Golyva: Kezelés és tünetek

strúma, más néven golyva, a pajzsmirigy. Az ilyen pajzsmirigy-duzzanat oka gyakran jód hiány, ami lehet vezet nak nek csomók a pajzsmirigyben. Becslések szerint minden harmadik németnek van egy strúma - gyakran anélkül, hogy tudná. Ez azért van, mert különösen az elején strúma gyakran nem kíséri észrevehető vagy látható duzzanattal a nyak, így sok érintett ember észre sem veszi a jeleket. Tudjon meg többet az ilyen pajzsmirigy-duzzanatok tüneteiről és kezeléséről.

A golyva tünetei

A golyva kezdetben általában nem okoz tüneteket vagy alig okoz kellemetlenséget, ezért gyakran későn vagy csak véletlenül fedezik fel. Az első jelek lehetnek nyelési nehézségek vagy nyomásérzés és torokszorítás („torokcsomó”). Egy vastag nyak, amely egy megfeszült inggallérban látható, szintén a golyva jele lehet. Mert a pajzsmirigy közel van a légcsőhöz, megnyomhatja, ha megnagyobbodik. Egyes betegeknél ez légszomjat vagy sípoló légzési hangokat okoz. Hangszál idegek or vér hajók befolyásolhatja a pajzsmirigy duzzanata is, ami rekedtség vagy vérdugulás a fej. Ezek a tünetek annál inkább fokozódnak a pajzsmirigy dagad. A golyva befolyásolhatja a pajzsmirigy hormontermelését. Ha kíséri pajzsmirigy-túlműködés or hypothyreosis, előfordulhatnak mindegyikre jellemző tünetek.

Detektálja a pajzsmirigy duzzanatát önellenőrzéssel

A pajzsmirigy duzzadásának korai felismerése érdekében az orvosok azt tanácsolják, hogy rendszeresen végezzenek „tükörvizsgálatot”. Ehhez a fej kerül a nyak és a gége egy kézi tükörrel megfigyelhető, miközben kortyot iszik víz. Ha duzzanat jelenik meg a gége a nyelés során orvoshoz kell fordulni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha hirtelen nyelési nehézség vagy nyomásérzet tapasztalható a torokban. Tapintásos vizsgálattal az orvos meghatározhatja a méretet és feltétel pajzsmirigyét, és ezáltal meghatározza, hogy létezik-e golyva.

Golyva: diagnózis és vizsgálatok

Ha a tapintásos vizsgálat a pajzsmirigy duzzadását jelzi, pontos diagnózis felállítható további vizsgálatok segítségével:

  • A vér teszt megmutatja, hogy van-e pajzsmirigy-túlműködés or hypothyreosis.
  • A TSH szint (pajzsmirigy-stimuláló hormon) a vér következtetéseket vonhat le arról is, hogy a golyva daganat következménye-e.
  • Ultrahang vizsgálat segítségével megvizsgálható a pajzsmirigy mérete és szerkezete. Ez lehetővé teszi annak megállapítását, hogy vannak-e struma csomók.
  • Ha csomók vannak, akkor pajzsmirigy szcintigráfia lehet mérni jód felhalmozódás a pajzsmirigyben annak ellenőrzésére, hogy úgynevezett forró vagy hideg csomók.
  • Szövetmintavétel (biopszia) a pajzsmirigyből világosságot nyújt, ha rosszindulatú góc gyanúsítható.
  • A röntgensugarak megmutathatják, hogy a golyva nyomja-e például a légcsövet vagy a nyelőcsövet.

A vizsgálatok segítségével kizárhatók más lehetséges betegségek is, például a Hashimoto pajzsmirigy-gyulladás.

A golyva formái

A golyvának különböző formái vannak. Az osztályozás különféle kritériumokon alapszik, beleértve a felépítést is: a legtöbb esetben egy vagy több csomó képződik a pajzsmirigyben („struma nodosa”). A csomópontok számától függően különbséget tesznek a „struma uninodosa” és a „struma multinodosa” között. Ha az egész pajzsmirigy duzzadt, akkor ezt „struma diffusának” nevezik. További osztályozás a pajzsmirigy termelésének alapján történik hormonok. Az esetek több mint 90 százalékában ez a hormontermelés nem sérül, ebben az esetben „euthyroid golyva” vagy „euthyreoidizmus” van jelen. Ha megnő a hormontermelés, ezt „hipertireoid golyvának” nevezik. A csökkent hormontermelést „hypothyroid golyvának” nevezik.

Golyva: fokokba sorolás

Ezenkívül a golyva különböző osztályokba sorolható, más néven szakaszokba, méret alapján:

  • 0 fokozat: Se nem látható, se nem tapintható, csak az által észlelhető ultrahang.
  • Ia fokozat: Tapintható, de nem látható.
  • Ib fokozat: Tapintható, de csak akkor látható, ha a fej hátrahajlik.
  • II. Fokozat: Normál fejhelyzetben látható
  • III. Fokozat: Jelentősen megnagyobbodott pajzsmirigy, még távolról is látható.

Ezen kívül vannak más megkülönböztetések, például a golyva anatómiai elhelyezkedése tekintetében. A „struma colli” a golyva neve a nyakon.

Forró csomópontok és hideg csomók

Néhány érintett egyénnél a pajzsmirigy szövetének egy része átalakul a góc. Tevékenységüktől függően hideg csomókat és forró csomókat különböztetünk meg. Egy forró góc szinte mindig jóindulatú szöveti változás a pajzsmirigyben, amelynek következtében megnövekedett jód felszívódik és hormonok előállítják. Gyakran a forró csomó következménye pajzsmirigy-túlműködés. A hideg a csomó a pajzsmirigy szövete, amely nem szívja fel a jódot és nem választ ki hormonok. Ez lehet például heges szövet, (általában jóindulatú) daganat vagy ciszta.

A golyva kezelése

A golyva kezelése annak méretétől függ, valamint attól, hogy a pajzsmirigy működése károsodott-e és vannak-e csomók. Alapvetően három formája terápia rendelkezésre állnak.

  • A gyógyszeres kezelést például jodid tabletta, pajzsmirigy hormonok vagy - hyperthyreosis esetén - pajzsmirigy blokkolók (tirosztatikus ügynökök).
  • In radiojód-kezelés, az érintett lenyeli a radioaktív jódot, amelynek sugárzása elpusztítja a pajzsmirigy sejtjeit.
  • A műtét eltávolítja a rendellenes szövetrészeket (egy- vagy kétoldalú), vagy ha szükséges, a teljes pajzsmirigyet.

Terápia golyva gyakran megköveteli a jód vagy hormon szedését tabletta hosszú ideig. Erre gyakran szükség van műtét vagy radiojód-kezelés eredményeként is. Ban ben homeopátia, a golyva kezelésére gyakran alkalmaznak jódtartalmú gyógymódokat, amelyek orvosával konzultálva támogatóan alkalmazhatók.

Golyva: lefolyás és következmények

Ha a golyva továbbra is nő a betegség folyamán a tünetek is fokozódnak. Ezenkívül megnő a hyperthyreosis („funkcionális autonómia”) kockázata. Egy másik lehetséges következmény a rosszindulatú daganat kialakulása. A pajzsmirigy kialakulásának kockázata azonban rák („Golyva maligna”) a golyva következtében nagyon alacsony. Normális hormonképződésű golyva esetén jódkezelés, gyakran együtt pajzsmirigy hormonok, általában elegendő ahhoz, hogy a golyva több hónapon belül visszafejlődjön. Pajzsmirigy túlműködés esetén a jódot nem szabad beadni: A túlzott jódbevitel „tirotoxikus krízist” (pajzsmirigymérgezést) fenyeget, ami vezet halálig.

A jódhiány mint a golyva oka

A golyva oka általában az, hogy hosszú ideig nem elegendő a jódbevitel. Mivel a test maga nem képes jódot előállítani, a nyomelemet a diéta. Ha a pajzsmirigy túl kevés jódot kap, akkor nem tud elegendő hormont termelni, és megnagyobbodik a rendelkezésre álló jód jobb kihasználása érdekében. Az élet egyes szakaszaiban a hormonális változások miatt a jódigény különösen magas, ezért fokozott figyelmet kell fordítani az elegendő jódbevitelre ebben az időben. Ide tartoznak mindenekelőtt klimax és a pubertás, hanem az is terhesség és a szoptatás. Ez azért van, mert jódhiány terhes nőknél vagy újszülötteknél golyva alakulhat ki.

A golyva egyéb okai

A jódhiány mellett a golyva más lehetséges oka is lehet, például:

feszültség a pajzsmirigy-betegség lehetséges kiváltó okaként is gyanítható. A golyva nem örökletes. Ennek ellenére egyes családokban megtalálható a betegség csoportosulása, amelynek oka lehet az a tény, hogy a jód genetikailag rosszabbul hasznosul.

A golyva megelőzése

A golyva megelőzésének legjobb módja az, ha elegendő jódot kap. Körülbelül 180-200 mikrogramm jód ajánlott naponta. Ez nemcsak a jódozott sóban, hanem a tengeri halakban is megtalálható (például a pollockban) terhesség és a szoptatás, valamint a családi golyva esetén további jodid tabletta orvossal folytatott konzultációt követően kell bevenni. Ezenkívül azt javasoljuk, hogy az idősebb emberek kérjenek orvosuktól rendszeres tapintási vizsgálatokat a golyva korai felismerése érdekében.