Mi a radiojód terápia?
A radiojódterápia a nukleáris medicina terápia leggyakoribb formája. Az eljárás során a páciens radioaktív jódot nyel le nátrium-jodid formájában – akár vizes oldat, akár kapszula formájában. Ezután a véráramon keresztül a pajzsmirigybe kerül, amely nagyon gyorsan felszívja és tárolja a jódot. Miután a jód elérte a pajzsmirigy sejteket, radioaktivitása belülről károsíthatja a kórosan megváltozott sejteket, és végső soron elpusztíthatja azokat.
Miért tárolja a pajzsmirigy a jódot?
A gége alatt elhelyezkedő pillangó alakú pajzsmirigy az emberi hormonháztartás fontos szerve. Jódot raktároz, amely általában a táplálékkal szívódik fel. Erre a jódra van szüksége hormonok (T3 és T4) termeléséhez, amelyek aktiválják a szervezet energiaanyagcseréjét. A pajzsmirigy működését az agyalapi mirigy (hipofízis) és hírvivő anyaga, a TSH szabályozza.
Mikor történik a radiojód terápia?
Bizonyos betegségek esetén szükség lehet a kóros pajzsmirigyszövet eltávolítására. Például, ha a szövet ellenőrizhetetlenül szaporodik, vagy túl sok pajzsmirigyhormont termel.
A radiojód terápiát:
- pajzsmirigyrák és metasztázisai utókezeléseként (csak differenciált pajzsmirigykarcinóma esetén)
- gyulladásos immunbetegségekre (Graves-kór)
golyva kialakulása esetén. A golyva általában nincs hatással az anyagcserére, de esztétikai probléma a pajzsmirigy erős növekedése miatt, és nyelési nehézségekhez vezethet.
A radiojód terápiával nagyon biztonságosan és kis kockázattal távolítható el a beteg pajzsmirigyszövet. Előzetes műtét nem szükséges, kivéve a pajzsmirigyrák kezelését.
Ebben a ráktípusban radiojód-terápiát alkalmaznak a pajzsmirigy vagy a pajzsmirigy maradványainak és az esetleges áttétek kezelésére. A kezelés azonban csak akkor segít, ha a rákos sejtek jódot tárolnak. Ez a helyzet az úgynevezett differenciált pajzsmirigyrák esetében. Ha a rákos sejtek már nem tárolnak jódot, vagy ha a rák a C-sejtekben található (medulláris pajzsmirigy karcinóma), a terápia nem használ.
A jóindulatú pajzsmirigy csomók vagy gyulladásos immunbetegségek miatt a pajzsmirigy túl sok hormont választ ki. Sejtjei ezután „autonóm módon” termelik a hormonokat, azaz a szervezet szükségleteitől és az agyalapi mirigy vezérlőjeleitől függetlenül. A radiojód terápia elpusztítja a sejteket és megállítja a túltermelést.
Mi történik a radiojód-terápia során?
A terápia menete és célja az alapbetegségtől függetlenül mindig ugyanaz: A beteget kivizsgálják és meghatározzák a laboratóriumi értékeit, majd radiojód vizsgálatot végeznek, majd megkezdődik a radiojód terápia. Általában néhány napig tart.
A beteget fekvőbetegként veszik fel, mert bár a felhasznált jód sugárzása csak néhány millimétert ér el, elméletileg fennáll annak a lehetősége, hogy másokat károsítanak. Ennek az az oka, hogy a felhasznált jód radioaktív bomlása során nemcsak a terápiás béta-sugárzás szabadul fel, hanem kis mennyiségű gamma-sugárzás is, amelynek hatótávolsága jóval nagyobb. Emiatt a radiojódkezelés ideje alatt a beteg nem fogadhat látogatókat, a WC-ből, zuhanyzóból és egyéb kiszolgálóvizekből származó szennyvizet pedig speciális létesítményekben gyűjtik össze, amíg a sugárzás le nem csillapodik.
A kórházi tartózkodás első napján a beteget konzultációra, a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálatára és a vonatkozó laboratóriumi értékek végleges meghatározására várják. Előzetesen gyakran szcintigráfiát végeznek a test különböző szöveteinek metabolikus aktivitásának meghatározására.
Mennyi ideig tart a radiojód terápia?
Ha a beteg lenyelte a terápiás kapszulát vagy folyadékot, a jogszabály szerint legalább 48 órás fekvőbeteg-ellátást ír elő, és a pajzsmirigy napi maradéksugárzása nem haladhatja meg a meghatározott maximális szintet. Ezért előfordulhat, hogy néha több hetet kell kórházban tölteni. Ez az időszak személyenként változó. Ezt azonban ellensúlyozza a pajzsmirigy-túlműködésből való felépülés nagyon nagy esélye és a radiojódterápia minimális mellékhatása. Az elbocsátás után a beteg azonnal folytathatja szokásos mindennapi életét és munkába állhat.
A terápia hatása késik. Csak néhány hónap múlva lehet megmondani, hogy sikerült-e. A legtöbb pajzsmirigy-túlműködésben szenvedő betegnél az anyagcsere-helyzet normalizálódik a radiojód-terápia hatására.
Milyen kockázatokkal jár a radiojód-terápia?
Mint szinte minden terápiának, a radiojód-terápiának is vannak mellékhatásai. Két héttel a kezelés befejezése után a betegek akár 70 százaléka átmeneti változásokat tapasztal a vérképében. A betegek 10-40 százalékánál a pajzsmirigy fájdalmasan megduzzad és begyullad.
A gyermek védelme érdekében radiojód-kezelést terhesség és szoptatás ideje alatt nem szabad végezni. Ezenkívül hat-tizenkét hónapig fogamzásgátlást kell alkalmazni.
Néhány betegnél hypothyreosis alakul ki radiojód-kezelés után. Ez azonban nem vészes, hiszen a hiányzó hormonok könnyen pótolhatók pajzsmirigyhormonokkal tabletta formájában, mellékhatások nélkül.
Mit kell figyelembe vennem radiojód-terápia előtt és után?
A radiojódkezelést megelőző hetekben jódtartalmú pajzsmirigyhormonok vagy egyéb jódtartalmú gyógyszer (amiodaron szívgyógyszer esetén legalább 12 hónapos szünet) és kontrasztanyag nem szedhető. Ellenkező esetben gátolnák a radioaktív, terápiás jód felszívódását és ezáltal a radiojód-terápia hatékonyságát. Emiatt a szakértők jódszegény diétát is javasolnak a kezelés megkezdése előtti két hétben.
A betegségtől függően az orvosok a TSH szintjét is befolyásolják. A pajzsmirigy autonómiája esetén például a TSH-szint csökkentését célozzák, hogy a pajzsmirigy nem egészséges területei felszívják a jódot.
A kezelés idején a terhességet ki kell zárni. Ideális esetben az érintett anyáknak nyolc héttel a radiojód-terápia előtt abba kell hagyniuk a szoptatást.
Utókezelés
A radiojód-terápia sikerességét három-hat hónap elteltével egésztest-szcintigráfia segítségével ellenőrizzük. Néha szükség lehet egy második radiojód-terápia elvégzésére. Ha a terápia utáni laboratóriumi vizsgálat a pajzsmirigy alulműködésre utaló jeleket mutat, szükség lehet pajzsmirigyhormonok tabletta formájában történő szedésére.
Ha van gyermekvállalási vágy, fontos, hogy az érintettek fogamzásgátlást alkalmazzanak a radiojód-terápia után. Az időtartam az alkalmazott adagtól függ. A szakértők általában azt tanácsolják a jóindulatú pajzsmirigybetegségben szenvedő férfiaknak és nőknek, hogy négy hónapig használjanak fogamzásgátlást. A pajzsmirigyrák radiojód-kezelése után a nőknek 12-XNUMX hónapig, a férfiaknak pedig négy hónapig kell fogamzásgátlást alkalmazniuk.
Különösen intenzív és/vagy ismételt radiojód-terápia esetén kezelőorvosa a krioprezervációra, azaz a spermiumok vagy petesejtek fagyasztására is tanácsot ad.
