Időtartam | Impingement szindróma

Időtartam

A behatás általában olyan folyamat, amely évek alatt alakul ki. A krónikus gyulladásos folyamat miatt a acromion (Fornix humeri) lassan, de folyamatosan képződik. Egy bizonyos ponton ez a szűkület annyira fájdalmas és problémás lesz az érintett személy számára, hogy orvosi kezelést igényel.

Gyógyszerekkel, fizioterápiával, ultrahang, meleg és hideg, elektroterápia és más megközelítésekkel konzervatív kezelés lehetséges. Mivel időbe telik a gyulladás eltávolítása a subacromialis térből, akár 3 hónap is eltarthat a tünetek teljes mentességének elérése érdekében. Ez azonban attól is függ, hogy meddig létezett a gyulladás és a bekövetkezett kár mértéke. Nagyon is lehetséges, hogy 3-4 hónapos konzervatív terápia után mégis szükség lehet műtétre. Ebben az esetben a tünetek ideális esetben 4-6 hét utókezelés után eltűnnek.

Az Impingement-szindróma tünetei

Ha a beteget megalapozottan gyanítják annak impingement szindróma, általában közepes vagy súlyos vállra panaszkodik fájdalom a betegség korai szakaszában. Az impingement korai szakaszában a fájdalom szinte kizárólag mozgással kapcsolatos. Ezt általában az úgynevezett fájdalmas ív váltja ki.

Ebben a „fájdalmas ívnek” is nevezett jelenségben kezdetben nincs fájdalom amikor a kar 90 fokos szögben van felemelve. Ez annak köszönhető, hogy a tér a acromion általában még mindig elegendő, és az izmok a vállízület nem szűkültek. Ha a karot körülbelül 60 fokos szögben emeljük fel, akkor a vállterület egyre szűkebbé válik és fájdalom kezdődik.

Ha a karot tovább emelik oldalra, és meghaladja a 120 fokot, akkor a vállterület területe ismét nagyobb lesz, és a fájdalom ismét csökken. A fájdalomtól, a fájdalomtól való megújulás és a fájdalomtól való megújult klasszikus váltakozás, amikor a kar darabonként felemelkedik, már erősen utal impingement szindróma, mivel egyetlen más ortopéd klinikai kép sem mutat ilyen jellegzetes fájdalomfejlődést. Ha haladó impingement szindróma, a vállterület területe már olyan keskeny, hogy a kar területén a legkisebb mozgások is fájdalomhoz vezetnek.

A kifejezetten impingens szindrómák úgynevezett nyugalmi fájdalomhoz is vezethetnek. Különösen tipikus az éjszakai vállfájdalom, amely gyakrabban rosszabb, mint nappal. Előrehaladott impingens szindrómák esetén éjszaka fájdalom is jelentkezik, különösen akkor, ha a beteg a beteg vállán fekszik.

Ebben az esetben súlyos fájdalom is jelentkezhet, még akkor is, ha a karot nem mozgatják. A klasszikus karemelkedés mellett, amely a fent leírt ütközési tünetekhez vezet, az is lehetséges, hogy a kar forgatásakor fájdalom lép fel. Forgás a vállízület alatt értendő külső forgás tenyér vagy egy belső forgás.

Egyrészt a fájdalmat pontosnak írják le a beszűkült vállterület területén, de kiterjedhet a felkar a kéz irányába vagy a vállon át a fej. A fájdalom mellett a kar mozgása is károsodhat. Például súlyos impingement szindrómában a kar felemelése és kifelé fordítása csak korlátozott mértékben lehetséges, vagy egyáltalán nem végezhető el. Bizonyos esetekben a váll területén érzékeny rendellenességeket is leírnak.