A jóindulatú daganat olyan daganat, amely nem felel meg a rosszindulatú vagy félig rosszindulatú daganat kritériumainak. A rosszindulatú daganatoktól eltérően a jóindulatú daganatok nem áttétet képeznek.
Mi a jóindulatú daganat?
A tumor a szövet növekedésének leírására szolgál. A neoplazia kifejezést szinonimán használják. A neoplazmák a testszövetek új formációi, amelyek a sejtnövekedés zavart szabályozásából származnak. A test összes szövete érintett lehet. Különbséget lehet tenni jóindulatú (jóindulatú) és rosszindulatú (rosszindulatú) változatok között. A rosszindulatú daganatokat köznyelven nevezik rák. A jóindulatú daganatokra jellemző, hogy kiszorítják a környező szöveteket, de nem hatolnak be. Ezenkívül nem alkotnak „metasztázisok.metasztázisok”Egy másik szó az áttétekről. Ezzel szemben rosszindulatú daganatok nő invazívan. Ők nő a környező szövetekbe, tönkretéve azt. Ezenkívül a vér vagy nyirokutak. A féligarignus daganatok köztes formában léteznek. Általában nem áttétet adnak, de nő rombolóan és beszivárog. A jóindulatú daganatok jól el vannak választva az egészséges szövetektől kapszula vagy álkapszulák. A daganatok szövete homogén és jól differenciált. A sejtek alig vagy egyáltalán nem mutatnak sejtes változásokat. A mitotikus aktivitás alacsony. Ez azt jelenti, hogy a jóindulatú daganatok alacsony sejtosztódási sebességgel rendelkeznek. A jóindulatú daganatokban további megkülönböztetés történik származásuk szerint. A jóindulatú daganatot mindig származási szövetének latin nevéről nevezik el. Ehhez a névhez hozzáadódik az „-om” utótag. Például a hám mirigyszövetének jóindulatú daganatát adenómának nevezik. A zsírszövetből származó jóindulatú daganatot a lipoma.
Okok
A jóindulatú daganatok okai és kialakulása még nem teljesen ismert. Úgy tűnik, hogy szerepet játszik a genetikai hajlam. Ezenkívül egyes jóindulatú daganatok kialakulását bizonyos gyógyszerek alkalmazása elősegíti. Például a hepatocelluláris adenoma kialakulásának kockázata nőben nő a hosszú távú alkalmazás miatt szájon át szedhető fogamzásgátló. Más daganatok szinte minden embernél előfordulnak egy bizonyos életkor felett. Jóindulatú prosztatahiperpláziapéldául széles körben elterjedt betegség. Az 50 év feletti férfiak többségének jóindulatú megnagyobbodása van prosztata. A mandulák adenómái is gyakran előfordulnak. Itt azonban leginkább a gyerekeket érinti.
Tünetek, panaszok és jelek
A tünetek a daganat helyétől és méretétől függenek. A gyomor-bél traktus adenómái kidomborodnak a bél lumenjébe, ezért akadályai lehetnek a széklet átjutásának. Az eredmény az székrekedés és a fájdalom a bélmozgás során. Vér a székletben is jelen lehet. A mandulák adenómái, más néven adenoidok, nehézségeket okozhatnak lélegző és fokozott a fertőzésekre való hajlam. Az adenomák pajzsmirigy pajzsmirigyet termelhet hormonok a hormonszabályozó rendszertől függetlenül. Az eredmény az pajzsmirigy-túlműködés olyan tünetekkel, mint hasmenés, gyors szívverés, izzadás vagy fogyás. A mellékvesék adenómái is képesek előállni hormonok. Ha a hormon túltermelődik A kortizol, Cushing-kór kialakulhat. A hypercortisolism tipikus tünetei közé tartozik a súlygyarapodás, fáradtság, bika nyakés pergamen bőr. Az adenomák prosztata gyakran okoz kellemetlenséget a vizelés során. A daganat méretétől függően a bélmozgás is érintett lehet. Az adenomák petefészkek addig ne okozzon kényelmetlenséget, amíg növekedésük miatt más szerveket nem szorítanak ki. Tipikus tünetek a következők: puffadás, bélmozgással és vizeléssel kapcsolatos problémák, hasi fájdalom, és alacsony hátfájás. Ha a petefészek adenoma termelődik hormonok, a menstruációs ciklustól függetlenül vérzés léphet fel. A hepatocelluláris adenomákat gyakran súlyos kísérik hasi fájdalom. Továbbá, elhalás életveszélyes vérzés léphet fel. Az adenomák agyalapi mirigy vezet a fokozott hormonszekrécióig. A hormon típusától függően különböző tünetek alakulhatnak ki.
Diagnózis
A jóindulatú daganatok diagnosztizálására különféle vizsgálati módszerek állnak rendelkezésre. Segítségével Röntgen vizsgálat, a szervek vagy a testrészek kóros változásai láthatóvá tehetők. Ezenkívül olyan képalkotó eljárások, mint pl ultrahang, számítógépes tomográfiavagy mágneses rezonancia képalkotás Néhány adenomát eltávolítanak, majd mikroszkóposan megvizsgálják a rosszindulatú daganat kizárása érdekében rák.
Szövődmények
Még egy jóindulatú daganat is számos komplikációt okozhat. Először is fennáll annak a veszélye, hogy a növekedés összenyomja a környező szöveteket, és károsítja az üreges szerveket. Ha egy vér az edény összenyomódott, a végtagok vagy a szervek megfoszthatók oxigén. A legrosszabb esetben ez a szövet pusztulását okozza. A gyomor-bél traktusban lévő jóindulatú daganat elzáródást vagy bélelzáródás. Ha a epehólyag érintett, a vizelet nem biztos, hogy képes megfelelően lefolyni, ami a epe biztonsági mentés. Egy ilyen lemaradás lehet vezet nak nek sárgaság, többek között a fertőzésekre és vizelet-visszatartás vese. Ezenkívül a jóindulatú daganat keringési problémákat is okozhat. Ez vérrögképződést okozhat, ami számos más helyi szövődményt válthat ki. Bizonyos körülmények között a bélfal daganata áttörheti a bélfalat, ami általában életveszélyes gyulladás az hashártya. Az áttörés eredményeként további sipolyok képződhetnek más szerveken, például a vizeletben hólyag or méh, ami viszont gyulladhat. A jóindulatú daganat eltávolításakor fennáll a szövet- és idegkárosodás veszélye. Fizikailag kimerítő kezelési módszerek, mint pl kemoterápiás kezelés további kényelmetlenséget okozhat.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Még jóindulatú daganat esetén is mindig orvoshoz kell fordulni. Ez megakadályozhatja a daganat degenerálódását. Általános szabály, hogy orvoshoz kell fordulni, ha súlycsökkenés és kellemetlenség tapasztalható a gyomor és a belek különösebb ok nélkül. Mindenekelőtt a véres széklet jelezheti ezt a daganatot. A legtöbb beteg szenved fájdalom bélmozgás során vagy súlyos székrekedés. Továbbá orvoslátogatásra van szükség, ha a beteg gyakran szenved szív szívdobogás ill erős izzadás. Hyperthyreosis szintén jóindulatú daganatra utal. A bélmozgás során jelentkező kellemetlenség mellett fájdalom vizelés közben mindig orvosnak kell megvizsgálnia. Hasonlóképpen teltségérzet vagy súlyos érzés puffadás jelezheti ezt a betegséget. Mivel a panaszok nem mindig specifikusak, a rendszeres és korai vizsgálatok nagyon pozitív hatással lehetnek a betegség lefolyására. Először is, jóindulatú daganat gyanúja esetén háziorvoshoz lehet fordulni. Ez általában az érintettet belgyógyászhoz vagy urológushoz utalja.
Kezelés és terápia
Terápia a daganat típusától, helyétől és méretétől függ. Míg a bélterületen található apró daganatok ritkán okoznak kellemetlenséget, addig egy kis jóindulatú daganat a agy már súlyos kellemetlenségeket okozhat. A bélben lévő adenomák hajlamosak rosszindulatú daganatokká alakulni, ezért az adenomákat általában egy kolonoszkópia. A mandulák adenomáit adenotómiával is eltávolítják, ha a tünetek már jelen vannak gyermekkor. Az adenomák esetében a pajzsmirigy, a pajzsmirigy érintett részét elpusztítja radiojód-kezelés vagy eltávolítják egy sebészeti beavatkozás során. Hasonlóképpen sebészeti úton eltávolítják a mellékvesék hormontermelő adenómáit. Az adenomák prosztata általában gyógyszeres kezeléssel kezelik. Fitogyógyszerek és biogén szerek erre a célra használják. Ha a tünetek súlyosak, invazív vagy műtéti kezelésre van szükség. Adenomák esetén a petefészkek, műtétet is végeznek. 40 évesnél idősebb nőknél a teljes petevezetéket eltávolítják. Utána klimax, a méh, petefészkek és mindkettő petevezeték szintén eltávolítják. A műtéti eltávolítás a nagy adenomák esetén is ajánlott máj. Növekedési hormont termelő daganatok a agyalapi mirigymásrészt gyógyszeres kezeléssel csökkenthető. A daganat méretétől függően azonban műtétre lehet szükség.
Kitekintés és előrejelzés
A jóindulatú daganat prognózisa a szövetváltozás helyétől és méretétől függ. A várható élettartam általában nem rövidül. Néhány páciens a szabálytalanság ellenére élete végéig tünetmentes életmódot élvezhet. Ennek ellenére fennáll annak a veszélye, hogy a daganat megnyomja a környező szerveket, ízületekmirigyek, hajók or idegek. Ez rontja működésük képességét és kényelmetlenséget okoz. Ha a daganat tovább növekszik, a beteg Egészség fokozatosan romlik. Súlyos esetekben az egyes rendszerek zavarai vagy teljes hibái vannak. A mindennapi élet korlátozott, és a beteg függ a segítségtől. Orvosi ellátás nélkül belső sérülések léphetnek fel, fájdalom alakulhat ki vagy életveszélyes feltétel kialakulhat. Az elzárás miatt jóindulatú daganatok a koponya gyakran vezet korlátozásokhoz agy tevékenység. Az érzékszervi funkciók megszakadnak, és a kapott információkat nem lehet megfelelően feldolgozni. Bár a jóindulatú daganatok általában könnyen eltávolíthatók, ha a daganat kedvezőtlen helyzetben van, fennáll annak a veszélye, hogy az eltávolítás szövődményekhez és a környező területek károsodásához vezet. Súlyos esetekben a jóindulatú daganatok továbbfejlődve mutálódhatnak. Miután rosszindulatúvá válnak, a beteg prognózisa jelentősen romlik.
Megelőzés
Mivel a legtöbb jóindulatú daganat oka egyelőre nem tisztázott, a megelőzés nem lehetséges.
Utókezelés
A követés típusa és időtartama a jóindulatú daganat helyétől és kezelésétől függ. Gyakran nincs utógondozás intézkedések szükségesek. Ha a jóindulatú daganatot műtéti úton eltávolították, a műtét gyógyulása hegek figyelemmel kell kísérni. Ha posztoperatív szövődmények jelentkeznek, szükségessé válik az intenzív utókezelés. Általános szabály, hogy a daganat sikeres eltávolítása után több utóvizsgálatot végeznek annak megállapítására, hogy a daganatok kiújultak-e. A test egyes területein, például az emlőben, a betegek ezt rendszeres tapintással maguk is felismerhetik. Mindazonáltal ezekben az esetekben az orvos rendszeres vizsgálata is ajánlott. A kontrollok pontos intervallumát az illetékes szakember határozza meg. A jóindulatú daganatok egyes formái erősen stimulálják a szövetek növekedését eltávolításuk után, ami új fekélyek fokozott kialakulásához is vezethet. Ezért néha megnő a rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázata. Amint az érintettek ismét megváltoznak, ezért konzultálniuk kell egy szakemberrel, függetlenül a megbeszélt ellenőrzési időközöktől. Bizonyos esetekben a jóindulatú daganatok elhelyezkedésük és növekedésük miatt működésképtelenek és hosszú távon halálosak lehetnek. Ezekben az esetekben szorosan figyelemmel kell kísérni az érintett személyeket.
Mit tehetsz te magad
Ha jóindulatú daganatot észlelnek, orvosi kezelés nem minden esetben szükséges. A részletes lépések, amelyeket meg kell tenni, és hogy az érintettek maguk mit tehetnek, a daganat típusától, helyétől és méretétől függenek. A mandulák, a prosztata, a belek vagy az adenomák agy általában műtéti úton távolítják el. A betegeknek fel kell készülniük az ágyak pihenésére több hétig, és lehet, hogy változtatniuk kell diéta. Végül az orvos megmondja a betegnek, hogy milyen lépéseket tehet meg önállóan. Például nagyobb béldaganatok esetén átmeneti gyógyszerkészítmények inkontinencia néha tanácsosak. Jóindulatú agydaganatok, súlyos bonyodalmak fordulhatnak elő az eljárás bonyolultsága miatt. Ezért tanácsos a terápiás támogatást korai szakaszban megszerezni. A kórházi tartózkodás előkészítése magában foglalja az összes szükséges dokumentum, gyógyszer és AIDS. A barátokat és rokonokat is tájékoztatni kell. Ha az eljárás sikeres, a beteg általában néhány nap múlva elhagyhatja a kórházat. Ezt követően rendszeres ellenőrzéseket jeleznek. Néha az életmód megváltoztatása is hasznos a daganat kiújulásának kockázatának csökkentése érdekében.
