindróma életveszélyes, mert képes vezet nak nek szívmegállás következtében kamrafibrilláció. Egy elektrokardiogram az orvos használja annak megállapítására, hogy a hirtelen szívdobogás szerves oka van, vagy sem. Wolff-Parkinson-White-szindróma esetén a szív felesleges vezetői okozzák a szívdobogást. Mivel a szívdobogás rohama gyakrabban fordul elő Wolff-Parkinson-White szindrómában, a hosszú távú EKG általában a kezelőorvos rendel. Ennek különös jelentősége van, ha a szívdobogás támadását képes rögzíteni. A probléma az, hogy a Wolff-Parkinson-White-szindróma kezelése különbözik más szívbetegségek kezelésétől. Bizonyos szívgyógyszerek, például digitalis vagy verapamil, nem megfelelőek Wolff-Parkinson-White szindróma esetén. Ehelyett a katéter ablációján keresztül a szívbe vezető kiváltó, de redundáns vezetési utak felszámolása általában sikeres. Ez a bal pitvari oldalon végzett katéter alapú eljárás csak kisebb műtéti kockázatokat hordoz magában. Általában állandó megkönnyebbülést nyújt.
Kezelés és terápia
A Wolff-Parkinson-White-szindróma nem minden esetben igényel kezelést. Sok esetben csak véletlenül diagnosztizálják, mivel az érintettek tünetmentesek. Más esetekben a betegek megtanulják az úgynevezett vagus manővereket, amelyek mozdulatokból, nyelésből állnak hideg italok vagy egyéb cselekedetek, amelyek stimulálják a vagus ideg és normalizálja a szívverést. Ezen egyszerű módszerek mellett lehetőség van a Wolff-Parkinson-White-szindróma gyógyszeres kezelésére is. A tachycardia megszakítására alkalmas szívgyógyszerek tabletta formájában vagy akár másként is kaphatók injekciók. Általában akkor szedik őket, amikor a tünetek jelentkeznek, és nem állandó gyógyszerek a Wolff-Parkinson-White-szindróma kezelésére. A Defibrillátor akkor alkalmazzák, amikor a szívdobogás különösen súlyos epizódja következik be. A beadott villamos energia megszakítja az impulzus áramkört, és a szívverés normalizálódik. Ha ismeretes a Kent-csomag pontos helyzete, akkor a Wolff-Parkinson-White-szindróma rendellenességeit is sikerrel lehet megszüntetni. Ez magában foglalja a szívkatéter hogy a szív megfelelő izomterületét olyan mértékben villamos energiával melegítsék fel, hogy az ott lévő sejtek kifejezetten elpusztuljanak, és a Wolff-Parkinson-White-szindróma által kiváltott tachycardia már nem fordulhat elő.
Megelőzés
Megelőző intézkedések veleszületett Wolff-Parkinson-White szindróma esetén nem lehetségesek. Ez vonatkozik a betegség tényleges kialakulására, valamint a szívverseny fázisaira, amelyek előzetes értesítés nélkül következnek be. Azonban szív Egészség Wolff-Parkinson-White szindróma esetén rendszeresen ellenőrizni kell.
Követés
Az érintett személynek nagyon kevés és korlátozott közvetlen nyomon követése van intézkedések rendelkezésére áll a Wolff-Parkinson-White-szindróma legtöbb esetben. Ezért az érintettnek a betegség korai szakaszában orvoshoz kell fordulnia, megakadályozva ezzel az esetleges egyéb szövődményeket és panaszokat. Nincs független gyógymód. Mivel a Wolff-Parkinson-White szindróma genetikai betegség, általában nem gyógyítható meg teljesen. Ezért, ha gyermekre vágynak, először mindig genetikai tesztet és tanácsadást kell végezni, hogy megakadályozzák az utódok betegségének megismétlődését. A Wolff-Parkinson-White-szindróma által érintett emberek többsége gyógyszerfüggő. Az orvos összes utasítását be kell tartani. Hasonlóképpen, be kell tartani a helyes adagolást és a rendszeres bevitelt is. Sok esetben a Wolff-Parkinson-White-szindróma nagyon hasznos kapcsolat lehet a betegség más szenvedőivel is, mivel ez vezet információcserére, amely megkönnyítheti a mindennapi életet.
Mit tehetsz te magad
A Wolff-Parkinson-White szindrómában szenvedő betegek súlyos betegségben szenvednek szívhiba. Ez veszélyt jelent az életre. Emiatt rendkívül fontos az együttműködés a kezelőorvossal. Bármilyen fizikai vagy érzelmi helyzet feszültség kerülni vagy minimalizálni kell. Az önsegítés területén ügyelni kell a fizikai túlterhelés elkerülésére, és az első tünetek jelentkezésekor pihenőidőket kell tartani. Túlsúly kerülni kell, mivel ez a szívműködés további súlyos károsodásához vezet. Ezért a napi táplálékfelvételt ellenőrizni és szükség esetén optimalizálni kell. Hasonlóképpen sporttevékenységeket csak a kezelőorvossal folytatott konzultációt követően szabad folytatni. A legtöbb sportot nem végezhetik Wolff-Parkinson-White-szindrómás betegek. Ezért a szabadidős tevékenységeket hozzá kell igazítani a Egészség lehetőségeket. A mentális helyzetek jobb megbirkózása érdekében feszültség, a pszichoterapeutával való együttműködés segít. A mindennapi fejlemények és események nem vezethetnek kognitív problémákhoz. Ezért a álmatlanság vagy keringő gondolatokkal, a fennálló nézeteltérésekkel nyíltan foglalkozni kell. A fennálló vitákat és a személyek közötti félreértéseket a lehető leghamarabb el kell rendezni. Hasznos módon bebizonyosodott az életöröm és az egészség további fejlődésének elősegítése. Mivel az élet fókuszát egyre inkább olyan tevékenységekre és helyzetekre kell irányítani, amelyek az életminőség javulásához vezetnek.
