Zalcitabin egy úgynevezett vírusellenes gyógyszer szájon át igazgatás. A nukleozid reverz transzkriptáz gátló (NRTI) csoport tagjának minősül szerek és vírusellenes szerben alkalmazzák terápia HIV-fertőzés.
Mi az a zalcitabin?
Zalcitabin az NRTI csoportjába tartozik szerek, amelyek antiretrovirális szerek. Jerome Horwitz gyártotta először az 1960-as években a következőkkel kapcsolatban rák kutatás. A későbbiekben az USA állampolgára a HIV kezelésére szolgáló gyógyszerként tovább fejlesztette Rák Intézet (NCI). 1992-ben a gyógyszert engedélyezték monoterápiára, 1996-ban pedig kombinációra is terápia. Az értékesítés Németországban 31. december 2006-én megszűnt, az új formák bevezetése miatt terápia. Zalcitabin Strukturális szempontból a citidin nukleozid módosított kémiai vegyülete. Ezenkívül a zalcitabin a deoxycytidin analógja. A zalcitabin fehér kristályos por amelyben oldódik víz.
Farmakológiai hatások a testre és a szervekre
A zalcitabint elosztottuk formájában tabletta. Lenyelés után, valamint abszorpció, a gyógyszer farmakológiailag aktív 5′-trifoszfáttá alakul. A konverziót beépítés követi a vírusgenomba. Mivel a hidroxilcsoport hiányzik a hatóanyag-molekulából, a HI DNS-szintézise vírusok azonnal gátolják. A zalcitabint szinte kizárólag szabadon szállítják a vér; nem kötődik a plazmához fehérjék. A zalcitabin felezési ideje körülbelül két óra, biológiai értéke 80 százalék. A test azonban csak az abszorbeált hatóanyag körülbelül 30% -át használja fel, míg a maradék a vesén keresztül - azaz a vesén keresztül - változatlan formában ürül.
Orvosi felhasználás és kezelés és megelőzés céljából történő felhasználás.
A zalcitabint 2006 végéig kombinált terápia részeként alkalmazták 1-es típusú HIV-ben szenvedő betegeknél. A fertőzés során a HI vírusok szaporodnak a test sejtjeiben. Az újonnan alakult vírusok végül felszabadulnak és elterjednek az egész testben. Ez más sejtek fertőzéséhez vezet, és a betegség tovább terjed a nem fertőzött sejteken is. Egy enzim miatt a zalcitabin biztosítja, hogy a vírus új DNS-je ne képződhessen. Az értékesítés leállításáig a zalcitabint alternatívának tekintették azoknál a betegeknél, akik nem tolerálták a zidovudint, vagy akiknél a zidovudinnal végzett kezelés hatástalan volt. Ezekben a betegeknél a zalcitabin ugyanazt a hatást mutatta, mint didanozin. A zalcitabin, mint az összes többi rendelkezésre álló gyógyszer esetében szerek HIV-betegeknél nem lehet gyógyítani a fertőzést. Csak a betegség progressziója késleltethető.
Kockázatok és mellékhatások
A zalcitabin mellékhatásokat okozhat. Ezek pácienstől különböző módon nyilvánulnak meg. Az antivírus tipikus mellékhatásai főleg fejfájás, hasmenés, székrekedés, hányinger, étvágytalanság, a változás testzsír százalék, viszketés vagy akár fáradtság. Azonnal forduljon orvoshoz, ha a zalcitabin okozta mellékhatások, például súlyos allergiás reakciók (pl. Nehézség) jelentkeznek lélegző, a duzzanat száj arc vagy ajkak, csalánkiütés), görcsök, érzés hideg, szív - problémák (pl. (túl gyors vagy lassú szívverés), álmosság és szédülés, máj gyulladás, zsibbadás vagy fájdalom a végtagokban (karok, lábak, kezek, lábak), fekélyek a száj és torok, súlyos hányinger és a hányás, vagy súlyos nyelési nehézség. Mellékhatások, mint pl láz, csont és ízületi fájdalomés neuropátiák (a perifériás betegségek) idegrendszer) a zalcitabin-kezelés alatt is előfordultak. Elkerülni kölcsönhatások, ne szedjen olyan gyógyszereket, amelyek hatóanyagai neuropátiákat okozhatnak. Egyidejű bevitele lamivudin gátolja a zalcitabin hatását. A zalcitabin alkalmazása nem javallt a máj, ismert perifériás betegségek idegrendszer, valamint a hatóanyaggal szemben fennálló túlérzékenység. A kezelés során a beteg vér a számlálást az orvosnak rendszeresen ellenőriznie kell. Ez a meglévő betegekre is vonatkozott hasnyálmirigy-gyulladás és megnövekedett betegeknél alkohol fogyasztás.
