Elbeszélő expozíció Terápia (NET) egy pszichoterápiás kezelési módszer az életet veszélyeztető, összetett traumatikus események túlélőinek. A NET azon a felismerésen alapul, hogy a traumatizáló tapasztalatokat két különálló tárolja emlékezet rendszerek, asszociatív memória, amelyben az eseményhez kapcsolódó összes érzékszervi észlelés és érzés regisztrálva van, és önéletrajzi memória, amelyben az időbeli sorrend rögzül. A NET célja a kettő közötti kapcsolat helyreállítása emlékezet rendszerek, amelyek traumatizáló események során már nem működnek.
Mi a narratív expozíciós terápia?
Elbeszélő expozíció terápia magában foglal egy pszichoterápiás kezelési módszert, amely két különböző terápiás technikát ötvöz. Ez egy kapcsolat a „Bizonyság Terápia”(TT) és az expozíció. A bizonyságterápia azon a traumatizáló tapasztalatokon alapul, amelyekre csak töredékesen emlékeznek, kontextusba helyezve, és több szekcióban koherens eseményekké egészítik ki azokat. A beteg többször szembesül a fájdalmas és stresszes eseményekkel az elbeszéléses expozíciós terápia keretében. Ennek célja a kapcsolat és az asszociáció helyreállítása az asszociatív és az önéletrajzi között emlékezet. Az asszociatív memóriában olyan multiszenzoros érzékelések tárolódnak, mint a szagok, hangok, vizuális benyomások, ízek, valamint a benyomásokhoz kapcsolódó érzelmek, amelyek a traumatizáló eseményekhez kapcsolódnak. Az önéletrajzi memória az egyes események időrendi sorrendjének és földrajzi helyének „rögzítésére” és kijelölésére szolgál. Miatt elárasztva feszültség hormonok, a traumatizáló események során a két memóriarendszer felbomlása következik be, így az eseményekre gyakran időrendben, sőt térben is helytelenül emlékezünk. A feszültség hormonok gondoskodjon a test egyoldalú orientációjáról a repülés vagy a támadás, a rövid távú izomcsúcsteljesítmény és a vérzés kockázatának minimalizálása felé sérülés esetén. Ugyanakkor a feszültség hormonok aktiválja az asszociatív memóriát erősítő amygdalát, és blokkolja a hippocampus, ahol a kapcsolódó életrajzi adatokat tárolják. Az egyéni terápiás kezelések során helyre kell hozni a kapcsolatot a két memóriarendszer között az egyes eseményekhez.
Funkció, hatás és célok
Az elbeszélő expozíciós terápiát eredetileg a németországi Konstanz Egyetemen fejlesztették ki, traumatizált felnőttek célzott és időmegtakarító pszichoterápiás kezelési módszereként, hogy segítsék a válságban és háborús övezetben lévő embereket feldolgozni traumatizáló tapasztalataikat, és olyan kontextusba helyezni őket, amely lehetővé teszi számukra, hogy folytassák normális társadalmi életüket. A terápiát úgy tervezték, hogy az egyes betegek felidézhessék a többszörös traumatizáló eseményeket oly módon, amely nem igényli az asszociatív memóriában tárolt érzelmek újra és újra átélését. A NET-et olyan akut helyzetekre fejlesztették ki, ahol nem volt idő hosszú, kidolgozott pszichoterápiás kezelésekre. Vagyis eredetileg tipikus válság- és katasztrófavédelmi terápia volt. A NET egyik lényeges pontja az a tapasztalat, hogy a legmagasabb érzelmekkel érzett „forró” élménytartalmak elveszítik a kapcsolatot a racionális,hideg”A traumatizáló, mély benyomást keltő események (forró pontok) tapasztalati tartalma. A NET legfontosabb köztes célja az, hogy lehetővé tegye a páciens számára, hogy a traumatizáló eseményeket összefüggő kontextusba helyezze, és helyreállítsa az asszociatív és az önéletrajzi memória eredetileg meglévő logikai kapcsolatát, amely az eseményeket időben és térben keresi. E cél elérése érdekében a páciens egész élettörténetét újra és újra visszatekerik a távolból, azaz az „ex-pozícióból”, ideértve a pozitív tapasztalatokat és az érzelmi érzéseket is, mindaddig, amíg a megtapasztaltak ellentmondás nélkül összekapcsolódnak mind az asszociatív, mind az életrajzi memória. A beteg most már képes időben és térben távolról kezelni a traumatizáló eseményeket. A terápia során tehát átfogó képet kapunk a beteg saját életéről. Az érintett személy képes felismerni és elfogadni saját életmintáját és annak összefüggéseit. Időközben rendelkezésre állnak pozitív empirikus adatok a narratív expozíciós terápia hatékonyságáról, amelyek ösztönzik a terápia adaptálását úgy, hogy traumatizált gyermekeknél is alkalmazható legyen. Így a KETNET, a NET gyermekbarát formája, a NET-ből lett kifejlesztve. A gyerekek nemcsak verbálisan, hanem jelenetek rajzolásával és színészi alakításával is kifejezhetik magukat, azaz nonverbálisan.
Kockázatok, mellékhatások és veszélyek
A narratív expozíciós terápiát általában a igazgatás bármilyen gyógyszert. A terápia kizárólag a terapeuta és a beteg közötti beszélgetésen, valamint a terapeuta és a páciens között kialakuló empatikus kapcsolaton és bizalomon alapszik. Ebben a tekintetben a NET mentes a mellékhatásoktól. A terápia azonban nem állítja, hogy teljes kúra. Általános szabály, hogy a súlyos traumatizációtól való teljes gyógyulás csak egy egész életen át tartó folyamat során mehet végbe, amely mindig visszaesésekkel jár. Ez azt jelenti, hogy fennáll annak a veszélye, hogy a terápiás célokat nem teljesítik teljes mértékben. Még akkor is, ha a terápia nem éri el teljesen kitűzött céljait, mivel a traumatizáció súlyosabbnak és összetettebbnek bizonyul, mint azt eredetileg gondolták, ez segíthet a páciensnek a legszorongóbb traumák legsúlyosabb következményeinek leküzdésében. Ezekben az esetekben a NET az egyéni gyógyulási folyamat kiindulópontjának tekinthető. Probléma lehet az is, hogy a páciens nem képes vagy nem akar a saját javára a legjobb tudása szerint támogatni a terápiát.
