Nyál

Szinonimák

köpni, nyál

Bevezetés

A nyál egy exokrin váladék, amely a nyálmirigyek található szájüreg. Az embereknél három nagy nyálmirigyek és nagyszámú apró nyálmirigy. Nagy nyálmirigyek közé tartozik a fültőmirigy (Glandula parotis), a mandibuláris mirigy (Glandula submandibularis) és a nyelv alatti mirigy (Glandula sublingualis).

Ezek együttesen felelősek az előállított nyál körülbelül 90% -áért, a többit a szájüregi kis nyálmirigyek biztosítják. nyálkahártya. Átlagosan az ember körülbelül 500-1500 milliliter nyálat termel naponta, többek között attól függően, hogy mennyit és milyen ételt fogyaszt. Ételbevitel nélkül is bizonyos mennyiségű nyál keletkezik, mégpedig körülbelül 500 milliliter, amelyet bazális szekréciónak neveznek.

Alkatrészek és állapot

A nyál jellegétől függően két különböző típus létezik: van mucinos (vagy nyálkás) nyál és serózus nyál. A nyálkás nyál meglehetősen nyálkás vagy viszkózus. Gyakrabban akkor keletkezik, amikor az autonóm szimpatikus részének hatása van idegrendszer túlsúlyban van.

Ha viszont az autonóm paraszimpatikus része idegrendszer túlsúlyban van, a nyál meglehetősen vékony vagy vizes és jobban alkalmas az emésztésre. A váladék típusa a mirigytől függően változik, de mivel mindegyik végül a szájüreg, keveréke van a kétféle nyálnak. A nyál fő alkotóeleme a víz, amelynek 99% -a áll.

Azonban a kis fennmaradó százalék biztosítja, hogy a nyál elvégezhesse funkcióit. A nyál összetevőinek többsége fehérjék. Különösen fontos a mucin, egy nyálkás anyag, amely segít megvédeni a nyálkahártyát a külső mechanikai, kémiai vagy fizikai ingerektől.

Ez az anyag segít abban is, hogy a nyál különleges állagú legyen, és siklik a kémián. Többek között fehérjékvannak például olyanok, amelyek részt vesznek az emésztési folyamatban (amilázok, ptyalin), valamint a védelmi rendszer fontos elemei, nevezetesen: antitestek az IgA osztályba tartozik. Ezenkívül a nyál sok kismolekulájú komponenst is tartalmaz, köztük nagy számban elektrolitok (a legfontosabbak nátrium, kálium, kalcium és kloridionok), ammónia, húgysav és karbamid. Nyugalmi állapotban a nyál pH-ja általában 6.0–6.9, de a váladék növekedésével a pH 7.2-re emelkedik, mivel a gyorsabb nyáláramlás azt jelenti, hogy kevesebb idő van a felszívódásra nátrium ionok a nyálból, ami azt jelenti, hogy ezen ionok nagyobb száma marad a nyálban, emelve a pH-t.