Impingement szindróma bursitisszel kombinálva
A gyulladt bursa is gyakran hozzájárul a impingement szindróma a vállába. Erre akkor hivatkozunk nyáktömlőgyulladás. A bursa a váll területén található, hogy biztosítsa a inak egyfajta csúszó csapággyal, hogy ne dörzsöljék a csontot, és így károsodjanak.
A bursa gyulladása a subacromialis térben (nyáktömlőgyulladás subacromialis) általában a degeneratív kopási folyamatoknak köszönhető supraspinatus ín a fent említett okok miatt. A bursa gyulladása oda vezet, hogy már nem teljesíti tényleges feladatát (az ín védelmét), és ragadóssá válik. A supraspinatus ín már nem védi a bursa, hanem összeszűkült és tovább károsodik.
Ha ez a gyulladás továbbra is fennáll, az ín károsodása szakadáshoz vezethet. Ennek a folyamatnak a középtávú következménye az úgynevezett „megfagyott váll” lenne - a váll a gyulladásos folyamat miatt teljesen mozdulatlanná válik. Ezt meg kell akadályozni.
Amikor a karot felfelé mozgatják, vagy amikor az ortopéd sebész teszteli az ütközést, a tipikus tesztek pozitívak, mivel a gyulladás és a supraspinatus ín tüneti szűkületet okozott a acromion. A terápiás megközelítés itt a gyulladásos folyamat megszüntetését jelenti. Ez konzervatív módon történhet szteroidok injektálásával és használatával ibuprofen vagy Voltarene.
Ezenkívül fokozatosan növelt gyógytorna ajánlott a váll teljes mobilitásának visszaszerzése érdekében. Ha a terápia kudarcot vall, ajánlott a gyulladt bursa és a lágyrész műtéti eltávolítása. Szükség esetén előfordulhat, hogy a supraspinatus ín egyes részeit is el kell távolítani, mivel ezeket a krónikus irritáció és gyulladás annyira károsítja, hogy már nem elég erősek . Ebben az esetben rekonstrukciót vagy izomátviteli műveletet jeleznek.
- Kulcscsont
- Acromion (válltető)
- A humorális fej és az acromion közötti tér
- Humerus (felkarcsont)
- Vállízület (Articu- latio glenohumerale
Ez a betegség az úgynevezett supraspinatus ín kopással összefüggő (degeneratív) változása. Ez az elváltozás a kar forgó vállizmainak feszességének következménye, az úgynevezett rotátorköpeny, és a tetején fekvő bursa (= bursa subacromialis). A fájdalom közötti szűkület eredménye fej az felkarcsont és a acromion és fölötte a ligamentum acromio-claviculare.
A távolság a fej of felkarcsont és a acromion általában egy Röntgen vagy mágneses rezonancia képalkotás. A meghatározás összefüggésében a vállmagasságot acromio-humeral távolságnak nevezzük, amely a fej of felkarcsont és az akromion, amelynek ideális esetben nagyobbnak kell lennie, mint 10 mm. Ezt a 10 mm - es távolságot tekintik a legkisebb méretnek, amely megakadályozza a köztük lévő lágy szövetek összetörését, azaz a rotátorköpeny és a subacromialis bursa.
Ha ez a terület kisebb, akkor a impingement szindróma növekszik. A kar oldalirányú emelése (= emberrablás) a rotátorköpeny, különösen a supraspinatus izom révén. E mozgás során a felkarcsont feje az akromion alá csúszik, aminek következtében maga a forgatóköpeny és a bursa (bursa subacromialis) is az akromion alá csúszik.
Ezt a folyamatot normál fiziológiásnak tekintik, így általában elegendő hely áll rendelkezésre ezeknek az elmozdulásoknak. Ha azonban különféle okokból nincs elég hely, az ún impingement szindróma, a subacromialis szűkülő szindróma fordul elő. A probléma itt az, hogy a rotátor mandzsetta folyamatos dörzsölése az acromionhoz tartós károsodást okozhat a rotátor mandzsettán, ami végső állapotában a mandzsetta teljes szakadását is eredményezheti. Az ütközés okától és lokalizációjától függően megkülönböztetik a vállrégió különböző formáit, amelyek azonban pontosabb ismereteket igényelnek a váll anatómiájában.
A sorozat összes cikke:
