Milyen típusú amnézia van?
A különböző típusú amnézia a következő jellemzők alapján különböztethető meg. Először meg kell különböztetni a emlékezet veszteség. Anterográd esetén amnézia, emlékezet jövőbeli eseményei elvesznek.
Retrográdban amnézia, a beteg nem emlékszik azokra a dolgokra, amelyek a kiváltó esemény előtt történtek. Gyakran csak az esemény előtt közvetlenül elvesznek az emlékek. Ban ben anterográd amnézia, a mindennapi élet korlátai ezért súlyosak a beteg számára, mivel nem tud új dolgokra emlékezni.
Ezenkívül az amnézia mértéke szerint differenciálható. A disszociatív amnéziában csak hiányos emlékezet a kiváltó eseményhez kapcsolódó veszteség. Globális amnézia, amikor a beteg nem emlékszik régen történt eseményekre, és új tartalmakat sem képes menteni.
Ez a memóriazavar legsúlyosabb formája. Ideiglenes lehet. Ezt nevezik átmeneti globális amnézia.
Továbbá az amnézia okai szerint osztályozható. Az organikus rendellenességek mellett, például stroke, agyi vérzések, koponya-agyi trauma, az amnézia pszichogén is lehet, pl. traumás tapasztalat okozhatja. Ban ben anterográd amnézia, a beteg memóriazavarban szenved, amelyben az új tartalmak emlékezetének képessége nagymértékben korlátozott.
A kiváltó esemény kezdete után fekvő emlékeket nem lehet eltárolni, és rövid idő elteltével elvesznek. Az anterográd előre néző; itt az időbeli dimenzióhoz viszonyítva. An anterográd amnézia gyakoribb, mint a retrográd forma, és súlyos mindennapi korlátozásokat eredményez az érintett személy számára.
Az anterográd amnézia oka számos: sokk, epilepsziás rohamok, demencia, stroke, agy daganatok vagy neurotoxikus anyagokkal történő mérgezés. Az amnézia típusa és mértéke nagymértékben változhat a kiváltótól függően. Ez vonatkozik a megfelelő kísérő tünetekre is.
Az anterográd amnézia kezelésében elengedhetetlen az amnézia okának ismerete. A kezelés elsődleges céljának ezért az alapbetegség kezelésére kell irányulnia. A memória edzéssel megpróbálhatjuk aktiválni a agy a funkcióvesztés jobb kompenzálása érdekében.
Ha azonban az idegsejtek kiterjedt pusztulása következett be, az amnézia gyakran tartós. Akkor nincs gyógymód. Ban ben retrográd amnézia, memóriavesztés van egy múltbeli esemény kapcsán.
Az érintettnek nincs emléke olyan dolgokra, amelyek a kiváltó esemény előtt történtek. A memóriahiány azonban általában viszonylag kicsi, azaz csak a kiváltó eseményt közvetlenül megelőző rövid időszakról van szó. A hátrébb eső eseményekre gyakran jól emlékeznek.
A mértéke között nincs összefüggés sem agy és a károsodás időtartama memória elvesztését. Számos tényező ismert retrográd amnézia. Ez gyakran előfordul a koponya-agyi trauma.
Az érintett nem emlékszik a baleset menetére. Pszichogén kiváltók is lehetségesek. Traumatikus élet esemény után memória elvesztését bekövetkezik.
Az élményre nem emlékeznek. Retrográd amnézia idegsebészeti eljárások során is előfordult. Ilyen lehet az elektrokonvulzív terápia után is.
A retrográd amnézia általában rövid távú feltétel, a hosszú távú memóriát a jövőbeli memória tekintetében általában nem befolyásolja. Átmeneti globális amnézia átmeneti memóriazavar. Ennek során az érintett beteg már nem férhet hozzá a múlt emlékeihez.
Ezenkívül az új tartalmak emlékezésének képessége is nagymértékben korlátozott. A tudatosság azonban megmarad. A rutinfeladatokat az érintett továbbra is nagyobb korlátozások nélkül elvégezheti.
A kívülállók számára azonban általában dezorientáltnak és aggódónak tűnnek. Ugyanezeket a kérdéseket a beteg gyakran megismétli. Ezt átmeneti okozza keringési rendellenességek a bazilika területén ütőér, egy artéria, amely az agy nagy részét oxigénnel látja el.
A memóriavesztés csak átmeneti, átlagosan 6 és 8 óra között tart. 24 óra elteltével a tüneteknek teljesen vissza kellett volna szállniuk, különben már nem lehet átmeneti amnéziáról beszélni. A disszociatív amnéziában szelektív memóriahiányok vannak az önéletrajzi emlékekkel kapcsolatban.
Ezek a memóriahiányok több perctől évtizedig is elhúzódhatnak. A disszociatív amnézia diagnosztizálásához ki kell zárni az amnézia különböző szerves okait. Az agy képalkotása elengedhetetlen annak érdekében, hogy ne hagyja figyelmen kívül a szerves agyi rendellenességeket.
A mérgezések amnéziához is vezethetnek, ezért ezeket ki kell zárni. A disszociatív amnéziában szoros összefüggés van az emlékezetbeli rés és a stresszes vagy traumatikus élmények között. Ezért a rendellenesség az önéletrajzi memóriára is korlátozódik.
A megszerzett képességekre emlékeznek. A szakértők a disszociatív amnéziát a psziché egyfajta védő funkciójának tekintik, annak érdekében, hogy elkerüljék a stresszes események ismételt kezelését. Pszichoterápia ezért hasznos az érintettek számára. Itt pszichoterápiás útmutatással tanulnak, hogy az életrajzukban szereplő stresszes tapasztalatokat átdolgozzák.
