Meghatározás
A jód kémiai elem, és az 53-as számú I-es szimbólummal rendelkezik. A jód a periódusos rendszer 7. fő csoportjába tartozik, és így a halogénekhez (sóképzők) tartozik. A jód szó az ókori görögből származik, és az ibolya, a lila kifejezést jelenti.
A jód szilárd anyag, amely kristályszerűnek tűnik és fémesen ragyog. Már szobahőmérsékleten ez a szilárd anyag ibolya gőzöket bocsát ki. Az embereknek a jódra, mint a pajzsmirigy szintézisének alapvető építőelemére van szükségük hormonok.
Annak érdekében, hogy a szervezet számára elegendő jód álljon rendelkezésre, a jód napi bevitele az ételben nem csökkenhet 200 mikrogramm alá. Fel lehet írni jódot tabletta formájában, ha van jódhiány. Óta pajzsmirigy felelős a pajzsmirigy termeléséért hormonok, az élelmiszerekben található jód szinte teljes egészét a pajzsmirigy.
Orvosi alkalmazás
A jódot az orvostudományban különböző helyeken alkalmazzák és használják. Különösen fertőtlenítőszerként és radioaktív formában használják a jódot az orvostudományban.
Jód fertőtlenítőszerként
A jódot nagyon hosszú ideig használták fertőtlenítőszerként a sebek tisztítására. A fertőtlenítés a fertőzés ellentétét jelenti. A fertőzést okozó mikroorganizmusok így fertőtlenítéssel ártalmatlanná válnak.
A mikroorganizmusok baktériumok, vírusok és gombák. A fertőző szer károsítja a kórokozókat, így elveszítik képességüket az emberek megfertőzésére. A fertőtlenítőszer károsítja a mikroorganizmusok vagy spórák borítását.
A vegyi anyagok mellett fertőtlenítő hatást sugárzás vagy hő útján is el lehet érni. Amióta baktériumok stb. kórokozóként fedezték fel, az emberek szintén kerestek anyagokat e kórokozók elpusztítására.
Már az első fertőtlenítőszerek jódot tartalmazott. A mai fertőtlenítőszerek jódot tartalmaz (pl. jód tinktúra vagy jodoform) a jódot elemi formában tartalmazza. Gombaellenes és fertőtlenítő szerként használják.
A jód antibakteriális hatása valószínűleg azon a tényen alapul, hogy a jód elválasztja a víz oxigénjét. Ez az oxigén nagyon reaktív és kötést képez a kórokozó sejtfalával, aminek következtében károsodik és így szivárog. Manapság a jódot gyakran használják fertőtlenítőszerként.
Felületek és tárgyak számára alkalmatlan. Az alkalmazási terület fertőtlenítőszerek jódot tartalmaz a bőr és a nyálkahártya. A jódot tartalmazó fertőtlenítőszereket különösen a bőr tisztítására használják a műveletek előtt.
A műtét előtt a fertőtlenítőszert bőkezűen kenjük be a műtéti helyre. Az egyik belülről indul, és körökben megy kifelé. A teljes műtéti területet többször bőségesen megnedvesítik.
A jód hatékony baktériumok (baktericid) és gombák ellen (fungicid). Továbbá (kevésbé) hatékony a spórák és vírusok (virucid). A fertőtlenítőszerben található jódnak két mellékhatása van, az alkalmazás során ég és makacs sárga színt hagy maga után.
Ha bántotta magát, akkor fertőtlenítenie kell a sebet. Ez különösen akkor szükséges, ha kiterjedt kopások és szennyezett sebek vannak. Ebből a célból a sebet legalább harminc másodpercig meg kell tisztítani a jódot tartalmazó fertőtlenítőszerrel.
Ebben a folyamatban a durva szennyeződéseket is el kell távolítani. Ezután hagyjuk a sebet vagy a fertőtlenítőszert megszáradni, és a sebet steril kötéssel vagy hasonlóval bekötjük. Fontos, hogy a seb száraz legyen, amikor bekötözik.
A jódot tartalmazó fertőtlenítőszerek szintén használhatók a száj és a torok területe. Például mandulagyulladás, a gargalizáláshoz jódoldatot lehet használni. A jódoldatot csak hígított formában szabad felhasználni, erre a célra szakemberrel (gyógyszerész, orvos) kell konzultálnia.
Ezenkívül nem szabad túl sokáig gargarizálni, mivel a szóbeli nyálkahártya irritálható. Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy a hígított jódoldatot nem szabad lenyelni. A jódot tartalmazó fertőtlenítőszerek, például a jód tinktúrája, most elfogadható áron kaphatók. Mivel a fertőtlenítőszer nagy mennyiségű jódot is tartalmaz, jódallergia léphet fel, amely szintén veszélyes lehet. További információkért javasoljuk oldalunkat: Jódallergia - Mit kell figyelembe venni
