lipidek

Szerkezet és tulajdonságok

A lipidekre jellemző, hogy szerves (apoláris) oldószerekben oldódnak, és általában kevéssé oldódnak vagy oldhatatlanok víz. Lipofil (zsírkedvelő, víz-repellent) tulajdonságai. Lipidek is léteznek, poláris szerkezeti elemekkel, például foszfolipidekkel vagy ionizáltak zsírsavak. Amfifilnek hívják őket, és lipid kettős rétegeket, liposzómákat és micellákat alkothatnak. Például a vizes oldatban található szappanok zsírokat csapdáznak bennük a tisztító hatás érdekében. A lipidek általában magas alifás vagy ciklikus szénhidrogént tartalmaznak. Természetes anyagok, amelyek minden élőlényben előfordulnak, és hasonlók szénhidrátok, fehérjék or nukleinsavak, a biomolekulák közé tartoznak. Az emberek maguk nem alkothatnak minden lipidet. Például néhány zsírsavak és a vitaminok étellel kell bevenni. A lipideket mesterségesen is előállítják. A lipidek a szappanosíthatóság szempontjából osztályozhatók, vagyis hogy erős bázissal, például pl nátrium-hidroxid (NaOH). A szappanosítható lipidek közé tartoznak például a zsírok és a zsíros olajok, míg a szappanosíthatatlan lipidek között sok szteroid és karotinoid található.

Képviselő

A természetes lipidek szerkezetileg nagyon különböző anyagcsoportokat tartalmaznak. Más biomolekulákkal ellentétben ezeknek nincs egységes szerkezete:

  • Zsírsavak monokarbonsavak, általában elágazó szénhidrogénlánccal, amelyek megtalálhatók többek között növényi és állati zsírokban és zsíros olajokban. Eikozanidok, például a prosztaglandinok szintén a lipidekhez tartoznak. Az arachidonsav, egy C20 zsírsav származékai.
  • A zsírok és zsíros olajok főként trigliceridekből, az észterekből állnak glicerin zsíros savak.
  • A viaszok általában a hosszú láncú zsírok észterei savak hosszú láncú és alifás alkoholok.
  • A foszfolipidek (foszfogliceridek) hidrofil anyagokból állnak fej foszfátcsoporttal és alkohollal, amelyek két zsírhoz kapcsolódnak savak keresztül glicerin.
  • A szfingolipidek olyan vegyületek, amelyek nem szfingozint tartalmaznak glicerin. Ide tartoznak például a keramidok, amelyek a szfingozinból egy zsírsavhoz kötődnek egy amid kötvény. A keramidok tehát nem észterek, mint a trigliceridek.
  • Az izoprenoidok (terpenoidok) a természetes termékek nagy csoportja, amelyek formálisan izoprén egységekből állnak. Megtalálhatók például illóolajokban. A karotinoidok és a szteroidok is az izoprenoidok közé tartoznak.
  • A szteroidok magstruktúrája formálisan három kondenzált ciklohexánból és egy ciklopentángyűrűből áll. Ezt a gyűrűszerkezetet szteránnak vagy ciklopentánoperhidrofenantrénnek nevezik.

Ezek a csoportok magukban foglalják a zsírban oldódó anyagokat is vitaminok (A, D, E és K).

ALKALMAZÁSI TERÜLETEK

A lipideknek számos létfontosságú funkciója van az emberi testben. Többek között energia tárolására (trigliceridek, zsírsavak), hőszigetelésre, sejt membrán szerelés (foszfolipidek, koleszterin, szfingolipidek), mint antioxidánsok (kartotenoidok), az anyagcseréhez (vitaminok), jelátvitelre és kommunikációra (szteroidok), valamint a káros hatások elleni védelemre. Gyógyszerészeti készítményekben lipideket használnak például félszilárd dózisformák, például pl krémek és a kenőcsök, úgy mint táplálék-kiegészítők (pl. omega-3 zsírsavak), segédanyagként, a testápolási termékek és kozmetikumok gyártásában, valamint aktív gyógyszerészeti összetevőként (pl. szteroidok, vitaminok).

Káros hatások

A „zsíroknak” rossz hírnevük van, és a közvélemény egészségtelennek tartja őket. Ez azonban csak akkor igaz, ha a bevitel túlzott és nem megfelelő. A lipidek nélkülözhetetlenek és létfontosságú funkciókat látnak el a szervezetben.