Szinonimák tágabb értelemben
- strúma
- Pajzsmirigy megnagyobbodás
- A pajzsmirigy megnagyobbodása
- Mellékpajzsmirigy
- Göbös golyva
- Multinoduláris golyva
Golyva meghatározása
A struma kifejezés (a lat. struma „mirigyduzzanat”, pl. strumae) vagy a golyva a szövet megnagyobbodását jelöli. pajzsmirigy. A strumának lényeges oka van egy jód hiány, ezért a struma különösen ben található jódhiány olyan területeken, mint az Alpok. Jódhiány, a pajzsmirigy duzzanata
- Pajzsfúvókák fedelei
- Összekötő darab (isthmus)
A populáció előfordulása
Jód megtalálható a földben. Németország egy jód hiányterület, valószínűleg azért, mert a jégkorszak végén a jód elveszett az olvadó gleccservízzel. Emiatt létezik egy jódhiány a közép-európai lakosság mintegy 30%-ában.
A nők körülbelül négyszer olyan gyakran érintettek, mint a férfiak. Bár az ivóvíz Németországban nem dúsított jóddal, csökkenő tendencia jódhiány tüneteket figyeltek meg az elmúlt években. Ennek oka minden bizonnyal a fontos szerepet játszó jódtartalmú konyhasó fokozott fogyasztása. A golyva általában 20 és 40 éves kor között alakul ki.
Osztályozás
Külső megjelenése szerint a golyva (pajzsmirigy megnagyobbodása) a következő fokozatokra oszlik: 0. fokozat Az pajzsmirigy nem látható vagy tapintható, de ennek ellenére megnagyobbodik. Grade IaThe pajzsmirigy érezhetően megnagyobbodott, de még túlfeszítéssel sem látható fej. Ib fokozat A pajzsmirigy tapinthatóan megnagyobbodik, és csak akkor növekszik meg, ha a fej túlnyúlt.
IID fokozat A pajzsmirigy láthatóan megnagyobbodott anélkül is hyperextension az fej IIID fokozat A pajzsmirigy jelentősen megnagyobbodott. A szomszédos szervek is érintettek, pl. elmozdulás vagy szűkület légcső (Lásd még: Trachealis beszűkülés), nyaki hajók vagy nyelőcső. Ebben a szakaszban a pajzsmirigy növekedése túlnyúlhat a szegycsonton.
A pajzsmirigyen belüli elváltozások szerint számos típusra oszlik: Az anatómiailag normálisan fekvő pajzsmirigyet eutopnak hívják. Az a pajzsmirigy, amelynek helyzete ettől eltér – pl. a mellkas Vagy a nyelv – dystopnak hívják.
- Struma diffusa (egyenletesen megnagyobbodott) és
- Struma nodosa (már meglévő csomópontok).
- Euthyroid (normál hormontermelés),
- pajzsmirigy-túlműködés (fokozott hormontermelés),
- Hypothyreosis (csökkent hormontermelés).
Ha csomók képződnek a pajzsmirigyben, ezt struma nodosának nevezik.
Ezek különböző göbös elváltozások lehetnek. A nodózisos golyvát jóindulatú mirigynövekedés, úgynevezett adenoma okozhatja. Lehetnek jóindulatú, folyadékkal telt üregek (ciszták) vagy jóindulatú hegesedés vagy meszesedés is.
A pajzsmirigyben két különböző típusú jóindulatú csomó képződhet. Az, hogy hideg vagy meleg góc van-e jelen, pajzsmirigyfunkciós vizsgálattal ellenőrizhető, a szcintigráfia. Ebből a célból a betegnek radioaktív jelöléssel ellátott jódos anyagot adnak be.
A jód különösen erősen felhalmozódik egy forró csomópontban, és így „láthatóvá” teszi azt. A „forró” csomópont elnevezése a színek megjelenítésének köszönhető szcintigráfia. Az úgynevezett meleg színekben, piros és sárga színben képviselteti magát.
A hideg csomópont nem szívja fel a jódot. Hideg kék és lila színekkel ábrázolják, így megkülönböztethető. A legtöbb esetben a csomópontok jóindulatúak, még a jódhiányos területeken is.
Kritériumok, amelyeknél rosszindulatú csomót kell figyelembe venni, például a pajzsmirigy karcinómák a családi anamnézisben, a pajzsmirigy helyi besugárzása a múltban, tapintható egyedi csomók, valamint laboratóriumi leletek (emelkedett CEA, kalcitonin, tiroglobolin). A legtöbb esetben egy ultrahang a vizsgálat a pajzsmirigy jó- vagy rosszindulatú természetére is becslést adhat. Ha egyetlen megfázásos csomót észlelnek egy golyva nodosában, azt Németországban pajzsmirigykarcinómának (rosszindulatú golyvának) tekintik, amíg az ellenkezőjét be nem bizonyítják.
Szerencsére a pajzsmirigykarcinómák nagyon ritkák; annak a valószínűsége, hogy a göbös golyva karcinóma, kevesebb, mint egy százalék. Ezzel szemben a strum-képződmények nagyon gyakoriak, ezért biztonsági okokból lépésről-lépésre diagnosztikai eljárást végeznek a kockázat felmérésére a karcinóma kizárása érdekében. amennyire csak lehetséges. Először is egy ultrahang (sonográfia), pajzsmirigyfunkciós vizsgálat (szcintigráfia) és laboratóriumi ellenőrzést végeznek. Ha pajzsmirigyrák gyanúja merül fel, egy finom tű szúrás pajzsmirigysejtek megszerzésére végezzük.
Kétség esetén a struma műtéti eltávolítása (strum reszekció) is szükségessé válhat.
- Az úgynevezett „hideg” csomópont nem termel hormonok és a pajzsmirigy működését nem rontja a hidegcsomó (euthyroid golyva nodosa). A jóindulatú ciszta, a folyadékkal teli üreg szintén hideg csomópontnak számít, mivel semmilyen funkciója nincs.
A kisebb ciszták eltávolíthatók a szúrás (hasonlóan az a vér minta), a nagyobbak műtétet is igényelhetnek.
- A „forró” csomó pajzsmirigyet termel hormonok, ami miatt túl sok hormon kerülhet a véráramba, és ezáltal a tüneteket okozhatja pajzsmirigy-túlműködés (hyperthyroid golyva nodosa).
A Struma nodosa nagyon elterjedt Németországban. Minden harmadik felnőttnél megnagyobbodott vagy egy vagy több csomópont van a pajzsmirigyben, és a nőket még gyakrabban érinti, mint a férfiakat. Az életkor előrehaladtával azonban annak a valószínűsége is nő, hogy a pajzsmirigyben több csomó képződik; ezt nevezik golyva multinodosának.
Ez főleg akkor fordul elő, ha a pajzsmirigy évek óta megnagyobbodott. Jódhiány esetén a pajzsmirigy kezdetben megnagyobbodik, és ennek előrehaladtával a szövet csomós átépülése, többcsomós golyvaként ismert. A golyva vizsgálata Az orvos közvetlen, személyes, klinikai vizsgálata az első és nagyon fontos intézkedés, amely a diagnózis felállítását szolgálja.
Az orvos megnézi a nyak és kitapintja a pajzsmirigyet. A tünetektől függően más testrészeket is meg lehet és kell megvizsgálni. Szonográfiai (ultrahang vizsgálat) golyva esetén Ultrahanggal mérjük fel a pajzsmirigy helyzetét.
Láthatóak a ciszták, sőt szúrhatók is, kimutathatók a csomók, és pontosan mérhető a pajzsmirigy térfogata. Laboratóriumi vegyszer (vér tesztLaboratóriumi értékek) golyva esetén Az vérvizsgálat a hormonszint (különösen a pajzsmirigy) meghatározásával hormonok) információt nyújt a pajzsmirigy működéséről. A vér tartalmazhat antitestek amelyek szerepet játszhatnak a pajzsmirigybetegségekben.
Szcintigráfia (szcintigráfia) golyva esetén A pajzsmirigy-szcintigráfia célja további információ csomókról vagy funkcionális zavarokról. Különbséget tesz a „meleg” és a „hideg” csomópontok között. Azokat a csomópontokat, amelyek több radioaktívan jelölt jódot szívnak fel, „forrónak” nevezik.
A „hideg” csomópontok azok, amelyek nem szívják fel a jódot. Szúrás A pajzsmirigyből mintát lehet venni a mikroszkóp alatti szövettani vizsgálathoz. Röntgen – golyva vizsgálata A szomszédos szervek károsodása esetén a röntgen-, CT- vagy MRI-felvételek segítenek jobban megérteni a golyva mértékét. pajzsmirigy megnagyobbodása és lehetővé teheti a műtét jobb megtervezését.
