A lipázok csoportját alkotják víz-oldódó enzimek amelyek hozzájárulnak a zsírok lebontásához a katabolikus anyagcserében. A lipázok, a hasnyálmirigy és a foszfolipázok fő csoportja katabolizálódik lipidek mint például a tri- és digliceridek és koleszterin észterek egyszerű katalitikus hasításával zsírsavak és a glicerin. Az anyagokat a szervezet tovább metabolizálja, vagy anabolikus célokra felhasználja őket alapanyagként.
Mik azok a lipázok?
Eredetileg csak a zsírhasadás enzimek a hasnyálmirigyben termeltek a lipázok csoportjába tartoztak. Tágabb értelemben azonban a lipázok ben keletkeztek nyálmirigyek az nyelv és a gyomor, valamint a foszfolipázok és a lipoprotein lipázok szintén a III. enzimcsoportba (hidrolázok) tartoznak a nemzetközi osztályozás szerint. Valamennyi lipáz közös jellemzője, hogy bioaktivitásukhoz nincs szükség koenzimekre. Általában a lipázokat exokrin mirigyek választják ki, például hasnyálmirigy, nyálmirigyek az nyelv, és kisebb mennyiségben a nyálkahártya az gyomor. Ez azt jelenti, hogy a lipázok extracellulárisan bioaktívak szájüreg, gyomor és a vékonybél. Vannak azonban olyan lipázok is, amelyek intracellulárisan működnek. Annak megakadályozása, hogy a sejtet az intracelluláris támadja meg lipáz, speciális sejtek, úgynevezett lizoszómák által bezárt sejtorganellákban van jelen. A lizoszómák nagyjából összehasonlíthatók a vezikulákkal, amelyek olyan anyagokat zárnak magukba, amelyeket a sejt meghatározott helyeire kell szállítani, de nem oldódnak a vizes citoszolban.
Funkció, cselekvés és szerepek
A lipázok két fő feladata és funkciója egyrészt az élelmiszerekben lévő zsírok lebontása, hogy a bél felszívódhasson nyálkahártya az vékonybél másrészt szükség esetén katabolizálni az endogén zsírtartalékokat, hogy a folyamat során felszabaduló energia elérhető legyen a test számára. Az étrendi zsírok katabolizmusára való felkészülés a száj valami által nyelv lipázok és a gyomor hatására folytatódik a gyomorban lipáz a gyomor bizonyos sejtjei szekretálják nyálkahártya. A zsírok előkészítésének fő munkája abszorpció a bélnyálkahártya enterocitái által a hasnyálmirigy és a foszfolipázok végzik, a foszfolipázokat szintén exokrin hasnyálmirigy sejtek termelik, és a vékonybél. Míg hasnyálmirigy lipáz főleg hasít zsírsavak és lebomlik trigliceridek monogliceridekké, foszfolipáz elsősorban a hidrolízist támogatja és katalizálja foszfolipidek. A lipoprotein lipázok fontos szerepet játszanak az endogén zsírok metabolizmusában. Bontják a lipoproteineket, mint pl LDL, amely általános gyanú alatt áll, és biztosítja a szabadon bocsátottak beépítését zsírsavak a zsírszövetbe. Bár a lipoprotein lipázok magas aktivitása csökkentheti a LDL tartalma koleszterin, ez a zsírszövet további növekedésének árán történik. A hormonérzékeny lipáz (HSL) különleges szerepet játszik. Ez is beavatkozik a szervezet belső lipidanyagcseréjébe, és a test saját zsírjainak lebontásával olyan alapanyagokat hoz létre, amelyekből az összes szteroid hormonok szintetizálódnak, például a glükokortikoid A kortizol, a nemre jellemző androgének és a ösztrogének, az ásványi kortikoid aldoszteron, és sokan mások.
Kialakulás, előfordulás, tulajdonságok és optimális szintek
A lipázokat leginkább az exokrin mirigy sejtjei szintetizálják nyálmirigyek a nyelv alatt, a gyomornyálkahártya gyomorsejtjeiben és a hasnyálmirigy speciális sejtjeiben. A lipázok a sejteken belül lizoszomális lipázként is elhelyezkedhetnek lizoszómának nevezett sejtzárványokban. Ezért a lipázok legnagyobb mértékű felhalmozódása a emésztőrendszer, különösen a patkóbél. A hasnyálmirigy-lipáz a vér szérum és laboratóriumi módszerekkel kimutatható. Az egészséges nők és férfiak referenciaértékei literenként körülbelül 13 és 60 egység között mozognak (U / l). Meg kell jegyezni, hogy a referenciaértékek nagy mértékben változhatnak az alkalmazott laboratóriumi módszertől, valamint a nap és az év idejétől függően. A megemelt értékek jelezhetik hasnyálmirigy-gyulladás, Egy hasnyálmirigy-gyulladás, vagy károsodott vesefunkció, ha a rendellenességeket másképpen nem lehet megmagyarázni. A lipázok katalitikus hatása a harmadlagos szerkezetükön és bizonyos aminosav-szekvenciákon alapul. A legtöbb esetben úgynevezett triádok vannak jelen, három szekvencia, amelyek általában a aminosavak szerin, hisztidin és aszparaginsav. Az étel elkészítésekor a legtöbb lipáz harmadlagos szerkezete megsemmisül, így elveszíti katalitikus hatását.
Betegségek és rendellenességek
A lipázok önszintézis útján jutnak el a különféle szervek - például a hasnyálmirigy, a gyomor és a nyálmirigyek - exokrin sejtjeiben, valamint olyan funkcionális lipázokat tartalmazó élelmiszerek táplálásával. Ha a fenti 13–60 U / l referenciaértéket jelentősen alul- vagy túllépik, és másképpen nem magyarázható, ez jelezheti a lipid-anyagcsere rendellenességét vagy arra utalhat, hogy hasnyálmirigy-gyulladás (hasnyálmirigy-gyulladás). A hasnyálmirigy lipáz növekedése a vér a szérum oka lehet a epe csatorna a belekbe epekő. Az elmaradt enzimek a hasnyálmirigyben azután fokozott transzferrel enyhíti a vér szérum. A megemelkedett lipázszintet az okozhatja bélelzáródás, károsodott vese funkció, epehólyag gyulladás, cukorbetegség, májgyulladás, és egyéb feltételek mellett hasnyálmirigy-gyulladás. A saját termelésű lipázok hiányát tüneti módon úgynevezett zsíros széklet vagy zsíros expresszió fejezi ki hasmenés, steatorhhoea-nak hívják. A lipázhiányt a hasnyálmirigy patológiás rendellenességei, a hasnyálmirigy daganata vagy például a cisztás fibrózis. A lipázok krónikus hiánya elősegítheti az érelmeszesedéses változások kialakulását.
