A zárt vagy zárt terek félelme köznyelven klaustrofóbia vagy klaustrofóbia néven ismert. Ezt a fóbiát azonban nem szabad összetéveszteni tériszony, ami félelem bizonyos helyektől vagy terektől. Ez egy olyan félelem, amelynek sokféle oka lehet. A klausztrofób tünetek súlyossága azonban általában csökkenthető megfelelő alkalmazással intézkedések.
Mi a klausztrofóbia?
A klaustrofóbia vagy a klausztrofóbia egy úgynevezett specifikus fóbia; vagyis bizonyos témákra korlátozódó félelem. Például klausztrofóbiában ezek a témák szűk vagy zárt terek vagy helyek. Amikor egy személy szembesül ezekkel a témákkal, általában kifejezett kényelmetlenséggel vagy a helyzet elől való menekülési vágyával reagál. Gyakran a klausztrofóbia a helyzet irgalmasságának és tehetetlenségének érzésére utal. A klausztrofóbiához társulhatnak fizikai reakciók, például a szív ritmus, remegés, izzadás, kitágult pupillák vagy nehéz lélegző. Ha a klausztrofóbia nagyon súlyos, akkor az ijesztő ingerekkel való konfrontáció is megtörténhet vezet az úgynevezett ingerkapcsolódáshoz pánikrohamok.
Okok
Különböző modellek léteznek a pszichológiában és az orvostudományban, amelyek megpróbálják megmagyarázni a klausztrofóbia okait. Valószínű, hogy a legtöbb esetben a klaustrofóbia mögött több kombinált ok áll. Például az egyik lehetséges ok-okozati tényező azokban a negatív tapasztalatokban rejlik, amelyeket a szenvedők korábban bezártsággal éltek meg. A közeli személyek nagyon élénken leírt negatív tapasztalatai hozzájárulhatnak a klausztrofóbia kialakulásához. A klausztrofóbia úgyszólván „véletlenül” is kialakulhat; ez az úgynevezett kondicionálás összefüggésében történik:
Negatív tapasztalatokat szereztek, miközben az ember véletlenül például egy zárt térben tartózkodik, és az élmény tévesen kapcsolódik a zárt térhez. A tudományban továbbra is egy örökletes befolyásolásról esik szó. Így valószínű, hogy a félelmek, például a klausztrofóbia kialakulására való hajlam genetikai is lehet.
Tünetek, panaszok és jelek
A klausztrofóbia tünetei személyenként változnak. Az, hogy mennyire érzik magukat súlyosnak és fenyegetőnek, az feltétel. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a szívdobogás, a szívdobogás, amelyet légszomj kísérhet. A betegek néha panaszkodnak a torok szorításáról vagy mellkas, gyenge térd és bizonytalan járás. Ezenkívül remegés és belső rázkódás, valamint erős izzadás és hányinger, amely kiterjedhet hányás. Néha zsibbadás, meghatározhatatlan bizsergés a végtagokban vagy erős szédülés előfordul. Időnként ezek szárazon tapasztalhatók száj, hőhullámok or hidegrázás. A szorongás okozhat mellkasi fájdalom<p></p> magas vérnyomás. Gyors, sekély lélegzőMég hiperventilláció, szintén lehetséges. Szélsőséges esetekben ez megteheti vezet ájulásig. A szenvedők észreveszik azt az érzést is, hogy megőrülnek vagy elveszítik az eszüket. Néha pánikroham veszi át őket, azt hiszik, hogy fulladnak vagy hamarosan meghalnak. Ez az elsöprő félelem a halál szorongásáig fokozódhat. Mindezek a tünetek előfordulhatnak vagy nem. Az idő múlásával azonban a legtöbb szenvedőnél hatalmas félelem alakul ki az adott helyzet miatt, amely ezeket a tüneteket kiváltotta, ezért megpróbálják elkerülni ezt a helyet a jövőben.
Tanfolyam
A klausztrofóbia különböző tanfolyamokat mutathat. Például a szenvedők elkerülhetik mindennapi életükben a klausztrofób szorongást kiváltó helyzeteket. Ezután ritkán kerülnek kapcsolatba klausztrofóbiájukkal. Más esetekben azonban a szorongást kiváltó helyzetek gyakori elkerülése fokozhatja a klausztrofóbiát. Az is lehetséges, hogy a klausztrofóbiát kiváltó különféle helyzetek folyamatosan növekednek. Mivel különféle terápia a módszerek általában jó eséllyel járnak sikerrel, a terápia korai megkezdése segíthet megakadályozni a klausztrofóbia terjedését.
Szövődmények
A klausztrofóbiából eredő szövődmények többnyire társadalmi természetűek, és így negatívan befolyásolják az érintett személy pszichéjét. Kifejezett vagy növekvő klausztrofóbia vezet általános elkerülő magatartáshoz, amely magában foglalja a valóban ártalmatlan helyeket (folyosókkal rendelkező szupermarketek, minden ablak nélküli szoba, egy étterem sarka stb.). Ennek eredményeként az érintett előbb-utóbb társadalmi elszigeteltségbe kerül, mert már nem vehet részt a mindennapi tevékenységekben. Ez ráadásul súlyosan korlátozza az ember mindennapi életét, ami egy megváltozott helyzetben is megmutatkozik diéta, munkahely elvesztése vagy csökkent mozgás. Az önkorlátozás és az elszigeteltség miatt az érintett egyéneknél depressziós tünetek alakulhatnak ki, amelyek mindegyike további szövődményekhez vezethet. Egy másik hangsúly azokon az anyagokon van, amelyeket a szenvedők szedhetnek szorongásuk enyhítésére. Ide tartoznak például alkohol, egyéb legális bódító szerek és szintén illegálisak szerek. A klausztrofóbia által érintettek olyan mértékben válhatnak függővé az anyagtól, hogy elnyomják félelmüket szerek. Ez nemcsak azzal jár Egészség problémákat, de - tartalmuktól függően - súlyos pénzügyi és társadalmi veszteségeket is. Néha ez jogi problémákkal is járhat.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A klaustrofóbia (klaustrofóbia) a feltétel hogy különböző formákban érkezik. Ezenkívül még az érintett személy számára sem könnyű felismerni, mert gyakran a fizikai területről származó tünetek, például szívdobogás vagy szédülés az előtérben vannak és leplezik azt a tényt, hogy valójában egy szorongási zavar. Ha klaustrofóbia gyanúja merül fel, a háziorvos az első kapcsolattartó pont a hasonló tünetek miatt szorongási zavar valamint a szív- és érrendszeri betegségek. Sok esetben képes észlelni a klausztrofóbiát vagy diagnosztizálni egy másik rendellenességet. Súlyos esetekben pszichológushoz vagy pszichoterapeutához fordulhat. A terápia a klausztrofóbia szempontjából a páciens együttműködése elengedhetetlen, mivel meg kell keresnie a szorongást kiváltó helyzeteket annak megállapítása érdekében, hogy azok ártalmatlanok és nem járnak semmilyen veszéllyel. Enyhe esetekben ezt a beteg maga is megteheti. Ha azonban a félelem túl nagy lett, akkor a szembesítéshez szakmai támogatásra van szükség terápia. Ekkor fontos az orvoshoz vagy pszichológushoz fordulni az érintett személy számára. Ha egy szorongási zavar amelyet legyőznek, ismét fellángol, tanácsos az orvos felkeresése is. Szorongásos betegségek könnyen krónikussá válhat, így a szorongás ördögi körének korai felismerése és kezelése, valamint a szorongást kiváltó helyzetek elkerülése korai stádiumban sikeresen megakadályozható.
Kezelés és terápia
Attól függően, hogy milyen szenvedést érez a szenvedő klausztrofóbiája miatt, vágyakozhat a klausztrofóbiája ellen. Ennek érdekében számos kezelési lehetőség áll rendelkezésre: Például a klausztrofóbia kezelési lehetőségei közé tartoznak a különböző formák pszichoterápia. Többek között az ún viselkedésterápia sikeresnek bizonyult. A tartalom viselkedésterápia lehet például az, hogy a pácienssel belső meggyőződésen dolgozzunk, és ezáltal olyan viselkedést alakítsunk ki, amelyet megfelelő helyzetben már nem a klausztrofóbia határoz meg. Ily módon egy viselkedésterapeuta több ülésen megkérdezheti pácienseit, hogy mennyire reálisak a klausztrofóbiával kapcsolatos félelmek. Ezzel párhuzamosan az egyik cél viselkedésterápia pozitív tapasztalatok megszerzése lehet: Így a betegnek kifejezetten a terapeutával kell megkeresnie azokat a helyzeteket, amelyekben klaustrofóbia fordul elő, és nem menekülhet el; csak így lehet megállapítani, hogy a félt következmények (például fulladás) nem következnek be. Egyéb formái pszichoterápia tartalmaz beszél vagy analitikai terápia. A klausztrofóbia súlyosságától függően értelmes lehet a kombináció is pszichoterápia gyógyszeres terápiával a klausztrofóbia enyhítésére. Ez megkönnyíti a beteg számára, hogy ne kerülje el a féltett helyzeteket.
Megelőzés
A súlyos klausztrofóbia megelőzése érdekében hasznos lehet már foglalkozni a témával kapcsolatos gyengébb saját félelmekkel. Az is segíthet, hogy ne kerüljük el a megfelelő helyzeteket, így a klausztrofóbia nem fokozódik. Ha a klausztrofób tünetek ennek ellenére növekednek, a korai terápiás intézkedések gyakran képes ellensúlyozni őket.
Utógondozás
A klaustrofóbiának következetes utókezelésre van szüksége a terápiát követően, hogy megakadályozza az egészségtelen viselkedési és gondolkodási minták ismételt fellángolását. Ebben az összefüggésben nagyon fontos a beteg aktív együttműködése. Így a terápia befejezése után is újra és újra meg kell látogatni azokat a helyeket, amelyeket félelem vagy kényelmetlenség foglalkoztatott. A betegnek többször meg kell tapasztalnia, hogy sok emberrel együtt tartózkodni ártalmatlan és nem jár semmilyen fenyegetéssel. Az önsegítő csoportok gyakran értékes támogatást nyújtanak ebben a tekintetben, mivel az érintettekkel folytatott megbeszélések lehetővé teszik a tapasztalatok cseréjét, és gyakran értékes tippeket kínálhatnak. A kezelt klausztrofóbiában szenvedő betegek gyakran a kezelés befejezése után is kellemetlen alapfeszültség alatt állnak, amely ellen a jó utógondozásnak egy csomó hatékony intézkedések ajánlani. Az adagolással javítható az a képesség, hogy ismét bízzunk a saját testünkben kitartás kiképzés. A beteg a szükségeset is el tudja érni kikapcsolódás val vel jóga, ahol megtanul figyelni a testére és az övére lélegző. Pihenés és a elmélkedés szintén a jóga foglalkozás, amely holisztikus megnyugvást nyújthat a test, az elme és a szellem számára. További lehetőségek a kikapcsolódás olyan módszerekkel kínálják, mint progresszív izomlazítás Jacbosen vagy autogén tréning. Az esti relaxáló fürdők szintén nagyon hasznosak lehetnek.
Itt tudod megtenni magad
A klausztrofóbia nagyban befolyásolhatja a mindennapokat. Általános szabály, hogy a szenvedők kerülik a szorongást kiváltó helyzeteket, de ez hosszú távon csak fokozza a klausztrofóbiát és csökkenti az életminőséget. A klausztrofóbia leküzdése érdekében a betegnek szembe kell néznie félelmeivel: Ha például a liftben való vezetést ijesztőnek tartják, akkor apró lépésekkel kell gyakorolnia, amíg a félelem jelentősen alábbhagy. A kísérő személy biztosítja a szükséges megnyugvást, mielőtt az ijesztő helyzetet egyedül elsajátíthatnák. A nagyon kifejezett vagy régóta fennálló klausztrofóbia leküzdésére viselkedésterápia tapasztalt pszichoterapeutával sok esetben szükséges. A félelemkeltő helyzetekkel való szembenézés mellett a hangsúly bizonyos gondolati minták azonosítására és megváltoztatására irányul, amelyek kiváltják a félelem érzését és az azt követő fizikai tüneteket. Az érintettnek ezt a tudatos gondolatszabályozást is következetesen kell gyakorolnia a mindennapokban, hogy a kívánt sikert hosszú távon elérjék. Tanulás egy relaxációs technika hasznos az általános szint csökkentésében feszültség szintet és nyugodtabban ellensúlyozza a növekvő szorongást; akut stresszhelyzetekben a tudatos mély be- és kilégzés megkönnyebbülést hozhat. Sok ember jobban képes megbirkózni klausztrofóbiájával, ha teheti beszél más szenvedőknek: Tanácsot és támogatást találhatnak egy önsegítő csoportban.
