Jóindulatú prosztata hiperplázia (BPH) - köznyelven nevezik a prosztata (prosztata) - (szinonimák: a prosztata adenoma; BOO (hólyag kimeneti elzáródás); BPE; BPH; BPO (jóindulatú prosztata akadály); BPS (jóindulatú prosztata szindróma); Jóindulatú prosztata hiperplázia; Prosztata adenoma; Prosztata hiperplázia; Prosztata túltengés; jóindulatú prosztata-megnagyobbodás (BPE); Prosztata nagyítás, jóindulatú; ICD-10-GM N40: Prosztatikus hiperplázia) korábban prosztata adenomának (PA) nevezték.
A jóindulatú prosztata hiperpláziát (BPH), amely önmagában nem igényel kezelést, meg kell különböztetni a jóindulatú prosztata megnagyobbodástól (BPE).
A BPH az obstruktív és irritatív vizelési tünetek, az úgynevezett alsó húgyúti tünetek (LUTS) oka is lehet. Ezek közé tartozik mindkettő hólyag a működési zavarok és a hólyag tárolásának zavarai.
Amikor a jóindulatú prosztata hiperplázia (BPH) a hólyag kimeneti ellenállás, ezt jóindulatú prosztataelzáródásnak (BPO) nevezik.
A BPH szinte minden (idősebb) férfiban megtalálható, a LUTS gyakran társul BPE-vel és / vagy BPO-val. Ilyen esetekben a következőképpen említik: LUTS / BPS, ahol a „BPS” a „jóindulatú prosztata szindróma”.
A jóindulatú prosztata szindróma (BPS) tehát három változó komponensből áll:
- Az alsó húgyúti tünetek (LUTS).
- Prosztata hiperplázia (BPE, E a bővítéshez).
- A hólyag kimenetének elzáródása (BPO; angolul: Hólyag kimeneti elzáródása, BOO).
A „jóindulatú prosztata hiperplázia (BPH)” kifejezés a terminológia világméretű változásában csak a szövettani (finom szöveti) szöveti változásra utal, vagyis a kötőszöveti valamint az izomsejtek és a mirigyszövet.
A jóindulatú prosztata hiperpláziát (BPH) szövettanilag a következõk szerint osztályozzák:
- Jóindulatú noduláris hiperplázia
- Atrófiával társult hiperplázia
- Atipikus adenomatózisos hiperplázia
Frekvencia csúcs: a betegség maximális előfordulása 60 éves kor után következik be.
A prevalencia (a betegség előfordulása) az életkor előrehaladtával növekszik, és Németországban az 10-20 éves férfiaknál 50-59%, a 25-35 éves férfiaknál 60-79%. Az élet 9. évtizedében a prevalencia több mint 90%.
Etetés és prognózis: A jóindulatú prosztata szindrómában (BPS) szenvedõ betegeknél a betegség progressziója a diagnózis felállítását követõ 3-5 éven belül az esetek körülbelül egyötödében és egyharmadában következik be. Ezt tükrözik az alsó húgyúti tünetek (LUTS) - lásd „Tünetek - Panaszok”. A prosztata hiperplázia (BPH) eredményeként a húgycső (húgyutak) addig a pontig szűkülhet, ahol olyan tünetek jelentkezhetnek, mint a hólyag ürítése. A BPH a férfiaknál a hólyagürülés rendellenességeinek leggyakoribb oka. Ez maradék vizeletképződést okoz, ami viszont képes vezet nak nek hólyaggyulladás (hólyaggyulladás) és urolithiasis (húgyúti kövek). A prosztata hiperplázia másik lehetséges következménye vizelet-visszatartás (képtelenség kiüríteni a hólyagot). Megjegyzés: Klinikailag releváns a maradék vizeletképződés 50-100 ml között. A leghatékonyabb terápia a jóindulatú prosztata hyperplasia műtét. Ily módon a fent leírt tünetek általában hatékonyan kezelhetők.
Komorbiditás (kísérő betegség): alopecia androgenetica esetén nő a jóindulatú prosztata hiperplázia (OR 1.26, 95% CI 1.05-1.51) kialakulásának kockázata.
