NSCLC: Leírás
Az orvosok a tüdőrák többféle típusát (mediz. bronchiális karcinóma) ismerik. Először is két nagy csoportot különböztetnek meg: nem kissejtes bronchiális karcinómát (NSCLC) és kissejtes bronchiális karcinómát (SCLC). A kissejtes tüdőrákban sok kicsi, sűrűn csomagolt sejt található a mikroszkóp alatt. Ezzel szemben az NSCLC sejtjei nagyobbak.
A kissejtes és a nem kissejtes tüdőrák progressziójuk és kezelésük tekintetében különbözik. A legtöbb tüdőrákos betegnek nem kissejtes daganata van. Tovább bontható.
Melyek az NSCLC különböző típusai?
A nem kissejtes tüdőrák különböző sejttípusokból származhat. Ennek megfelelően a következő altípusokat különböztetjük meg:
- Adenokarcinómák
- laphámsejtes karcinómák
- nagysejtes karcinómák
- egyéb nem kissejtes hörgőkarcinómák
Az adenokarcinómák és a laphámsejtes karcinómák az NSCLC és általában a tüdőrák leggyakoribb formái. A nagysejtes karcinómák ritkábban fordulnak elő. Ez még inkább igaz más kissejtes hörgőkarcinómákra – ezek közé tartoznak a nagyon ritka változatok is.
Hogyan alakulnak ki az NSCLC különböző típusai?
A laphámsejtes karcinómák általában szilárd, degenerált sejtcsoportokból állnak, amelyek nem képeznek nyálkát. Általában a tüdő központi részén nőnek, elsősorban a kisebb légutak (hörgők) elágazásánál. A tüdő laphámsejtes karcinóma általában krónikus nyálkahártya-irritáció, például dohányfüst következtében alakul ki.
Az orvosok általában akkor beszélnek nagysejtes karcinómáról, amikor mikroszkóp alatt nem tudják azonosítani a nem kissejtes hörgőkarcinómát sem adenokarcinómának, sem laphámráknak. Így ez a kirekesztés diagnózisa. Ahogy a neve is sugallja, a rák ezen változatának sejtjei feltűnően nagyok.
A Pancoast daganat speciális esete
Az NSCLC speciális esete a Pancoast daganat, amelyet felfedezőjéről neveztek el. Ez a gyorsan növekvő hörgőkarcinóma a tüdő tetején keletkezik. Nagyon gyorsan átterjedhet a környező struktúrákra, például a bordákra, a nyak lágy szöveteire vagy a kar idegfonatára. A pancoast daganatok a legtöbb esetben adenokarcinómák.
NSCLC: Okok és kockázati tényezők
A nem-kissejtes tüdőrák (és a tüdőrák egyéb formái) legfontosabb kiváltó oka a dohányzás: Minél hosszabb ideig dohányzik valaki, és minél több cigarettát naponta, annál nagyobb a kockázata a rosszindulatú daganat kialakulásának a tüdőben.
A rosszindulatú tüdődaganat kialakulását elősegítő egyéb tényezők közé tartoznak a légszennyező anyagok, az azbeszt és az arzén.
Ha többet szeretne megtudni a tüdőrák kialakulásáról és a fontos kockázati tényezőkről, olvassa el a Tüdőrák: okok és kockázati tényezők című részt.
NSCLC: Tünetek
A tüdőrák (például a nem-kissejtes tüdőrák) általában kevés tünetet okoz a korai stádiumban. A legtöbb beteg csak nem specifikus tünetekről számol be, mint például fáradtság, köhögés és mellkasi fájdalom. Azonban minél tovább terjed a daganat, annál súlyosabbak a tünetek. Ezek közé tartozhat a véres köpet, a légszomj és az alacsony fokú láz.
Ha egy nem-kissejtes tüdőrák áttétet kapott a test más részeire, a beteg további tüneteket tapasztalhat. Például az agyi áttétek fejfájást, látás- és egyensúlyzavart, zavartságot és/vagy bénulást okozhatnak.
A tüdőrák általános tüneteiről és a Pancoast daganat specifikus tüneteiről a Tüdőrák: tünetek című szövegben olvashat bővebben.
NSCLC: vizsgálatok és diagnózis
Először az orvos megkérdezi a pácienst a pontos tünetekről és a lehetséges már meglévő vagy kísérő betegségekről. Azt is megkérdezi, hogy a beteg dohányzik-e vagy érintkezik-e veszélyes anyagokkal, például azbeszttel a munkahelyén.
Ezt alapos fizikális vizsgálat és különféle műszeres vizsgálatok követik. Ide tartozik például a mellkas röntgenvizsgálata (mellkasröntgen). Ezenkívül az orvos szövetmintát vesz a tüdő gyanús területeiről, és azt a laboratóriumban elemzi.
A tüdőrák összes típusához szükséges vizsgálatokról bővebben a Tüdőrák: vizsgálatok és diagnózis alatt olvashat.
NSCLC: Kezelés
Az NSCLC különböző típusait hasonló módon kezelik minden daganatos stádiumban. Ezért a kezelés szempontjából kevésbé fontos, hogy a daganat adenokarcinóma vagy laphámsejtes karcinóma. Sokkal fontosabb, hogy egy nem-kissejtes tüdőkarcinóma meddig terjedt már el a szervezetben.
A három fő terápiás megközelítés a következő:
- Sebészet, a daganat műtéti eltávolítása
- Sugárterápia a rákos sejtek elpusztítására
- Kemoterápia olyan gyógyszerekkel, amelyek gátolják a sejtosztódást
Az NSCLC pontos terápiás eljárásai nagyon bonyolultak. Ezért itt csak egy egyszerűsített áttekintés adható.
Kezelés korai és középső szakaszban
Ha egy nem-kissejtes tüdőrák még viszonylag kicsi, akkor megpróbáljuk a lehető legteljesebben kivágni. Ehhez a daganatnak egyetlen vagy csak néhány nyirokcsomót sem kellett volna érintenie, és mindenekelőtt nem kellett volna áttétet adnia.
Nagyon korai stádiumban a műtét önmagában is elegendő a rákos szövet teljes eltávolításához. Néha az érintett tüdőterületet emellett besugározzák. Ez elpusztítja az esetlegesen megmaradt rákos sejteket.
Ha a nem-kissejtes tüdőrák már elterjedt és több nyirokcsomót is érintett, a műtét után a betegek kemoterápiát (adjuváns kemoterápiát) is kapnak. Nagyobb daganatok esetén a kemoterápiát néha a műtét előtt kezdik meg (neoadjuváns kemoterápia): Célja, hogy csökkentse a rákos daganatot. Ezután a sebésznek kevesebb szövetet kell kivágnia.
Kezelés előrehaladott stádiumban
Modern terápiák kiválasztott betegek számára
A nem kissejtes tüdőrák bizonyos eseteiben más terápiás lehetőségek is mérlegelhetők. Ide tartoznak a célzott terápiák (antitestekkel vagy tirozin-kináz inhibitorokkal) és az immunterápiák:
A célzott terápiák kifejezetten a rákos sejtek bizonyos jellemzőit vagy jellemzőit célozzák meg. Nem kissejtes tüdőrák esetén az ilyen célzott terápiák magukban foglalhatnak antitesteket vagy tirozin-kináz inhibitorokat.
- Az antitestterápia olyan mesterséges antitestek beadását jelenti, amelyek a nem kissejtes tüdőrák specifikus jellemzőit célozzák. Például ezen antitestek némelyike elpusztíthat bizonyos jellemzőket a rákos sejt vagy az egész rákos sejt felszínén.
- A szintén mesterségesen előállított tirozin-kináz-gátlókat (tirozin-kináz-gátlókat) a rákos sejtek vagy az érfalak sejtjei veszik fel a szervezetben: A rákos sejteken belül blokkolják a tumor szempontjából fontos jelátviteli utakat. növekedés. Az érsejteken belül bizonyos jelátviteli útvonalakat is blokkolnak. Ennek eredményeként az erek nem tudnak tovább növekedni, vagy akár el is pusztulhatnak. Ez rontja a daganat vérellátását - növekedése lelassul.
Egyes rákos daganatok azonban ezeket az ellenőrző pontokat arra késztetik, hogy az immunsejtek figyelmen kívül hagyják és nem támadják meg a rákos sejteket. Az érintett betegek számára előnyösek lehetnek az ellenőrzőpont-gátlók. Ezek az immunterápiás gyógyszerek biztosítják, hogy az immunellenőrző pontok továbbra is megfelelően működjenek, és fokozzák a rákos sejtek elleni támadást.
Mind a célzott terápia, mind az immunterápia csak olyan betegek esetében jöhet szóba, akiknél a daganat megfelel bizonyos követelményeknek (például bizonyos génmutáció vagy bizonyos dokkolóhelyek a felszínen). Ezért csak kiválasztott betegek számára alkalmasak.
NSCLC: lefolyás és prognózis
A nem kissejtes tüdőrák lassabban nő, mint a kissejtes tüdőrák. Ezért elvileg jobb a prognózisa. A gyógyulás esélye és a várható élettartam azonban egyedi esetekben attól függ, hogy milyen korán észlelik és kezelik a daganatot.
A nem-kissejtes tüdőrák kezelésének hatékonyságát befolyásoló egyéb tényezők közé tartozik a beteg általános egészségi állapota és az esetleges kísérő betegségek, mint például a magas vérnyomás vagy a szívbetegség.
A bronchiális karcinóma gyógyulási esélyeiről és várható élettartamáról a Tüdőrák: Várható élettartam című szövegben olvashat bővebben.
