Rövid áttekintés
- Mi a mérgezés? Idegen vagy mérgező anyag káros hatása a szervezetre.
- Hogyan ismerhető fel a mérgezés? A mérgezés típusától függően pl. hányinger, hányás, hasmenés, remegés, szédülés, görcsrohamok, eszméletvesztés, szív- és érrendszeri elégtelenség, légzésleállás.
- Mi a teendő mérgezés esetén? Mérgezés (gyanús) esetén minden esetben orvoshoz vagy ügyeleti orvoshoz kell fordulni!
Figyelem!
- Egyes mérgezések csak kis mértékben veszélyesek, míg mások akár végzetesek is lehetnek. A laikusok ezt aligha tudják felmérni, ezért mérgezés gyanúja esetén mindig orvost kell hívni!
- Mérgezés esetén tartózkodjon a háztartási szerektől! Például soha ne adjon az érintett személynek tejet inni, mert így a méreg még gyorsabban bejuthat a véráramba.
- Ma már ritkán hánynak az orvosok mérgezés esetén – mert az csak kis mennyiségű mérget képes eltávolítani a szervezetből, és kockázatokat is rejt magában (pl. hányás kerülhet a légcsőbe, vagy másodszor is maró anyag csaphat át a nyelőcsövön). Laikusok soha ne hánytassák az érintetteket!
Mérgezés: mi ez?
A mérgezés (orvosi mérgezés) olyan károsodás, amelyet a szervezet mérgező anyaggal való érintkezése okoz. A kapcsolattartás többféle módon történhet:
- táplálékfelvétel
- Bőrrel és/vagy nyálkahártyával való érintkezés (például szem vagy orr)
Egyes mérgezést okozó anyagok már kis mennyiségben is mérgezőek. Mások azonban általában nem mérgezőek (pl. borotvahab, fogkrém, táblakréta, vitaminkészítmények), és csak nagyobb mennyiségben válnak veszélyessé.
Szinte minden anyag mérgező lehet megfelelő dózisban – „az adag mérget” (Paracelsus).
Nem szándékos és szándékos mérgezés
Nem szándékos mérgezés fordulhat elő például, ha gyermeke egy szerinted szódásüvegből iszik, amelyben háztartási tisztítószereket vagy bútorfényezőt tárol. A gyógyszerek összekeverése vagy a mérgező vegyszerek kezelése szintén okozhatja a nem szándékos mérgezést.
A szándékos mérgezés gyakran arra irányul, hogy megölje magát, vagy legalábbis kárt okozzon magának vagy valaki másnak. Ez megtehető méreg lenyelésével vagy gyógyszer túladagolásával. Néha az embereket szándékosan megmérgezik, hogy védtelenné tegyék őket (például nemi erőszak vagy rablás miatt).
A mérgezés típusai
A mérgezés fő típusai a következők:
Ételmérgezés: romlott élelmiszer fogyasztásából erednek. A tünetek pontos okai például az élelmiszerben lévő toxinok, baktériumok vagy paraziták.
Alkoholmérgezés: Ha valaki rövid időn belül nagy mennyiségű alkoholt fogyaszt, az alkoholmérgezést eredményez. A következmények a mérgezés mértékétől függenek. Az öt ezrelék vagy annál nagyobb véralkoholszint általában halálos kimenetelű. Az alkohol egyébként nem csak borban, sörben stb. található, hanem például egyes kozmetikai termékekben, fertőtlenítő- és tisztítószerekben is.
Növénymérgezés: Ezek gyakran előfordulnak (kis)gyermekeknél, akik hanyagul színes bogyókat vagy leveleket adnak a szájukba. Ilyenkor az olyan összetevők, mint az illóolajok vagy a méreganyagok felelősek a mérgezés tüneteiért. A felnőttek növénymérgezést is kaphatnak, például ha véletlenül leszedik és megeszik a gyöngyvirág hasonlónak tűnő leveleit, miközben medvehagymát keresnek.
Kábítószer-mérgezés: Ezt a gyógyszer túladagolása okozza. Ez véletlenül megtörténhet, például időseknél. A gyógyszeres mérgezés azonban gyakran szándékos – öngyilkossági kísérletként.
Gázmérgezés: Sokféle gáz (pl. szén-monoxid) belélegzése is okozhat mérgezési tüneteket. Ilyen például a füstmérgezés (füst vagy tűzgázok belélegzése által okozott mérgezés).
Nehézfémmérgezés: Ez általában fokozatos mérgezés – az érintettek öntudatlanul kis mennyiségű mérgező nehézfémet (például vas, ólom, higany, réz) vesznek fel huzamosabb időn keresztül, amely felhalmozódik a szervezetben. Ez történhet például szennyezett élelmiszerrel (pl. higannyal szennyezett halak) vagy ólomcsövekből származó ivóvízzel.
Mérgezés: hogyan lehet felismerni?
A mérgezés tünetei többek között a mérgező anyag típusától és dózisától függenek. Ráadásul az emberek eltérően reagálhatnak ugyanarra a mérgező anyagra. A mérgezés általános tünetei pl
- Hányinger, hányás, hasmenés
- hasi fájdalom
- Fejfájás, szédülés
- Izgatott állapotok, hallucinációk, zavartság
- Gyorsított vagy lassított pulzus
- Sápadtság, bőrpír, hőérzet
- sokk
- Légzési problémák a légzésleállásig
- Szív- és érrendszeri elégtelenség
A méreg hatásától függően egyéb tünetek is előfordulhatnak, mint például görcsrohamok, nyál- és könnyezés, bénulás és izzadás. Ha a méreg a bőrrel érintkezik, kiütéssel és hólyagosodással reagálhat – és krónikus gyulladással (dermatitisz) léphet fel. A mérgekkel való szembe jutás fájdalmat és szemvörösséget okoz. Ezenkívül a beteg már nem lát olyan jól vagy egyáltalán nem lát az érintett szemben.
Mérgezés: elsősegélynyújtás
Az, hogy mit kell tennie, ha segíteni szeretne valakinek, aki mérgezett, mindig attól függ, hogy mivel mérgezték meg, milyen tüneteket mutatnak, és milyen súlyos a mérgezés.
Emésztőrendszeri mérgezés esetén (pl. alkohollal, gyógyszerrel, mérgező vagy romlott élelmiszerrel, mérgező növényekkel, vegyszerekkel) a következő elsősegélynyújtási intézkedéseket kell megtenni:
Nyugtassa meg az érintett személyt, különösen, ha gyermekről van szó, és maga is maradjon nyugodt.
Hívja a segélyszolgálatot (112). Ezután tárcsázza az Ön régiójában található mérgezési központot. Az ott dolgozó személyzet megmondja, mit tehet és mit kell tennie.
Ha a személy reagál, nyissa ki a száját, és próbálja meg ujjával kitörölni a lenyelt anyag maradványait.
Tartson meg minden olyan maradványt, amely a mérgezés oka lehet (pl. ételmaradék, gomba maradványok, tabletták, növényi részek). Vigye magával ezeket – és/vagy a hányást – az orvoshoz vagy a kórházba, hogy az orvos megállapíthassa, mi a mérgezés.
Ha az érintett magától hány, segíthet neki a fej megtámasztásával vagy a háta simogatásával, hogy megnyugtassa.
Elsősegélynyújtás gázmérgezés esetén
Gázmérgezés esetén az érintettet először el kell távolítani a veszélyzónából (feltéve, hogy önmagát nem veszélyezteti!), és friss levegőre kell vinni. Alternatív megoldásként jól szellőztetheti a helyiséget, így a gázok eloszlanak.
Ügyeljen a biztonságára: Ha a gázok zárt helyiségben távoznak, akkor nemcsak mérgezőek, hanem gyakran nagyon gyúlékonyak is. Nyílt tűz vagy szálló szikrák meggyújthatják a gázt.
Csak akkor tanácsos további elsősegélynyújtás, ha az érintettet kimentették a veszélyes helyzetből, azaz a beteg nyugtatása, eszméletlen állapotában fekvő helyzetbe helyezése és szükség esetén újraélesztése.
Elsősegélynyújtás vegyszeres mérgezés esetén
Ha valakinek vegyszer (például sav) került a szemébe vagy a bőrére, alaposan öblítse le a területet hideg, tiszta vízzel legalább tíz percig. Ha a szem érintett, tartsa nyitva a szemhéját, amennyire csak lehetséges, és mindig öblítse le az orrától a halántékig.
A vegyszerrel átitatott ruházatot ne távolítsuk el az érintett személyről – az alatta lévő bőr elszakadhat!
Mérgezés: mikor kell orvoshoz fordulni?
Mérgezés: orvosi vizsgálatok
A megfelelő kezelés megkezdéséhez az orvosnak többet kell tudnia a mérgezés lehetséges okáról és súlyosságáról.
Ehhez először egy interjú során szerez fontos háttérinformációkat (anamnézis): Lehetőség szerint megkérdezi a beteget, hogy milyen anyagokkal került kapcsolatba (lenyeléssel, belélegzéssel, érintéssel stb.). Azt is megkérdezik, hogy mennyit fogyasztottak el egy feltételezett ételből, vagy mennyi vegyszert nyeltek le például. Azt is fontos tudni, hogy ez mikor történt, és milyen hamar jelentkeztek a tünetek. Ha a beteg nem reagál, vagy túl fiatal, Ön, mint elsősegélynyújtó meg tudja adni ezt a szükséges információt.
Az is hasznos az orvosnak, ha Ön elsősegélynyújtóként visszaszerezte a mérgező ételt, a gyógyszert, a vegyszert és/vagy a beteg hányását. Így könnyebben meghatározható a mérgezés pontos oka.
A fizikális vizsgálat (beleértve a vérnyomásmérést stb.) tájékoztatást ad az orvosnak a beteg általános állapotáról. A mérgezés típusára is utalhat. Például egyes méreganyagok jellegzetes módon megváltoztatják a lehelet szagát. Az injekció beadásának helye pedig azt jelezheti, hogy a beteg kábítószert adott be.
- Vérelemzés: A mérgezés oka (gyógyszer, szén-monoxid stb.) gyakran kimutatható a vérben. Ezenkívül a vérértékek gyakran jelzik a mérgezés következtében fellépő lehetséges szervi (például máj vagy vese) működési zavarokat.
- Vizeletvizsgálat: Ez a teszt használható például gyógyszerek kimutatására.
- Székletvizsgálat: Az orvos székletmintát elemez, ha például szalmonellamérgezésre gyanakszik.
- Röntgenvizsgálat: Néha röntgenfelvételeken azonosítható a mérgezés oka, például fémek, például ólom, lenyelt gyógyszercsomagok (gyógyszerfutárok esetében), lenyelt elemek vagy mérgező állat támadásából származó állati maradványok (pl. mérgező fogak).
Mérgezés: orvosi kezelés
A mérgezés nem mindig igényel orvosi kezelést. Ha igen, bizonyos körülmények között kórházi kezelésre lehet szükség. A kezelés magában foglalja a beteg egészségi állapotának monitorozását vagy stabilizálását, valamint a lenyelt méreg gyorsabb (általában a vizelettel történő) szervezetből történő kiválasztását vagy hatástalanítását (általában a májon keresztül).
A testi működés biztosítása
Veseelégtelenség esetén a beteg vérmosást (dialízist) kaphat. Nagyon súlyos esetekben, amikor a máj és/vagy a vese a mérgezés következtében tartósan működésképtelenné vált, szervátültetésre lehet szükség.
Megakadályozza a méreg felszívódását és terjedését
Az orvos aktív szenet adhat be, ha az érintett személy mérget nyelt le. Az emésztőrendszerben megköti a mérgező anyagot, így az többé nem tud bejutni a véráramba. Az aktív szén azonban nem minden méreg ellen hatásos; sok háztartási vegyszerrel vagy alkohollal szemben hatástalan. Nincs hatással a már a véráramba került méreganyagokra sem.
Ha a mérget szájon át lenyelik, akkor is érdemes lehet pumpálni az érintett gyomrát. Az orvos ezt akkor teszi meg, ha a méreg nagyon veszélyes, vagy ha a beteg általános egészségi állapota rossz.
Ellenszer beadása
Egyes mérgekre (pl. paracetamol, heroin, egyes kígyómérgek) vannak speciális ellenszerek. Beadásuk hasznos lehet súlyos mérgezés esetén. Az érintett személy azonban gyakran magától felépül.
További intézkedések
A mérgezés típusától és mértékétől függően további intézkedések is hasznosak lehetnek. Például, ha mérgező anyagok kerültek az érintett személy szemébe vagy bőrére, az orvos az érintett testrészeket bő (sós) vízzel leöblíti.
Mérgezés megelőzése
A különféle óvintézkedések csökkentik a véletlen mérgezés kockázatát. Különösen ajánlott olyan háztartásokban, ahol gyermekesek:
- A gyógyszereket gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tárolja. Erre a célra a legmegfelelőbb egy zárható gyógyszeres szekrény.
- Zárja el a gyógyszereket minden használat után, még akkor is, ha naponta többször is szüksége van rájuk (önnek vagy valaki másnak a háztartásában).
- Soha ne hagyja a gyógyszereket heverni. A színes pirulák különösen hasonlítanak a cukorkákra, így a kisgyermekek könnyen megragadhatják őket.
- A háztartási vegyszereket, például tisztítószereket, mosogatószereket és mosószereket mindig tartsa gyermekektől távol, lehetőleg zárható szekrényben.
- Soha ne töltsön vegyszert élelmiszerek csomagolásába, pl. gyümölcslé üvegbe. Ha igen, címkézze fel a tartályt nagyra és jól láthatóan!
- Általánosságban elmondható, hogy a vegyszereket vagy más mérgeket tartalmazó tárolóedényeket mindig egyértelműen címkézze fel, és győződjön meg róla, hogy gyermekbiztos záródású.
- Ne terelje el a figyelmét, ha éppen most nyitotta ki a háztartási vegyszereket. Zárja be újra az üveget vagy a tartályt, ha más gyerekekre fordítja a figyelmét, telefonhívást fogad, vagy amikor megszólal az ajtócsengő.
- Az alkoholtartalmú italokat tartsa távol a gyermekektől. Már kis mennyiségű alkohol is nagyon veszélyes a kisgyermekekre. A legjobb, ha az alkoholos italokat elzárva tartjuk, hogy az idősebb gyermekek ne essenek kísértésbe, hogy megkóstolják őket.
- Tanítsa meg gyermekeit a gyógyszerek, háztartási vegyszerek, mérgező növények, gombák, cigaretta és alkohol veszélyeire már korán, de életkoruknak megfelelő módon.
- Beszélje meg és tekintse át a mérgezés megelőzésére szolgáló intézkedéseket más háztartásokban, ahol gyermeke gyakran tartózkodik, pl. a nagyszülőkkel vagy a védőnővel.
