Rövid áttekintés
- Okok és kockázati tényezők: Helytelen testtartás és súlyviselés, eltérő lábhossz, sérülések és traumák, laza szalagos apparátus, krónikus betegségek, pl. osteoarthritis, gyulladásos reumás betegségek, elhízás, genetikai tényezők.
- Tünetek: Fájdalom az egyik oldalon mozgás vagy stressz során, amely a fenékbe vagy a lábakba sugározhat.
- ISG szindróma terhesség alatt: A sacroiliacalis ízület meglazult és instabil a hormonális változások miatt.
- A betegség lefolyása és prognózisa: Ha nem kezelik, az ISG-szindróma gyakran krónikus hátfájáshoz vezet. Minél korábban kezdődik a terápia, annál nagyobb a gyógyulás esélye.
- Vizsgálatok és diagnosztika: Manuális vizsgálatok provokációs teszttel, előzményvizsgálat vagy nyomási fájdalom vizsgálata, kirekesztő diagnosztika mágneses rezonancia képalkotás (MRI) vagy röntgen vizsgálat segítségével.
Mik az ISG blokk okai?
Különféle okok és tényezők vannak, amelyek kiváltják vagy elősegítik a sacroiliacalis ízületi elzáródást (ISG-elzáródást) vagy az ISG-szindrómát:
Helytelen stressz és túlterhelés
A sacroiliacalis ízület elzáródásáért vagy az ISG-szindrómáért gyakran a sacroiliacalis ízület (ISG) ínszalagjára ható erős húzó- vagy nyomófeszültségek felelősek. Ezeket a helytelen testtartás okozza, például sportolás közben, vagy a különböző hosszúságú lábak miatt.
A sacroiliacalis ízület fájdalomreceptorai különösen aktívak ISG-szindrómában. Gyakran előfordul, hogy az egyes idegszálak, amelyek a gerinccsatornából a keresztcsontnál lépnek ki, és az ISG mentén haladnak, megszorulnak, és ennek megfelelően továbbítják a fájdalmat.
Betegségek
Az ISG-szindrómát kiváltó okok közé tartoznak más betegségek is, amelyekben az ízület területén lévő csontok gyulladása (osteoarthritis) vagy a gerinc görbülete (scoliosis) vagy fertőzések, valamint ciszták jelentkeznek.
Egyéb lehetséges okok
Az ISG-szindrómát okozó egyéb tényezők közé tartozik a genetikai hajlam vagy az ISG korábbi betegségei, amelyekben például az ízületet műtéti úton merevítették.
Milyen tünetei vannak az ISG-elzáródásnak?
Az ISG-szindrómát gyakran az ízület elzáródása kíséri. Emiatt az ízületi felületek megbillennek, ami kezdetben mechanikai mozgászavart jelent a csípő területén. Emiatt az érintett személyek mozgása korlátozott.
Egyes ISG-elzáródásban szenvedő betegek hasi fájdalomról számolnak be, különösen az alsó has és az ágyék területén, az ágyéki-csípőizom (iliopsoas izom) feszültsége miatt.
Egyes nőknél az ISG-elzáródás néha befolyásolja a medencefenék izomzatának működését. Megfeszül, aminek következtében a medence szervei, például a hólyag elmozdulnak. Általában ez fokozott vizelési ingert vált ki.
Hogyan kezelik az ISG-szindrómát?
Van néhány kezelési lehetőség, ha a sacroiliacalis ízület blokkolva van és ISG-szindróma van jelen. Ezek a tényleges okoktól függenek. Gyakran túlterhelésről vagy helytelen terhelésről van szó, amely már a testtartás javításával és az átmeneti pihenéssel is ellensúlyozható. Próbáld meg elkerülni vagy legalább minimalizálni a kiváltó tényezőket.
Ünnepély
A következő, otthon is elvégezhető gyakorlatokkal lehetséges az ISG-elzáródás feloldása és a megfelelő tünetek enyhítése:
Ismételje meg mindkét oldalt háromszor.
Láb/csípő megfeszítése oldalsó helyzetben: Feküdj oldalfekvésben, nyújtott lábakkal. Támassza meg magát a felső karjával úgy, hogy kezét a törzse előtti szőnyegre helyezi. Az alsó kar hajlított. Most terítse szét a felső lábat úgy, hogy a vállszélességnél nagyobbra emelje. Mindkét láb lábujjai a has oldala felé mutatnak. Ismételje meg ezt a mozgást legfeljebb 30-szor.
Ismételje meg a mozdulatot körülbelül 30-szor, majd váltson oldalt.
Ismételje meg a gyakorlatot minden lábon legalább háromszor.
Minden gyakorlathoz használjon támasztékot, például hálószőnyeget, és fejtámaszt, például kis támaszt. A gyakorlatokat naponta kétszer-háromszor javasolt elvégezni.
Infiltrációs terápia
A helyi érzéstelenítők mellett gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító glükokortikoidokat is alkalmaznak, például kortizont.
Mobilizálás vagy manipuláció
A speciálisan képzett orvosok vagy fizioterapeuták manuális terápiát alkalmaznak a meglévő ízületi elzáródások feloldására. Ehhez két különböző eljárás létezik:
- Mobilizálás: A gondos nyújtás javítja az érintett ízület mozgékonyságát.
Gyógyszer
A fájdalomcsillapító gyógyszerek, mint az ibuprofén vagy a diklofenak, az úgynevezett nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) közé tartoznak, és csak nagyon rövid ideig és alacsony dózisban alkalmazzák akut derékfájás esetén. A szakértők nem javasolják az NSAID-ok hosszú távú használatát az esetleges súlyos mellékhatások miatt.
További kezelési lehetőségek
Az ISG-szindróma okozta kényelmetlenség csökkentésének másik módja a hát alsó részének stabilizálása a csípő területén kinezioszalagokkal. Az alternatív terápiás módszerek közé tartoznak, amelyek orvosi hatékonyságát klinikailag nem igazolták. Ezért beszélje meg kezelőorvosával, hogy az ilyen szalagok megfelelőek-e az Ön számára.
Művelet
ISG blokád terhesség alatt
Becslések szerint csaknem minden második terhes nő terhességgel összefüggő fájdalomtól a csípő-keresztízületben (sacroiliacalis ízületben), az alsó ágyéki gerinc és a keresztcsont közötti területen és/vagy a szemérem szimfízis területén.
A terhesség alatti meglazult szalagok és a medence fokozott terhelése gyakran váltja ki az ISG szindrómát. Mivel a szalagos apparátus elveszti stabilitását és a sacroiliacalis ízület kevésbé képes ellenállni a nyomásterhelésnek, a csontos ízületi partnerek kissé eltávolodnak egymástól és eltolódnak. Ennek eredményeként a gerinccsatornából a keresztcsontnál kilépő idegek az ízületi résbe csúsznak, és a mozgástól függően becsípődnek. Ez fájdalmat vált ki.
A legtöbb esetben az ISG-elzáródás lassan magától visszahúzódik a születés után, ahogy a szalagok ismét megfeszülnek. A szülés utáni helyreállítási intézkedések részeként végzett rendszeres gyakorlatok segítenek csökkenteni az ISG-szindróma tüneteit. A nők körülbelül 20 százalékánál azonban a tünetek hosszú távon is fennállnak.
Mi az ISG szindróma?
ISG-szindróma esetén az ízületi felületek megcsúsznak, megbillennek – ISG-elzáródás a hát alsó részén vagy ISG-szindróma lép fel, amelyet a terület akut fájdalma jellemez. Gyakran az ízület helytelen terhelése okoz ISG-szindrómát, és a terhesség alatt is gyakrabban fordul elő, és elsősorban fájdalom jellemzi.
Súlyos és tartós helytelen terhelés esetén az ISG-szindróma esetenként gyulladáshoz is vezet a sacroiliacalis ízületben, ami azután súlyos fájdalmat okoz az ISG-ben. ISG-gyulladás esetén az orvosok sacroiliitisről beszélnek.
A betegség lefolyása és prognózisa
Vizsgálatok és diagnózis
Akinek fájdalma van a keresztcsonti ízületben, orvoshoz kell fordulnia. Kezdetben sok beteg az alapellátó orvosától kér kezelést, aki általában ortopéd sebészhez utalja őket. Ha fájdalmai vannak a keresztcsonti ízületben, orvosa többek között a következő kérdéseket fogja feltenni Önnek, hogy tájékozódjon kórtörténetéről (kórtörténetéről):
- Mikor jelentkezett először a fájdalom?
- Hol van pontosan a fájdalom?
- Kisugárzik a fájdalom, például a lábba?
- Milyen már meglévő állapotokkal küzd?
- Van-e ismert örökletes betegség a családjában?
- Esett már?
- Van láza?
Fizikális vizsgálat
Orvosa ezután fizikailag megvizsgálja Önt. Többek között a következő vizsgálatokat végzi:
- Vezető jelenség: Háttal állsz az orvosnak, aki mindkét keresztcsonti ízületre helyezi hüvelykujját. Aztán előrehajol. ISG irritáció esetén az érintett oldalon lévő hüvelykujj korábban flexióba húzódik.
- Mennell jel: Hason fekszel, és az orvos egyik kezével megjavítja a keresztcsonti ízületet. A másik kezével felemeli a lábát. Ha fájdalmat érez az ízületben, a Mennell-jel pozitív, és ISG-szindrómára utal.
További diagnosztika
Általában nem szükséges vérvizsgálat. Ha azonban 45 éves kora előtt krónikus derékfájdalma van, kezelőorvosa vért vesz, hogy laboratóriumban megvizsgálja a spondylitis ankylopoetica jeleit.
A röntgenvizsgálaton kívül, amely ideális esetben ISG-elzáródást mutat a röntgenfelvételen, mágneses rezonancia képalkotás (MRI) vagy számítógépes tomográfia (CT) is kimutatja az esetleges csigolyatöréseket vagy elmozdulásokat az ISG-n.
Egyéb betegségek kizárása
- Csonttörések
- Daganatok (például gerincrák)
- Fertőzések
- Idegkárosodás (például porckorongsérv esetén)
- Bechterew-kór
- Pszichológiai hátfájás
- Csípőízületi betegségek (például csípőízületi arthrosis)
Megelőzés
Mivel az ISG-elzáródás vagy ISG-szindróma leginkább a helytelen testtartásból és a túlzott megerőltetésből adódik, elsősorban tudatos és helyes testtartással előzhető meg.
A kevés mozgás és az állandó, egyoldalú fekvés, valamint a sok ülés általában kedvezőtlenül hat az ISG-re. Ezért ügyeljen arra, hogy eleget gyakoroljon.
Genetikai tényezők vagy fertőzéseket kiváltó tényezők esetén az ISG-szindróma megelőzése általában szinte lehetetlen.
