Az új érképződés minden olyan folyamatát, amely egy felnőtt ember szervezetében megy végbe, vaszkularizációként, nevezetesen angiogenezisként foglalunk össze. A neovaszkularizációt más néven kóros és így kórosan túlzott új képződésként ismerik hajók. Ez az újovaszkularizáció például a rák és a daganatok tápanyagokkal való ellátását és oxigén.
Mi a neovaszkularizáció?
A neovaszkularizációt gyakrabban patológiásnak, tehát kórosan túlzott új képződésnek nevezik hajók. Ez az újovaszkularizáció például a rák és a daganatok tápanyagokkal való ellátását és oxigén. Az úgynevezett vaszkularizáció során kisebb vér hajók újonnan alakultak. Az érrendszeri szövetek ezért különösen nagy számban hordoznak vér hajók és sérülések után sokkal erősebben véreznek, ami előnyös sebgyógyulás. Az új érképződés fiziológiai folyamatait az angiogenezis szakkifejezés alatt foglaljuk össze. Az angiogenezisben új vér hajók nő a hasítási és kihajtási folyamatokban lévő meglévő erekből, például a szűkületek megkerülésére. Az erekben lévő nyíróerők mellett ezek a folyamatok elsősorban a vértől függenek koncentráció immunológiai monociták. A vaszkularizáció az angiogenezissel szinonimaként alkalmazható, vagy egy szövet vagy szerv teljes vérellátására utal. A neovaszkularizációt a generikus kifejezés az összes új érképződésre egy felnőtt szervezetben. Mivel a felnőtt szervezetben, eltekintve attól sebgyógyulás, a vaszkuláris neovaszkularizáció általában kóros megnyilvánulásokkal társul, a neovaszkularizáció kifejezés általában egy betegség címe is. Ebben az összefüggésben a neovaszkularizáció mindig jelen van, ha az angiogén folyamat nem fiziológiai, hanem kóros folyamat. Ennek megfelelően elsősorban a túlzott vaszkuláris neoplazmák a daganatos betegségek or makuláris degeneráció neovaszkularizációnak nevezik. A felnőtt szervezet fiziológiás vaszkuláris neovaszkularizációját vaszkularizációnak nevezzük, nem pedig neovaszkularizációnak, bár ez valóban neovaszkularizáció.
Funkció és cél
Az angiogenezis magában foglalja az új vaszkuláris struktúrák kialakulását endoteliális sejtbéléssel, simaizomsejtekkel és pericitákkal. Az angiogenezis egy folyamat sebgyógyulás ezt nem szabad lebecsülni. A vér az emberi test összes szövetét és szervét ellátja tápanyagokkal és oxigén. Ezenkívül a hírvivő anyagok a véren keresztül jutnak el az egyes szövetekhez. Ezen felül a sejtek immunrendszer szintén a véren keresztül szállítják. Így egy szövet vérkapcsolata létfontosságú. Ebben az összefüggésben az angiogenezis biztosítja azoknak a szöveteknek a túlélését, amelyek vérkapcsolata sérülés miatt megszakadt. A vaszkularizáció kifejezéssel együtt az angiogenezis kifejezés most már a felnőtt szervezetben az új érképződés minden formájának ernyőfogalmává vált. A fent leírt sebgyógyulási folyamat mellett van például vaszkulogenezis, amelyben a keringő őssejtek vagy az endothelsejtekké váló angioblasztok alapján a vaszkuláris struktúrák újonnan jönnek létre. Az arteriogenesisben artériák és kisebbek arteriolák újra formálódnak és a simaizomsejtek toborzása révén teljes érfalakat szereznek. Lényegében ugyanaz a folyamat fordul elő új vénák kialakulásakor. A fent említett új érformák mindegyike vaszkularizáció, és néha a VEGF növekedési faktor felszabadulásán alapul. A neovaszkularizációban a VEGF lokálisan korlátozott túltermelése lép fel. Ennek a túltermelésnek oka lehet például a tumorsejtek általi felszabadulás. Progresszív daganatos betegségben a daganatos sejtek megindítják a neovaszkularizációt, így a növekvő, progresszíven terjedő daganat megfelelő vérrel van ellátva, és így elegendő oxigént és tápanyagot kap nő. Ebben az összefüggésben a neovaszkularizáció blokkolása megállíthatja a tumor növekedését. Ezt az elvet alkalmazzák anti-angiogén daganatoknál terápia betegek kezelésére rák.
Betegségek és rendellenességek
A neovaszkularizáció számos esetben fordul elő daganatos betegségek. A túlzott vaszkularizáció és a VEGF túlzott termelődése azonban nem mindig feltétlenül társul daganattal. Különösen a szem vaszkuláris daganatai esetén sok más kóros folyamat lehet hibás a túlzott vaszkularizációért. Például exudatív „nedves” makuláris degeneráció or diabéteszes retinopátia, más néven proliferatív retinopathia. Ezenkívül a neovaszkularizáció a neovaszkularizáció összefüggésében játszik szerepet glaukóma és retinopathia praematurorummal egyidejűleg is előfordul. A szaruhártya neovaszkularizációját gyakran megfigyelik a viselő betegeknél is kontaktlencse. Az októl függően a vaszkularizáció kóros túlzott folyamatait eltérő módon kezelik. Az angiogenezis enyhítésére anti-angiogén terápia általában VEGF-semlegesítő monoklonális antitestek. Kezelés bevacizumab vagy az rhuMAb-VEGF-et például metasztatikus betegeknél engedélyezték colorectalis rák és célja az új erek képződésének blokkolása, ami végül a tumor növekedését is blokkolja. A hatóanyag bevacizumab most is használják emlőrák, vese rák és tüdő rák. Ezenkívül antiangiogén terápiák is léteznek az antitesttel ramucirumab, amely kötődik a VEGF R2 receptorhoz, és ily módon blokkolja a VEGF R2 angiogén növekedési faktor receptorát. A blokád megakadályozza az erek képződését, mivel a képződést csak a receptor-növekedési faktor komplex stimulálja, amely ma már nem fordul elő. Randizni, ramucirumab elsősorban gyomorrák kezelésére alkalmazták. Más a helyzet a terápia túlzott vaszkuláris neovaszkularizáció, amely nem társul daganatos betegségek. A kontaktlencse használatával járó neovaszkularizáció esetén a kontaktlencse használatának leállítása a terápia középpontjában. Ezenkívül helyi gyógyszereket alkalmaznak az angiogenezis szabályozására. Ezek a gyógyszerek általában szemcsepp. Az alkalmazott hatóanyagok főleg a szteroidok és a GS-101. Ez utóbbi anyag antiszensz oligonukleotid.
