Tenziós fejfájás: tünetek

Rövid áttekintés

Tünetek: Kétoldali, szorító és összehúzó fájdalom a fejben, a fájdalom fizikai aktivitással nem fokozódik, néha enyhe fény- és hangérzékenység.
Kezelés: Receptre felírt fájdalomcsillapítók rövid ideig, gyerekeknek Flupirtin is, híg borsmentaolajjal kenjük be a halántékot és a nyakat, enyhe tünetek esetén házi gyógymódok (pl. fűzfa tea készítmények)
Megelőzés: állóképességi edzések, például kocogás vagy váll- és nyakizmok edzése, relaxációs módszerek, biofeedback, krónikus fejfájás esetén például az amitriptilin antidepresszáns, esetleg a topiramát vagy a tizanidin izomlazító gyógyszer, stresszkezelő terápiával kombinálva.
Diagnózis: Orvosi anamnézis felvétel, speciális diagnosztikai kritériumok (idõtartam, tünetek, egyéb betegségek kizárása) ellenõrzése, neurológiai vizsgálat, vérnyomásmérés, esetleg vér- vagy liquorvizsgálat, ritkábban képalkotó eljárások, agyhullámok (EEG) rögzítése ).
Lefolyás és prognózis: Alapvetően jó prognózis, mivel a betegség sokszor magától megszűnik, a betegek kisebb részében krónikussá válik, de még krónikus formában is lehetséges a gyógyulás, a terhesség alatt a nőknél a tünetek gyakran csökkennek.

Mik azok a tenziós fejfájások?

A szenvedők a tenziós fejfájást tompa, nyomasztó fájdalomként ("satu érzés") vagy feszültség érzésként írják le a fejben. Világszerte a felnőttek több mint 40 százaléka tapasztal legalább évente egyszer tenziós fejfájást. Általában 20 és 40 éves kor között jelenik meg először.

A kétoldali tenziós fejfájást meg kell különböztetni az egyoldalú tenziós fejfájástól vagy az egyoldalú migréntől.

Epizodikus vagy krónikus tenziós fejfájás?

A Nemzetközi Fejfájás Társaság (IHS) különbséget tesz epizodikus (alkalmi) és krónikus tenziós fejfájás között.

Epizodikus tenziós fejfájásnak minősül a tenziós fejfájás három hónapon belüli fellépése, havonta legalább egy, de legfeljebb 14 napon.

A krónikus tenziós fejfájás okozta fájdalom

három hónapos időszakon keresztül havonta 15 vagy annál több napig fordul elő, vagy
több mint 180 nap évente, és
órákig tartanak, vagy nem állnak le.

A két forma közötti átmenet lehetséges, különösen az epizodikustól a krónikus tenziós fejfájásig. A krónikus tünetekkel küzdő betegek körülbelül 80 százaléka szenvedett korábban epizodikus tenziós fejfájástól. A krónikus tenziós fejfájás különösen gyakori 20 és 24 éves kor között, valamint 64 éves kor után. A nők és a férfiak körülbelül egyformán gyakran érintettek.

Tenziós fejfájás: tünetek

A mindennapi feladatok nehezebbek lehetnek, de általában elvégezhetők. A migréntől eltérően az émelygés, hányás és látászavarok nem tipikus tünetei a tenziós fejfájásnak. A szenvedők azonban néha érzékenyebbek a fényre és a zajra. A feszültség fejfájás gyakran feszült nyak- vagy vállizmokat érint.

A tenziós fejfájás és a migrén közötti különbség

Feszültségfájás	Migrén
Honosítás	Kétoldali, az egész fejet érinti, mintha egy satuba lenne szorítva	Többnyire egyoldalú, gyakran a homlokon, a halántékon vagy a szem mögött
A fájdalom jellemzői	Tompa fúrás, préselés	Lüktető, kalapáló
Fejfájás alatti jelenségek	Nincs, esetleg mérsékelt fény- és hangérzékenység	Aura: látászavarok, beszédzavarok, hányinger és hányás
A fájdalom súlyosbodása fizikai aktivitással	Nem	Igen

Mi a teendő tenziós fejfájás esetén?

Egy másik gyógymód, amely segít a tenziós fejfájás ellen, az ASA, a paracetamol és a koffein összetett kombinációja. Ez a kombináció a vizsgálatok során hatékonyabbnak bizonyult, mint az egyes anyagok, valamint a paracetamol és ASA koffein nélküli kombinációja.

A gyógyszereknek azonban néha vannak nemkívánatos mellékhatásai, mint például vérhígító hatás vagy gyomorpanasz, és néha maguk is fejfájást okoznak, ha túl gyakran használják (fájdalomcsillapító okozta fejfájás).

Emiatt azt javasoljuk, hogy a lehető legritkábban és a még hatásos legalacsonyabb dózisban vegye be őket. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb három egymást követő napon és legfeljebb havonta tíz napig szedheti. Gyermekeknél a fájdalomcsillapító flupirtin a tenziós fejfájás ellen is hatásos.

Emiatt azt javasoljuk, hogy a lehető legritkábban és a még hatásos legalacsonyabb dózisban vegye be őket. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb három egymást követő napon és legfeljebb havonta tíz napig szedheti. Gyermekeknél a fájdalomcsillapító flupirtin a tenziós fejfájás ellen is hatásos.

Megelőzés nem gyógyszeres intézkedésekkel

A relaxációs technikák és a stresszkezelő tréningek pozitív hatással vannak. A legtöbb esetben ezek a változások javítják az enyhe vagy közepesen súlyos tenziós fejfájást, de hosszú távú gyógyulás nem várható. Az, hogy az akupunktúrás kezelés segít-e a betegeknek, ellentmondásos.

A fent említett lehetőségek mellett az úgynevezett biofeedback állítólag csökkenti a tenziós fejfájást. Ebben a folyamatban az ember megtanulja tudatosan befolyásolni testi funkcióit. Ezért különösen alkalmas azok számára, akik izomfeszülésben szenvednek a tenziós fejfájás során, mivel ők maguk tanulják meg ezt enyhíteni. Az eljárás néhány tanulmányban nagyon hatékonynak bizonyult. Ezért egyes egészségbiztosító társaságok fedezik ennek a kezelésnek a költségeit.

Valamikor ez a mérőeszköz közvetlen visszajelzése nélkül is sikerül. Ily módon a tenziós fejfájásban szenvedők megtanulják csökkenteni a tüneteket, és hosszú távon a fájdalomepizódok gyakoriságát.

Megelőzés gyógyszeres kezeléssel

Különösen krónikus tenziós fejfájás esetén a rendszeresen szedett gyógyszeres kezelés néha javítja a klinikai képet. A leggyakrabban a fájdalom ellen is hatásos antidepresszáns amitriptilin. Alternatív megoldásként léteznek más hatóanyagok is, például doxepin, imipramin vagy klomipramin. Mivel ezekkel a készítményekkel néha nemkívánatos mellékhatások jelentkeznek, az adagot lassan emelik. A hatásosság legkorábban négy-nyolc hét után válik nyilvánvalóvá.

Egy tanulmány szerint a tenziós fejfájásban szenvedő betegek körülbelül fele részesül ebből a gyógyszeres kezelésből. A szakértők körében azonban a hatékonyság ellentmondásos.

Tenziós fejfájás: okai

Bár a tenziós fejfájás a fejfájás leggyakoribb típusa, a pontos okok nem teljesen ismertek. Korábban az orvosok azt feltételezték, hogy a fejfájást a nyak, a torok és a váll izmainak feszültsége okozta. Innen származik a tenziós fejfájás vagy néha még a „tenziós fejfájás” elnevezés is. Bár ezek a feszültségek valószínűleg valóban szerepet játszanak a fejfájás kialakulásában, a pontos mechanizmusok még mindig nem tisztázottak.

Egyes kutatók azt feltételezik, hogy a fej, a nyak és a váll izmainak bizonyos triggerpontjai különösen érzékenyek a fájdalomra a tenziós fejfájásban szenvedőknél. Más tudósok azt sugallják, hogy a vér és az idegfolyadékok megváltoznak a tenziós fejfájásban, vagy a vénák vérelvezetési zavarai okozhatják az állapotot.

Bár a tenziós fejfájás kialakulásához vezető pontos folyamatok még nem tisztázottak, néhány ismert kockázati tényező: a stressz, a lázas fertőzések és az izomműködési zavarok gyakori kiváltó okok. Úgy tűnik, hogy a genetikai tényezők nem nagyon relevánsak az epizodikus tenziós fejfájásban, de szerepet játszanak a krónikus tenziós fejfájásban. Ha egy családtag krónikus formában szenved, körülbelül háromszor nagyobb a kockázata annak, hogy szintén szenved.

Emellett a nőknél, a szeparációs helyzet után élőknél, a túlsúlyosoknál, a cukorbetegeknél és az ízületi kopásban (osteoarthritisben) szenvedőknél nagyobb a kockázata a tenziós fejfájás kialakulásának.

A krónikus tenziós fejfájás szembetűnő jellemzője a pszichés panaszokkal való összefüggése: gyakrabban fordul elő pánikbetegségben, szorongásos zavarban, depressziós tünetekben vagy alvászavarban szenvedő betegeknél.

Tenziós fejfájás: vizsgálatok és diagnózis

Milyen erős a fejfájás (enyhe, elviselhető, alig tolerálható)?
Pontosan hol érzi a fejfájást (egyoldali, kétoldali, halánték, hátul stb.)?
Milyen érzés a fejfájás (tompa, fúró, nyomó vagy lüktető, lüktető)?
Előfordul-e más zavar a fejfájás előtt vagy alatt, például látászavar, beszédzavar, fényfóbia, hányinger és hányás?
A tünetek súlyosbodnak fizikai terhelés hatására?
A fejfájás egy bizonyos helyzet után jelentkezik, vagy maga azonosította a fejfájás kiváltó okait?

Mivel a tenziós fejfájástól eltérő formákat is betegségek vagy gyógyszerek okoznak, az orvos megpróbálja kizárni ezeket az egyéb okokat. Ehhez kérdéseket tesz fel Önnek, például a következőket:

Szed valamilyen gyógyszert? Ha igen, melyiket?
mennyit alszol? Alvásproblémái vannak?
Megsérült vagy beütötte a fejét mostanában?
Szenved a görcsrohamoktól?
Mostanában nagyon érzékeny lett a fényre, vagy látásproblémákkal küzd?

A tenziós fejfájás diagnosztikai kritériumai

A Nemzetközi Fejfájás Társaság (IHS) meghatározása szerint a tenziós fejfájást akkor diagnosztizálják, ha legalább tíz fejfájás fordult elő, amelyek megfelelnek a következő kritériumoknak:

Időtartam 30 perc és hét nap között
Nincs hányinger, nincs hányás
Csekély vagy semmilyen kísérő fény- vagy zajérzékenység
A következő jellemzők közül legalább kettő előfordul: mindkét oldalon jelentkezik, nyomó/összehúzó/nem pulzáló fájdalom, enyhe vagy közepes fájdalom intenzitása, amit nem súlyosbítanak a rutin fizikai tevékenységek
Nem tulajdonítható más egészségügyi állapotnak

Az IHS szerint a szédülés nem tartozik a tenziós fejfájás jellemzői közé.

A neurológiai vizsgálaton kívül az orvos kézzel tapogatja a fej, a nyak és a váll izmait. Ha ezeken a testrészeken az izmok nyilvánvalóan feszültek, ez feszült fejfájásra utalhat. Ezenkívül az orvos megméri a vérnyomást, mivel a megemelkedett vérnyomás a fejfájás egyik lehetséges oka. Ha szükséges, a vérminta hasznos az általános rendellenességek (például megnövekedett gyulladás) kimutatására.

Ha az orvos nem biztos abban, hogy tenziós fejfájás vagy másodlagos fejfájás áll a panaszok hátterében, további vizsgálatok szükségesek. Ide tartoznak mindenekelőtt azok az eljárások, amelyekkel az agyról képet készítenek. Ezenkívül néha speciális vizsgálatokra van szükség, mint például az agyhullámok rögzítése (EEG) és a cerebrospinális folyadék (CSF) elemzése.

Képalkotó eljárások: CT és MRI

Elektroencefalogram (EEG)

Elektroencefalogramot (EEG) készítenek a tenziós fejfájás és a nem diagnosztizált görcsroham, agydaganat vagy az agy egyéb szerkezeti elváltozásainak megkülönböztetésére. Ebből a célból kis fémelektródákat rögzítenek a fejbőrre, amelyeket kábelekkel kötnek össze egy speciális mérőeszközzel. Az orvos ezt használja az agyhullámok mérésére nyugalomban, alvás közben vagy fényingereknek kitéve. Ez az eljárás nem fájdalmas és nem káros, ezért különösen népszerű a gyermekek vizsgálatakor.

Idegfolyadék vizsgálat (cerebrospinális folyadék punkció)

A megváltozott agy-gerincvelői folyadéknyomás (CSF-nyomás) vagy az agyhártyagyulladás kizárására időnként idegfolyadék-punkcióra van szükség. A feltételezett tenziós fejfájásban szenvedő páciens erre általában nyugtatót vagy könnyű altatót szed. A gyermekek általában általános érzéstelenítést kapnak.

Ezután az orvos egy üreges tűt a gerincvelői folyadék tartályába tol, meghatározza a cerebrospinális folyadék nyomását, és laboratóriumi vizsgálat céljából kivonja a cerebrospinális folyadékot. A gerincvelő már a szúrás helye felett végződik, ezért a vizsgálat során nem sérül meg. A legtöbben kellemetlennek, de elviselhetőnek tartják a vizsgálatot, főleg, hogy a CSF-punkció általában csak néhány percet vesz igénybe.

Tenziós fejfájás: lefolyás és prognózis

A tenziós fejfájás prognózisa általában jó. Gyakran eltűnik magától.