Rádió-jód terápia: Hatások

Rádiójód terápia (RJT; szintén radiojód-kezelés, RIT) egyike azoknak a nukleáris gyógyászati ​​eljárásoknak, amelyek során nyílt radionuklidokat alkalmaznak különféle jóindulatú és rosszindulatú betegségek kezelésére. A radionuklid egy nuklid (atomi fajok specifikus tömeg szám, azaz a radioaktív tulajdonságokkal rendelkező nukleonok (protonok és neutronok) száma és az atomszám, azaz a protonok száma alapján. A radioaktív nuklidoknak van szabad energiájuk, amelyet alfa-, béta- vagy gammasugarak formájában továbbíthatnak. Ezt a három sugárzást ionizáló sugárzásnak is nevezik, mert energiájuk elegendő ahhoz, hogy az elektronokat eltávolítsák az atomhéjban lévő szabályos helyzetükből, és így az atomot ionokká (elektromosan töltött atomgá) változtassák. Az ionizáció megváltoztatja az atomok és a kémiai tulajdonságait molekulák, és a sejtek örökletes szubsztanciája (DNS) különösen érzékeny az ilyen sugárzásra. Nagyfokú sugárzáskárosodás és a sejt saját javító mechanizmusainak meghibásodása esetén végül bekövetkezik az apoptózis (programozott sejthalál). Ilyen sejtkárosodás kívánatos például a daganatsejtekben terápia radionuklidokkal. Az egészséges testsejteket azonban a lehető legnagyobb mértékben meg kell kímélni. Radiojódban terápia, a radioaktív jód 131J nuklidot használunk. Mivel a pajzsmirigy szövetének működése vagy a pajzsmirigydaganatok megkövetelik jód anyagcseréjük fenntartása érdekében a beadott 131J-t a véráramon keresztül juttatják a szervbe vagy a tumorba, és ott dúsítják. A terápiás hatást szinte kizárólag a 131J béta-sugárzása okozza. Ez visszafordíthatatlan sejtkárosodáshoz vezet, így a túlzottan aktív vagy rosszindulatú degenerált pajzsmirigyszövet megszűnik. A siker aránya radiojód-kezelés körülbelül 90%. Pajzsmirigy kötet körülbelül 20 ml-rel csökken a terápia során.

Jelzések (alkalmazási területek)

Radiojód-kezelés hatékony terápiás eljárás, amelyet mindig a jóindulatú (jóindulatú) pajzsmirigybetegség műtéte alternatívájának kell tekinteni. A radiojód-terápia különösen előnyös, ha a funkcionális tünetek az elsődleges aggodalmak és mechanikai károsodások, például a légcső összenyomódása (szűkülete) strúma (pajzsmirigy megnagyobbodása) áll a háttérben.

  • Hyperthyreosis (pajzsmirigy túlműködés).
  • A pajzsmirigy autonóm adenoma (göbös szövet, amely a hormonális vezérlő áramkörtől függetlenül önállóan termel pajzsmirigyhormonokat, és ezért hyperthyreosishoz vezethet)
  • Csomóponti strúma kicsi vagy nagy pajzsmirigy kötet.
  • Kicsi vagy közepes méretű strúma in Graves-kór.
  • Nagy és nagyon nagy golyva (golyva; a. Kézzelfogható, látható vagy mérhető bővítése pajzsmirigy) (100-300 ml térfogat): különösen időseknél, valamint kísérő betegségben szenvedő betegeknél, ahol a műtétet lehetőség szerint el kell kerülni, a golyva csökkenthető radiojódos kezeléssel.
  • Korábbi műtét a pajzsmirigy, visszatérő parézis (hangszál bénulás).
  • Ideiglenes posztoperatív hypoparathyreosis (mellékpajzsmirigy hipofunkció) a kezdeti műtét után.
  • A műtét elutasítása
  • A műtét fokozott kockázata

A radiojód-terápia enyhe esetben is lehetséges endokrin orbitopátia (szem érintettség; a pálya tartalmának immunológiailag kiváltott gyulladása). Pajzsmirigyrákban (pajzsmirigy rák), a radiojód-terápiát a teljes műtét után jelzik thyroidectomia (pajzsmirigy-eltávolítás). A terápia előtt az ép pajzsmirigy szövetet mindig teljesen el kell távolítani, mivel a karcinóma szövet kisebb mértékben tárolja a rádiójódot, és ezáltal elegendő felhalmozódást képez a maradék daganatszövetben, kiújulások (visszatérő betegség) ill. metasztázisok (lánydaganatok) nem érhetők el. A jól differenciált pajzsmirigyrák (papilláris vagy follikuláris pajzsmirigyrák) alkalmasak; a medulláris (C-sejtes karcinóma; MTC) vagy az anaplasztikus pajzsmirigyrák nem nyújtanak indikációt az elégtelen jód tárolási kapacitás.

Ellenjavallatok

  • Gravitáció (terhesség)
  • Feltételezett rosszindulatú daganat (rosszindulatú daganat): karcinómák esetén előzetesen mindig szükség van műtéti eltávolításra, beleértve a szövettani (finom szöveti) vizsgálatot is.
  • Golyva kifejezett mechanikai tünetekkel: A környező struktúrák (pl. B. légcső) magas fokú összehúzódása esetén csak egy kicsi a pajzsmirigy duzzanata sugárzás (sugárzás) összefüggésében pajzsmirigy-gyulladás) tud vezet veszélyes akadályoktól (okklúzió).
  • Nagy strumen cisztákkal vagy hideg (itt: metabolikusan inaktív) csomók: Ezek a területek nem alkalmasak a radiojód-kezelésre a gyenge 131J-tárolás miatt.

A vizsgálat előtt

A radiojód-terápia elvégzése előtt ki kell számolni a adag terápia. A szerv méretétől, valamint a. Metabolikus aktivitásától függően pajzsmirigy, az alkalmazott (beadott) 131J egy másik része valóban a kívánt helyre érkezik. Így a terápiás dózis egyedi, és a következő paraméterek határozzák meg:

  • Pajzsmirigy tömeg: szonográfiai meghatározás (ultrahang), szcintigráfia és tapintási leletek (tapintási leletek).
  • Hatékony felezési idő: radiojód vizsgálatot végeznek. Ez magában foglalja a pajzsmirigy aktivitásának meghatározását a rádió-jód felvétel százalékos arányának mérésével 24, 48 és 72 óra elteltével. A kényelem érdekében szabványosított táblázatok vagy képletek is használhatók, amelyek csak egyetlen mérést igényelnek, de kevésbé pontosak is.

Ezután pontosan meg kell számítani a szükséges terápiás aktivitást. Erre a célra például a Marinelli képlet használható. Ezenkívül a törvény előírja a betartandó szóbeli és írásbeli betegképzést a betartandó sugárvédelmi intézkedésekről.

Az eljárás

Németországban a beteget fekvőbetegként veszik fel. A radioaktív jód-izotóp-jód-131 (131J) beadható folyékony formában vagy kapszulaként.

  • Peroral (szerző: száj) Alkalmazás (igazgatás): a beteg a rádiójódot a vezet tartály szívószállal és kell inni víz utána. Alternatív megoldás az zselatin kapszula, amelyet úgy lehet lenyelni tabletta és a szennyeződés kisebb kockázatának előnyét kínálja.
  • Intravénás alkalmazás: a radioaktív jód közvetlenül az infúzióba is beadható (infúzió) ér kanülön keresztül.

A 131J sugárzási hatása 95% béta sugarakból áll. Ezeknek a gerendáknak átlagos tartománya 0.5 mm, maximális tartománya pedig körülbelül 2 mm. Ez lehetővé teszi a kívánt régiók nagyon pontos besugárzását, miközben kíméli a környező struktúrákat (szelektív terápia). A gammasugarak a teljes sugárzás 5% -át teszik ki, és a 131J kívülről történő lokalizációjának számszerűsítésére szolgálnak (szcintigráfia). Így megbecsülhető, hogy a béta sugarak melyik helyen vannak terápiásán hatékonyak. A beadott sugárzás dózisától függően két terápiás megközelítést különböztetünk meg a jóindulatú pajzsmirigy-elváltozások kezelésében:

  1. Ablatív radiojód-terápia: a magasabb aktivitást szándékosan alkalmazzák, és a terápiás cél az hypothyreosis (hypothyreosis). Ezt utólag pajzsmiriggyel lehet kompenzálni hormonok.
  2. Funkció-optimalizált adag: a cél az euthyreosis (normális pajzsmirigy-anyagcsere) elérése vagy fenntartása.
    • Hatékony kötet nagy és nagyon nagy mennyiségek (100-300 ml térfogatok) csökkenése egy év után körülbelül 35-40% -kal, két év után körülbelül 40-60% -kal.

A pajzsmirigyrák műtét utáni terápiájában megkülönböztetnek kb. 3-4 héttel a műtét után a maradék pajzsmirigy ablációját (eltávolítását), és szükség esetén a kiújulás vagy áttétek célzott terápiáját.

A vizsgálat után

  • A betegek legalább 48 órán át fekvőbetegekben maradnak egy nukleáris gyógyászati ​​osztályon, ahol speciális szennyvízgyűjtő létesítmények találhatók, mivel a radionuklidok a vese a vizeletben, és aktív formában nem adható hozzá a környezethez.
  • A fekvőbeteg-tartózkodás alatt a posztterápiás dozimetria lehetőséget nyújt a tényleges fókusz meghatározására adag. Ha dózishiányt észlelnek, néhány nap múlva további radiojód-kezelésre lehet szükség (szükséges).
  • A kórházból történő kivezetés ellenére az óvintézkedéseket 1-2 hétig folytatni kell: A betegeknek távolságot kell tartaniuk a kisgyermekektől és a terhes nőktől, és kerülniük kell a társadalmi helyszíneket (például mozit vagy színházat).
  • Hyperthyreosis rendszerint a radiojód terápia után két-hat hónap elteltével eliminálódik.
  • Az anyagcsere állapotának ellenőrzését rövid, két-három hetes időközönként kell végrehajtani, például Graves-kór hogy csökkenteni tudja tirosztatikus időben szedje a gyógyszeres kezelést és kezdje meg a levotiroxin időben.
  • Rendszeres ellenőrző vizsgálatokat kell végezni a pajzsmirigy-paraméterek ellenőrzésével (TSH, fT3 és fT4). Különösen az ablatív radiojód-terápiában, hypothyreosis terápia (1.6 µg / testtömeg-kg levotiroxin) megfelelően kell beállítani (éves ellenőrzés).

Lehetséges szövődmények

  • Struma duzzanat (lehetséges korai hatás).
  • Sugárzás pajzsmirigy-gyulladás: sugárzás okozta thyreoiditis fordulhat elő a terápia után 2-4 nappal a pajzsmirigy duzzanata, nyomás fájdalom pajzsmirigy ágyban, passzív (átmeneti) pajzsmirigy-túlműködés (pajzsmirigy túlműködés); általában önkorlátozó); a betegek kb. 5% -a.
  • Graves hyperthyreosisának terápiájával új előfordulása vagy súlyosbodása endokrin orbitopátia (autoimmun betegség a kötőszöveti a hátsó pályán és az Aufäpfel többé-kevésbé hangsúlyos kiemelkedésével) lehetséges.
  • Autoimmun hyperthyreosisban szenvedő betegeknél (Graves-kór), kezelés glükokortikoidok a kísérő radiojód-terápia úgy tűnik, csökkenti a 131J raktározását a pajzsmirigyben.
  • Hosszú távú mellékhatás: hypothyreosis/ szubsztitúciót igénylő hypothyreosis (kb. 20-60% a terápiát követő 5-8 éven belül); ritka esetekben immuntireózis kialakulása (<5%).
  • Egész életen át tartó követés lehetséges hypothyreosis miatt!
  • Elméleti késői malignitási kockázat áll fenn, különösen azokat a szerveket érinti, amelyek közvetlenül érintkeznek a 131J-vel: Máj (pajzsmirigy dejodálása hormonok), a belek (131J ürül keresztül epe), hólyag (kiválasztás via vese), gyomor (szóbeli igazgatás), nyálmirigyek (felhalmozódás). 3,637, 25 évnél fiatalabb beteget vizsgáltak, akiket műtéti úton kezeltek differenciált pajzsmirigy-karcinóma (DTC) miatt, majd radiojód-terápiával vagy anélkül, a következőket eredményezte: 1,486 betegből álló csoportban, akik radiojód-terápiában részesültek, ): 1.42 (95% konfidencia intervallum 1.00 - 1.97; p = 0.037), azaz a kockázat 42% -os növekedése.
  • Egy 18, 805 hyperthyreosisban szenvedő, radioaktív jóddal kezelt beteg kohorszvizsgálatában statisztikailag szignifikáns pozitív dózis-válasz összefüggést figyeltek meg a halál kockázata tekintetében minden szilárd rák esetében (6% -kal nagyobb kockázat 100-mGy dózisra gyomor karcinómában) /mellkas rák (12% -os kockázatnövekedés 100 mGy-dózisonként mell /gyomor rák) és minden szilárd rák, kivéve az emlőrákot (a gyomor karcinóma esetében a kockázat 5% -os növekedése 100 mGy-dózisonként).