Szinonimák
NOB, IOK, angol: Nemzetközi Olimpiai Bizottság, Nemzetközi Olimpiai Bizottság néven ismert, közös angol rövidítéssel (IOC), egy nem kormányzati szövetség, amelynek célja a modern idők olimpiai játékainak megtervezése, megszervezése és lebonyolítása. Az alapító, Pierre de Coubertin, a NOB központját 1915-ben a svájci Lausanne-ba költöztette, így a svájci polgári törvénykönyv kereskedelmi nyilvántartásába való bejegyzéssel egyesült. 1981-ben a Svájci Szövetségi Tanács a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak a svájci törvények alapján nemzetközi szervezet státuszt biztosított és adókedvezményeket biztosított számára.
A NOB fenntartja az olimpiai játékok pártfogását és igényli az olimpiai játékok tartalmában meglévő szimbólumok (olimpiai gyűrűk stb.) Minden jogát. A szervezet hivatalos nyelve az angol és a francia. A NOB 23. június 1894-án, a párizsi Sorbonne-ban alakult, amikor Pierre de Coubertin, meggyőződött emberbarát megpróbálta egy sportfesztiválon keresztül közelebb hozni a világ nemzeteit.
Ő, aki oktatási reformerként látta magát, felismerte az ókori olimpiai játékok újjáélesztésének lehetőségét a folyamatosan növekvő nemzetközivé válás révén. 78 ország 37 sportszövetségének 9 küldöttje úgy döntött, hogy 1896-ban Athénban megrendezi az újkori első olimpiai játékokat. 13 országból 11 férfi alkotta az alapító bizottságot.
A NOB első elnöke a görög küldött, Dimitrios Vikelas volt, az első helyszínt képviselő irodalmi személyiség. Vikelas a meccsek után adta át az irodát Pierre de Coubertinnek, a párizsi 2. olimpiai játékok képviselőjének. Coubertin 1925-ig állandóan megválasztott személyként megtartotta az elnököt, miután W. Sloane St. Louisra tekintettel lemondott a székről.
Hiába kell keresni egy német tagot a NOB alapító stábjában, mivel Coubertint is befolyásolták honfitársai állandó konfliktusai Franciaország és Németország között. A NOB első német tagját Willibald Gebhardt vállalkozó biztosította 1896 januárjában az athéni olimpiai játékok előkészítéseként. Pierre de Coubertin az olimpiai játékok felelevenítésével hozzájárult a békés és igazságos világ felépítéséhez.
A sportszerű játék, az értékek kommunikációja és a szolidaritás révén történő nemzetközi megértés gondolatával filantróp világképét gyakorlati cselekvéssé alakították át. Az általa bevezetett olimpizmus fogalmát a békés verseny formájában fizikai, szellemi és szellemi erősségek alkották meg és jellemezték. Az idők folyamán számos sportszervezet csatlakozott ehhez az olimpiai mozgalomhoz.
Az olimpiai mozgalom legfontosabb feladatai közé tartozik a nemzetek közötti közvetítés, a megkülönböztetés elleni küzdelem és mások, valamint a célzott dopping a sportban, amely az utóbbi években-évtizedekben a professzionalizált sport legnagyobb problémájává vált. Az Olimpiai Charta 64 cikket tartalmaz, 5 fejezetben. Ez egy világosan meghatározott szabályrendszer, amely leírja az olimpiai játékok menetét és kötelező iránymutatásokat nyújt a nemzetközi sportági szövetségek számára.
Először 1924-ben, a NOB római ülésén szisztematikusan, írásban foglalták össze ezeket a rögzített előírásokat és határozatokat. Tartalmát tekintve az Olimpiai Charta egyfajta etikai alapokkal ellátott magatartási kódexet határoz meg. A NOB valamennyi tagjának éves rendes ülése jogilag a NOB legfontosabb szerve.
Az elnököt és a végrehajtó bizottságot, minden tagot és tiszteletbeli elnököt újraválasztanak. Továbbá döntéseket hoznak az Olimpiai Chartáról. Az elnök vagy a tagok egyharmada rendkívüli ülés összehívására jogosult.
Különös figyelmet fordítanak a jövőbeli olimpiai játékok helyszínválasztására. Minden tagnak egy szavazata van. Ha azonban még mindig választani kell egy országot, akkor az ország képviselője nem szavazhat.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság fennállása óta egyedülálló esetek voltak döntő konfliktusok. Az alapító években főleg az egyes országok hozzáállásának bojkottálása volt a játékokhoz. Alig négy évvel az alapítása után a NOB homlokzata omladozni kezdett, amikor az 1900-as és az 1904-es játékok egyetlen csalódást okoztak. Az első világháború arra kényszerítette Coubertint, hogy az olimpiai játékok megmentése érdekében Svájcba költöztesse a Nemzetközi Olimpiai Bizottság központját. elveszettségtől.
A külső válságoknál meghatározóbb azonban az 1998-as belső válság, amikor ismertté vált, hogy a NOB több tagját megvesztegették a 2002. évi téli olimpia megrendezésére Salt Lake Cityben. Ennek eredményeként a NOB 11 tagjának le kellett mondania, négy másik pedig figyelmeztetést kapott. 1999 márciusában etikai és reformbizottságot hívtak össze a szóban forgó esetek felülvizsgálatára.
A pénzügyi nyilvánosságra hozatal, a fokozott átláthatóság és az üléseken való nyilvánosság az 1999-es botrány első látható következményei voltak. A NOB Közgyűlése 10. december 11-én és 1999-én elfogadta a Reformbizottság javaslatait, majd ezt követően módosították az Olimpiai Chartát. Az újonnan megválasztott tagok tehát nyolc évig vannak hivatalban, de egyszerre nyolc évre újraválaszthatók, és legkésőbb 70 éves koruk után le kell mondaniuk.
Egyetlen ország sem képviselhet egynél több tagot a NOB-ban. 1999 óta a 15 tagú Végrehajtó Bizottság az elnökből, az alelnökökből és a sportolók képviselőiből állt. A Bizottság évente nyolcszor ülésezik, és dönt az olimpiai játékok lehetséges változásairól. A NOB összetétele a következőképpen változott:
- 70 személyes tag
- 15 olimpiai sportoló (11 nyári és 4 téli játékból)
- Az IF (sportegyesületek) 15 képviselője
- A NOK (Nemzeti Olimpiai Bizottság) 15 képviselője
