Növekedési fájdalmak: tünetek
Amikor a gyerekek akut lábfájdalmakra panaszkodnak esténként vagy éjszaka, ami általában napközben megszűnik, az általában növekedési fájdalomról van szó. Még a kisgyermekek is érintettek lehetnek.
A fájdalom felváltva érezhető mindkét lábában – néha az egyik lába fáj, a következő alkalommal a másik, és esetenként mindkét lába egyszerre fáj.
A comb, a lábszár és/vagy a vádli gyakran érintett. A növekedési fájdalmak gyakran előfordulnak a térd vagy a láb területén is. Jellemzően nem rendelhető egyértelműen egy adott szerkezethez (például ízülethez vagy izomhoz).
A serdülők csak ritkán számolnak be növekvő karfájdalmakról – és ha mégis, akkor a lábfájdalmat is kísérik. A test más területei, mint például a szegycsont, a bordaív vagy a koponya nem tipikus „helyei” a növekedési fájdalmaknak.
Amikor a fiúk herefájdalmakról számolnak be, egyes szülők növekedési fájdalmakra gondolnak. A herék területén tapasztalható akut fájdalmat azonban gyakran sérülések (pl. sportolás közben) vagy betegségek, például herecsavarodás vagy heregyulladás okozzák. A herefájdalmat feltétlenül érdemes orvossal ellenőriztetni!
Milyen érzés a növekedési fájdalom?
A növekedési fájdalmak súlyossága változó. Néha csak enyhe húzó érzésként észlelhető, néha heves, görcsszerű fájdalom ébreszti fel álmából a gyerekeket.
A támadások időtartama és gyakorisága változó
A fájdalom támadások hossza változó. Néha a fájdalom csak néhány percig tart, majd ismét akár egy óráig vagy akár több óráig is.
A fájdalmas rohamok gyakorisága is változó. Előfordulhatnak hetente egyszer vagy kétszer, de sokkal ritkábban is, például havonta egyszer.
A növekedési fájdalmak azonban általában teljesen eltűnnek másnap reggel.
Ellenőrző lista – növekvő fájdalmak
Az alábbi lista olyan fontos jellemzőket mutat be, amelyek jellemzően növekedési fájdalmak esetén figyelhetők meg:
- A lábakat érinti a fájdalom.
- A fájdalom felváltva jelentkezik mindkét lábában.
- Nem közvetlenül egy ízületben fordul elő.
- Este vagy éjszaka fordul elő, de nappal nem.
- A fájdalmas területeken nincs vörösség vagy duzzanat.
- A növekedési fájdalmakat nem kíséri láz.
- A járásmód nem figyelemre méltó, például a gyerek nem sántít.
- Általában a három és tizenkét év közötti gyermekek érintettek.
Növekedési fájdalmak: hány éves korig?
Például a növekedési fájdalmak általában három éves korban kezdődnek a gyermekeknél, néha két-négy éves korban is. A csecsemőknél a növekedési fájdalmak atipikusak.
Szakértői források gyakran 12 év körüli életkort említenek felső határként – a növekedési fájdalmak serdülőkorra (pubertáskor) megszűnnek. Ezt követően, 14 vagy 18 éves kor körül az esti vagy éjszakai fájdalomnak jellemzően más okai vannak.
Mi a teendő a növekedési fájdalmak ellen?
Akut növekedési fájdalmak esetén az orvosok az érintett terület dörzsölését vagy masszírozását javasolják. Ez gyakran gyorsan enyhíti a fájdalmat.
Gyengéd masszírozáshoz használhat gyógynövényekből készült készítményeket is, például árnikakészítményt (pl. kenőcsöt). A gyógynövény fájdalomcsillapító hatású. Azonban csak olyan árnika készítményeket használjon, amelyek gyermekek számára alkalmasak. A gyógyszerészek ebben tudnak tanácsot adni.
Az orbáncfű olajjal való bedörzsölés szintén jótékony hatású lehet növekedési fájdalmak esetén. A gyógynövénynek állítólag melegítő, ellazító és fájdalomcsillapító hatása van.
A hőkezelés a gyermekek növekedési fájdalmait is enyhítheti. A melegvizes palack gyakori háztartási gyógymód. Ha gyermekének fáj a lába, a meleg lábfürdőt is kedvelheti. A meleg rövid időre enyhítheti a kényelmetlenséget.
A fájdalomcsillapítók is ellensúlyozzák a fájdalmat. Az ibuprofen és a paracetamol gyermekek számára alkalmas. Az adagolás a gyermek súlyától függ. Erről és a használat időtartamáról kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét.
Ha a gyermek krónikus fájdalomtól szenved, ajánlatos nyújtani az izmokat. Például a gyermek lefekvés előtt „megnyújthatja” a vádli izmait, combfeszítőit és hajlítóit, megelőzésképpen – a lábakat leggyakrabban növekedési fájdalom érinti. Ha szükséges, kérje meg orvosát vagy gyógytornászát, hogy mutasson be megfelelő nyújtó gyakorlatokat.
Ha a növekedési fájdalmak továbbra is fennállnak, megpróbálhatja az osteopathiás kezelést is. Ezt a manuális terápiás módszert gyakran alkalmazzák hátfájás esetén is. Az oszteopátia fogalmáról a Hátfájás – oszteopátia című cikkben tudhat meg többet.
Egyes gyerekek szülei olyan alternatív gyógymódokra hagyatkoznak, mint a homeopátia növekedési fájdalmak kezelésére. Például az olyan gömböcskék, mint a Calcium phosphoricum D12 és a Rhus toxicodendron D12 segítik a tüneteket.
A homeopátia fogalma és specifikus hatékonysága ellentmondásos a tudományos közösségben, és tanulmányok nem bizonyították egyértelműen.
Miért jelentkeznek növekedési fájdalmak?
A kutatások azonban még nem tudtak egyértelmű mechanizmust azonosítani, amely elsősorban a fájdalom kialakulásáért felelős.
Ezenkívül a növekedési fájdalmak nem elsősorban olyan fázisokban jelentkeznek, amikor a gyermek különösen gyorsan növekszik. Ellenkezőleg, olyan gyermekeknél is észrevehető, akiknek a növekedése zavart vagy késleltetett.
Különféle hipotézisek
A növekedési fájdalmak okai ezért rejtélyek. Számos hipotézis létezik azonban. Íme néhány példa:
Csökkentett fájdalomküszöb: egyes kutatók azt gyanítják, hogy a növekedési fájdalmak a korai gyermekkori általános, nem gyulladásos fájdalomszindróma, amely az alacsony fájdalomküszöbhöz kapcsolódik.
Tanulmányok kimutatták, hogy a növekedési fájdalmakkal küzdő gyermekek fájdalomküszöbe tartósan alacsonyabb, mint az azonos korú és nemű, e panaszokkal nem rendelkező utódok.
Lokális túlterhelés: Egy másik hipotézis szerint a növekedési fájdalmak a csontrendszer lokális túlterhelésének következményei lehetnek. A kutatók kimutatták, hogy az érintett gyermekek csontereje kisebb, mint az egészséges gyermekeknél.
Ez a hipotézis megmagyarázza, hogy a lábnövekedési fájdalmak általában a nap késői szakaszában jelentkeznek – és gyakran azokon a napokon, amikor a gyerekek fizikailag aktívak voltak.
Genetikai hajlam: Egyes családokban gyakrabban fordulnak elő növekedési fájdalmak. Ez olyan genetikai tényezőket jelez, amelyek elősegítik az ilyen fájdalom előfordulását.
Lehetséges kockázati tényezők
Görög tudósok lehetséges kapcsolatot fedeztek fel a növekedési fájdalmak és az érintett gyermekek születése körüli bizonyos paraméterek között. Eszerint többek között a következő tényezők állnak összefüggésben a növekedési fájdalmak fokozott kockázatával:
- alacsony születési súly (<3000 g)
- születéskor rövid testhossz (<50 cm)
- kis fejkörfogat születéskor (<33 cm)
E tanulmány szerint a kifejezettebb térdízületek is gyakran társulnak növekedési fájdalmakkal.
Milyen gyakoriak a növekedési fájdalmak?
A növekedési fájdalmak valamivel ritkábban fordulnak elő fiúknál, mint lányoknál. Összességében előforduló gyakoriságukat nehéz meghatározni – részben azért, mert nincsenek szabványos diagnosztikai kritériumok, és gyakran különböző korcsoportokat vizsgáltak e tekintetben.
A tanulmánytól függően a becslések szerint a gyermekek akár 37%-a is érintett, és egyes tanulmányokban ez a szám még magasabb is. Ha csak az iskoláskorú gyerekeket vesszük figyelembe, tíz és 20 százalék között van, hogy valamikor növekedési fájdalmaktól szenvednek.
Hogyan diagnosztizálják a növekedési fájdalmakat?
Ha egy tipikus korú gyermek szenved a tipikus fájdalomtól, és más okot nem találnak – például képalkotó eljárások vagy laboratóriumi vizsgálatok segítségével – az orvosok általában „növekedési fájdalmakat” állapítanak meg.
Gyakran az időfaktort is figyelembe veszik: A fájdalomrohamoknak legalább három hónapja fenn kell állniuk.
Orvosi előzmény és fizikális vizsgálat
A fájdalom tisztázása érdekében az orvosok először felveszik fiatal pácienseik anamnézisét:
Kérik a szülőket és az érintett gyermekeket (életkoruktól függően), hogy írják le részletesebben a tüneteket. Például fontos tudni, hogy a fájdalom pontosan hogyan nyilvánul meg, mióta fennáll és milyen gyakran jelentkezik.
További lehetséges kérdések, hogy a fájdalom este vagy éjszaka jelentkezik-e, különösen fizikailag nagyon aktív napok után, és hogy a gyermeknek ismert-e valamilyen alapbetegsége.
Az anamnézis interjút fizikális vizsgálat követi. Az orvosok többek között a mozgásszervi rendszert vizsgálják – az egész mozgásszervi rendszert, nem csak a gyakran fájó területeket. Például tesztelik az ízületek mozgékonyságát, és ellenőrzik a gyermek járását, hogy vannak-e rendellenességek.
Az orvosok a test azon területein is keresik a rendellenességeket, amelyek általában fájnak, például, hogy a területek fájdalmasak vagy duzzadtak-e.
Vérvizsgálatokat is rendszeresen végeznek. Például az orvosok mérik a gyulladásos paramétereket a gyermek vérében, például a vörösvértestek ülepedési sebességét és a C-reaktív fehérjét. A növekedési fájdalmakat nem gyulladás okozza, ezért itt nem feltűnőek a gyulladási értékek.
Képalkotó eljárások is alkalmazhatók, különösen röntgenvizsgálatok. A növekedési fájdalmakra vonatkozó eredmények itt sem figyelemre méltóak.
Egyedi esetekben további vizsgálatokra lehet szükség a fájdalom egyéb okainak kizárására (differenciáldiagnózis) – vagy igazolására. Ilyenek lehetnek például kiterjedtebb vérvizsgálatok vagy mágneses rezonancia képalkotás (MRI).
Differenciáldiagnózisok
A növekvő fájdalmak – azaz a fájdalom egyéb lehetséges okai – differenciáldiagnózisának egész sora létezik.
Például fontos tisztázni, hogy valójában növekedési fájdalmakról vagy reumáról van-e szó. Gyermekeknél a juvenilis idiopátiás ízületi gyulladás a leggyakoribb ok. Ez a leggyakoribb gyermekkori reumás betegség.
A traumák (például a fáradtság miatti törések), a gyulladások (például a vázizmok) és az anyagcsere-betegségek (például angolkór) szintén lehetséges differenciáldiagnózisok.
Íme egy összefoglaló a növekedési fájdalmak lehetséges differenciáldiagnózisairól:
- Trauma (pl. stresszes törések, túlterhelési reakciók)
- Reumás betegségek: pl. juvenilis idiopátiás ízületi gyulladás, kollagenózisok (kötőszöveti betegségek), fibromyalgia
- Myositis (a vázizomzat gyulladása)
- Osteomyelitis (a csontvelő gyulladása)
- Szeptikus ízületi gyulladás (baktériumok által okozott ízületi gyulladás)
- Angolkór
- C-vitamin hiány
- A-vitamin felesleg
- Fabry-kór (veleszületett anyagcserezavar)
- Perthes-kór (a combcsontfej ritka keringési zavara)
- leukémia
- limfómák
- rákos daganatok metasztázisai (áttétek)
- A csontok vagy a gerincvelő daganatai
- Nyugtalan láb szindróma
Növekedési fájdalmak: progresszió és prognózis
Bármennyire is kellemetlenek a növekedési fájdalmak, jóindulatúak, és nem kell aggódniuk. A szülőknek nem kell tartaniuk semmilyen következményes kártól.
Ráadásul a tünetek maguktól enyhülnek, vagy akár spontán megszűnnek: a legtöbb gyerek körülbelül egy-két év után megszabadul a növekedési fájdalmaktól.
