Bevezetés
A szerotonin (5-hidroxi-triptamin) szöveti hormon és a neurotranszmitter (idegsejtek továbbítója).
Meghatározás
A szerotonin hormon és neurotranszmitter, azaz a idegrendszer. Biokémiai neve 5-hidroxi-triptofán, ami azt jelenti, hogy a szerotonin a triptofán aminosav származéka, azaz származéka. A hormon hatása és neurotranszmitter mindig a célsejteken található receptoraitól függ.
Mivel a szerotonin több receptorhoz képes kötődni, nagyon széles hatásspektruma van, bár elsősorban a agy származik. Szerotonin képződése: A szerotonin hormont a triptofán aminosavból szintetizálják az 5-hidroxi-triptofán köztitermék révén, amelyet vagy a agy vagy speciális sejtekben, például a belek enterokromaffin sejtjeiben. A bélsejtekben lévő szerotonint monoaminooxidáz (MAO) és egyéb bontja enzimekamelyek az 5-hidroxi-indol-ecetsav végtermékét képezik.
Ez a bomlástermék végül a vizelettel ürül. Idegközvetítőként a szerotonin újból felszívódik a felszabadulóba idegsejt és így újrahasznosított. A szerotonin a hormon szintézisének kiindulópontja is melatonin, amely a tobozmirigyben termelődik (epiphysis). A szerotoninhoz illeszkedő receptorok sejtfelszíni receptorok vagy ioncsatornák.
Feladatok
A szerotonin közvetítőként működik az idegsejtek között, és így továbbítja az információt. Valószínűleg leginkább a hangulatemelő hatásáról ismert, ezért gyakran hívják „boldogsághormonnak”. Valójában fontos szerepet játszik a mi életünkben limbikus rendszer.
Ez az a rendszer, amelyben az érzelmeink feldolgozásra kerülnek. Ha sok szerotonin termelődik és szabadul fel, boldognak érezzük magunkat. De még ennél is többre képes.
Működik a idegek hogy továbbítják fájdalom, gátolja és szabályozza az emberi alvás-ébrenlét ritmust. A szerotonin szintén hormon, azaz olyan hírvivő anyag, amely a idegrendszer. Hormonként funkcionál, részt vesz a vér áramlik a szervekbe, és elősegíti a belek mozgását.
Szabályozás: A szerotonin felszabadulásának stimulálása szövetspecifikus; például akkor szabadul fel, amikor a vér vérlemezkék (trombociták) aktiválódnak. A hatás akkor szűnik meg, amikor a hormon lebomlik vagy újraindul az idegsejtekben. A szerotonint számos hatás jellemzi.
A hormon ezen részben ellentmondó (antagonista) hatásait a sokféle szerotonin receptor teszi lehetővé. A szerotonin befolyásolja a szív-és érrendszer, a gyomor-bél traktus, vér alvadás, a központi idegrendszer, intraokuláris nyomás és sejtnövekedés. Szervtől függően a hormon lehetővé teszi a vér érösszehúzódását (szűkületét) vagy dilatációját (dilatációját) hajók.
Az izmokban az értágulat a szerotonin expozíció után következik be, így a vérkeringés fokozódik. A tüdőben vagy a vesékben viszont a hormon hatása érszűkületet okoz. Összességében a szerotonin hatása a szisztémára vérnyomás összetett.
A hatásokat mind közvetlenül a hajók és a központi idegrendszeren keresztül, amelyek egymással kölcsönhatásba lépnek vérnyomás. A gyomor-bél traktusban a szerotonin egyrészt közvetlenül hormonként, másrészt az enterális idegrendszer (bél idegrendszere) idegközvetítőjeként hat. Neurotranszmitterként a szerotonin elősegíti a bél motilitását és az élelmiszer szállítását (perisztaltika), amely váltakozó feszültség és a bél lazítása révén következik be.
Az inger a hányinger és a hányás és a fájdalom a bél területén a szerotonin is továbbítja. Hormonként a második hatásmód a szerotonin felszabadulásával kezdődik a bélsejtekből, affinitással az enterokromaffinra. Az étel elfogyasztása után a bél lumenének megnövekedett nyomása következtében a hormon felszabadul az élelmiszer cellulózán keresztül, így a perisztaltika ebből eredő növekedése lehetővé teszi az emésztést és az élelmiszer átjutását.
A véralvadást illetően a szerotonin stimulálja a véralvadást a vérlemezke-aggregáció (trombocita-aggregáció) növelésével. Alvadék (trombus) kialakulásakor a hormon felszabadul a vérből vérlemezkék (trombociták), amelyek kötődnek hozzá, érszűkületet okoznak és elősegítik az alvadást. A szerotonin más véralvadást elősegítő anyagok fokozójaként is működik.
A központi idegrendszerben van az úgynevezett szerotonerg rendszer. Ennek a rendszernek az eredete speciális idegmagokban, a raphe magokban található meg agy.Ezek az idegmagok az egész agytörzs. A szerotonin részt vesz az alvás, a hangulat, a hőmérséklet, fájdalom feldolgozás, étvágy és szexuális viselkedés.
Különösen a hormon elősegíti az éberséget. Ébren jobban szekretálódik, alvás közben alig. A hormon melatonin, amely a tobozmirigyben termelődik (epiphysis), részt vesz az alvás-ébrenlét ritmusának szabályozásában.
A szerotonin csökkenti az étvágyat is, amelyet a vér triptofánkoncentrációja szabályoz. Amikor felkel, még több inzulin felszabadul, így a triptofán felszívódása az agyi keringésbe (a vér-agy gát) serkentik. A triptofán túlzott mennyisége növeli a szerotonin termelését, amelynek étvágycsökkentő hatása van.
A hangulat tekintetében a szerotonin euforizál, okozhat hallucinációk és gátolja az impulzív vagy agresszív viselkedést. A szorongás és a depressziós hangulat érzését a szerotonin csökkenti. A szerotonin a fájdalom feldolgozását és a testhőmérsékletet is szabályozza; a szexuális viselkedés és a szexuális funkciók gátolva vannak.
A szerotonin is elősegíti sebgyógyulás bizonyos sejtek növekedésének serkentésével. Ez a hatás növekedési hormonként megtalálható a szív sejtek (miociták), amelyeket a szerotonin szintén szaporodásra ösztönöz. Ezenkívül a szerotoninnak bizonyos funkciói vannak a az emberi szem.
Felelős azért az intraokuláris nyomás, amelyet valószínűleg az tanítvány szélessége és a vizes humor mennyisége. Ha fokozódik a vizes humor képződése, akkor a szem belsejében növekszik a nyomás, valamint amikor a tanítvány kitágul, mivel ez blokkolja a vizes humor kiáramlási útját. Megbeszéljük a megnövekedett szerotoninszintet csokoládé fogyasztása után.
Ez a csokoládéban lévő triptofánnal magyarázható, amelyet a szervezet szerotoninná alakít át, így a szerotonin koncentrációja megnő. Ezzel magyarázzák a csokoládé hangulatjavító hatását. Egy másik vélemény szerint azonban nem a csokoládé triptofánja, hanem a nagy mennyiségű csokoládé szénhidrátok felelős a hangulatemelő hatásért.
A szerotonin a depresszió és a migrén, többek között. Depresszió affektív rendellenesség, és leírja a vidámság és a lehangoltság állapotát. Ez magában foglalja a hajtás gátlását, gondolkodási rendellenességeket és álmatlanság.
A szerotonin hiányát az egyik okként tárgyalják depresszió, bár ez nem teljesen érthető. Megfigyelték, hogy a szerotonin felvétele az agyba és a vérbe vérlemezkék csökken, amelyet egy genetikailag módosított szerotonin transzporternek tulajdonítottak. Migrén visszatérő egyoldalúan lüktető betegség fejfájás.
Ezen kívül egyéb tünetek, mint pl hányinger, hányás, fény- és zajérzékenység (fotofóbia, fonofóbia) kísérheti a fájdalmat. Ezt megelőzően lehetséges egy úgynevezett aura előfordulása, amelyet látási vagy hallási rendellenességek, érzékeny vagy motoros deficitek jellemeznek. A előtt és után migrén roham esetén a szerotonin változó szintjét figyelték meg migrénes betegeknél fejfájás, ahol az alacsony szint valószínűleg elősegíti a fejfájás terjedését.
A sorozat összes cikke:
