Szinonimák
köpni, nyál
Osztályozás
A „nyálmirigyek” (Glandulae salivatoriae) kifejezés magában foglalja mindazokat az exokrin mirigyeket, amelyek nyál és titkolja a szájüreg. (A múltban, a hasnyálmirigy szintén a nyálmirigyek közé sorolták, amely osztályozás azóta felhagyott, ezért ma, amikor nyál, általában szájnyálra gondolunk. ) Embereknél megkülönböztetik a nagy és a kis nyálmirigyeket.
Három nagy nyálmirigy van, amelyek külön szervek és rögzített határokkal rendelkeznek: Az fültőmirigy (Glandula parotis), a mandibuláris nyálmirigy (Glandula submandibularis) és a nyelv alatti nyálmirigy (Glandula sublingualis). Ezek együttesen felelősek a nyál előállított. A fennmaradó 10% -ot a kis nyálmirigyek alkotják (ajak mirigyek, arcmirigyek, nyelv mirigyek, palatális mirigyek, mól- mirigyek), amelyek szinte mindenhol szétszóródnak a szájnyálka submucosájában nyálkahártya.
Termelés és szekréció
A nyálnak két formája van: a serózus nyál, amely meglehetősen vékony vagy vizes, és az autonóm vegetatív paraszimpatikus részének hatása alatt keletkezik. idegrendszerés nyálkás (mucinos) nyál, amely meglehetősen nyálkás vagy viszkózus és szimpatikus hatással keletkezik. A fültőmirigy tisztán serózus, ami azt jelenti, hogy csak vékony nyálat szabadít fel. A másik két nagy nyálmirigy vegyes mirigy, amelynél a mandibuláris nyálmirigy szero-nyálkahártya, azaz főleg serózus nyálat választó területekből áll, míg a nyelv alatti nyálmirigyet nyálkahártya-szerosusnak nevezik, mivel több végdarabja van, amely nyálkahártyát termel. nyál. A nagy nyálmirigyek összes ürítőcsatornája végül a szájüreg (a szublingvális és a mandibuláris nyálmirigyek közös kiválasztócsatornával rendelkeznek, amelynek vége a nyelv; a kiválasztó csatornája fültőmirigy az első felsővel szemben lévő nyálkahártyába vezet mól-), ezért található ott a különféle nyálkeverék. A nyál termelésével a nyálmirigyek fontos funkciókat töltenek be az emésztésben, a védekezésben és a foghigiéniában.
