A test mozgását céltudatos vagy akaratlan összehúzódás és az azt követő kikapcsolódás izomrostok. Ha az egyén funkciója idegek vagy az egész idegrendszer ebben a folyamatban betegség vagy károsodás zavarja, az izomaktivitást kiváltó impulzusok már nem továbbíthatók megfelelően. Ez lehet vezet az egyes izmok diszfunkciójához, aminek következtében az érintett végtagok vagy testrészek már nem mozgathatók, vagy csak korlátozott mértékben mozoghatnak. Ezekben az esetekben az izombénulás kifejezést használják.
Mi az izombénulás?
A bénulás okai sokfélék. A fő okok azonban ideggyulladás, izomgyulladás, fertőzések és balesetek. Alapvetően meg lehet különböztetni az izomzat önkéntes és akaratlan mozgását. A mozgásokat a központi különböző szintjei vezérlik idegrendszer. Az önkéntes mozgások magukban foglalják például a tárgy tudatos és céltudatos megragadását vagy a láb emelését a lépcsőn való felmászáshoz. Az önkéntelen mozgások viszont véletlenül és automatikusan következnek be, és például ezt biztosítják egyensúly az önkéntes mozgások során fennmarad. Ha az izomaktivitás károsodás következtében károsodik, az eredmény az egyes izmok enyhe és átmeneti bénulásától a masszív és tartós kudarcig, valamint a mozgásszervi rendszer nagy részeinek bénulásáig terjedhet. Például mechanikai károsodást (pl. Balesetet vagy porckorongsérv) spontán feloldódhat, vagy megfelelő kezeléssel jól kezelhető terápia. Vannak azonban krónikus vagy veleszületett ideg- és izombetegségek is, amelyeket nem lehet gyógyítani és lehet vezet progresszív bénulásig (pl. polineuropátiák vagy izomdisztrófiák).
Okok
Az izombénulást számos tényező okozhatja.
- Mechanikai sérülés: Ha egy baleset károsítja vagy akár meg is sérti az embert idegek vagy izomrostok esetén bénulás következhet be. Abban az esetben is, ha a porckorongsérv, van egy mechanikai rendellenesség, amely képes vezet mozgás közbeni károsodásokra.
- Érbetegségek: Kisebb agyi infarktusok vagy agyi vérzések és stroke-ok az idegsejtek nagyobb területeit okozhatják a agy meghalni. Ez megnyilvánulhat hirtelen izomgyengeségtől az arc és a test egyik oldalának átmeneti vagy tartós bénulásáig.
- A központi betegségei idegrendszer: sclerosis multiplex (MS) vagy izomsorvadásos laterális szklerózis (ALS) csak két példa az ilyen betegségekre. Mindkettő az idegsejtek progresszív károsodásához és az egyre nagyobb izomterületek állandó bénulásához vezet.
- Bakteriális és vírusos fertőzések: Egyszerű kullancs csípés, veszélyes kórokozók mint például a Borrelia átvihető és okozhat gyulladás és bénulás az idegrendszerben. Továbbá, vírusok megtámadhatja az idegrendszert és izombénulást okozhat, mint például a gyermekbénulás poliovírusai.
- Rákok: Daganatok a agy, izmok, csontok or gerincvelő mechanikusan vagy biokémiailag bénulást okozhat.
- Mérgezés: Bizonyos neurotoxinok szintén gátolhatják az impulzusátvitelt idegek és az izmok. Ezek a toxinok a természetben fordulnak elő, például batrachotoxinként a szörnyű méregdart békában vagy másként botulinum toxin elrontott konzervekben.
- Alkohol függőség: „A tartósan magas alkoholfogyasztás toxinok okozta ideg- és izomkárosodáshoz, valamint ezzel összefüggő bénuláshoz vezethet.
- Egyéb okok: Például pszichológiai tényezők vagy migrén is kiválthatják a bénulás tüneteit.
Tünetek, panaszok és jelek
Az izmok bénulása gyakran előfordul a karokban és a lábakban (parézis), de hatással lehet például az egyes vázizmokra is, arcizmok, biztos belső szervek vagy vaszkuláris izmok. Az izombénulás jelei hirtelen és minden látható ok nélkül, alattomosan, progresszíven vagy epizódokban is előfordulhatnak. A kezdődő bénulást gyakran jelentik be, vagy kíséri bizsergés, zsibbadás érzése vagy érzékelési zavarok az érintett testrészekben.
Szövődmények
A bénulás típusától és súlyosságától függően súlyos szövődmények jelentkezhetnek, amelyek másodlagos kezelést igényelnek. Például az alsó végtagok bénulása gyakran hiányával jár hólyag és az érintett személy bélkontrollja, amely segítséget igényel. A megbénult végtagok észlelési zavarai sérülések vagy fertőzések észrevétlen maradását és súlyosbodását okozhatják. A bénulás miatt előforduló legsúlyosabb szövődmények közé tartoznak a légzési és nyelési reflex rendellenességek, például azok, amelyek előrehaladott ALS-ben vagy akár kétoldali bénulás. Az érintett személyek ilyen szélsőséges esetekben csak szellőztethetők és etethetők külsőleg.
Mikor kell orvoshoz menni?
A mechanikus sérülések, például zúzódások, vágások vagy rándulások átmeneti izombénulást okozhatnak. Ezeknek általában önmagukban kell elmúlniuk, mivel a sérülés alábbhagy, és nem teszik feltétlenül szükségessé az orvos látogatását. Ha azonban kétségei vannak, tisztázatlan bénulási tünetek esetén mindig orvoshoz kell fordulni. Például a spontán előforduló izombénulás lehet a súlyos betegség első jele. Különösen, ha vannak egyéb rendellenességek a szív-és érrendszer, beszéd vagy tudatzavar, sürgősen tisztáznia kell az orvost. Ha a jelek még a ütés, a sürgősségi orvost mindenképpen értesíteni kell. Még akkor is, ha a bénulás tünetei csak átmenetileg, de ismételten fordulnak elő, konzultáció ajánlott orvosával.
Diagnózis
A megbízható diagnózis felállítása érdekében az érintett egyéneket általában először alaposan kikérdezik a tünetekről, a lefolyásról, a család előzményeiről és az akut tünetekről. Ezt fizikai és neurológiai vizsgálat követi, amelynek során felmérik a mozgáskorlátozást. Gyakran kísérő vér tesztet is végeznek. A megállapításoktól függően további képalkotó vizsgálati módszerekre lehet szükség, például számítógépes tomográfiával vagy mágneses rezonancia képalkotás az érintett terület. Invazív vizsgálati módszerek, például cerebrospinalis folyadékvizsgálat, izom biopszia vagy speciális genetikai tesztek is használhatók a tisztázáshoz. Az eredmények ezután az izombénulás diagnosztizálásához vezetnek, és annak osztályozását a parézis különféle súlyos formáiba ( erő vagy részleges bénulás), plegia vagy bénulás (teljes bénulás).
Kezelés és terápia
Az izombénulás különböző okaival analóg módon sokféle kezelés és terápiás megközelítés is létezik. A bénulás típusától függően ezeket célzottan alkalmazzák. Az enyhe és csak részleges izom mechanikus okokkal bénul meg, gyakran önmagában gyógyul meg. A súlyosságtól függően kisebb műtétre lehet szükség a megszakadt ideg- és izomkapcsolatok helyreállításához. Izomgyengeség és bénulás esetén a ütés, utókezelés célzottan fizikoterápia a test megbénult felének megerősítésére és élénkítésére szolgál. Bármilyen kísérő bénulás arcizmok gyakran több hét múlva magától lecseng. A bakteriális vagy vírusos fertőzéseket viszont általában megfelelő gyógyszerrel kezelik antibiotikum. Abban az esetben Lyme-kórpéldául a hatóanyagok kombinációját rögzített időpontokban, több héten keresztül kell bevenni. A kezelés viszonylag hosszú időtartamára azért van szükség, mert a baktériumok csak a antibiotikum a gyógyszer hatása osztódási fázisuk során. Ha a kezelést túl korán hagyják abba, visszaesés léphet fel. Daganatok, műtét, sugárkezelés vagy kemoterápiás kezelés sikeres gyógyuláshoz vezethet. A neurológiai betegségek kezelése sokkal nehezebb, mivel a bénulás gyakran progresszív és visszafordíthatatlan. Itt gyakran csak a kísérő tünetek kezelhetők, és a betegség előrehaladása a lehető legnagyobb mértékben késleltethető.
Kitekintés és előrejelzés
A teljes gyógyulás prognózisát és kilátásait differenciáltan kell vizsgálni az izombénulás során, annak sok oka miatt. Így a bénulások nagy része önmagában visszafejlődhet, megfelelő módon sikeresen kezelhető terápia, vagy véglegesen megnyilvánul. Ennek előfeltétele, ha kétség merülne fel időben egy konzultációval egy hozzáértő orvossal, aki felírja a megfelelő terápia az érintett személlyel konzultálva. Az izombénulásos betegek akutan vagy tartósan nehéz fázisban vannak, mivel az életminőség a mozgáskorlátozás mértékétől függően többé-kevésbé romolhat. Súlyos esetekben az izombénulás például mozdulatlansághoz vagy akár tartós munkaképtelenséghez vezethet, ami további pszichológiai nehézségekkel szembesül a betegeknél, amelyek másodlagos betegségeket is kiválthatnak, mint pl. depresszió vagy pszichoszomatikus panaszok. Egyes esetekben a prognózist csak a kezelőorvossal folytatott megbeszélés alapján lehet meghatározni. Sajnos a betegség előrehaladtával gyakran előfordul, hogy a bénulás vagy csak a másodlagos betegségek tünetei csak tüneti úton enyhíthetők, és a tünetek további súlyosbodása csak lelassulhat. Súlyos megnyilvánulásokban, különösen a neurológia által kiváltott bénulásban, a palliatív orvoslás gyakran az egyetlen lehetőség, amely a páciens szenvedéseinek enyhítésére és életminőségének lehető legnagyobb mértékű támogatására szolgál a várhatóan várhatóan korlátozott életkorban.
Megelőzés
Különösen a rák vagy neurológiai vagy pszichológiai tényezők, amelyek elősegítik az izmok bénulását, a megelőzés nehéz. Általában ajánlott az egészséges életmód, elegendő testmozgással, alkohol és egyéb stimulánsok mértékkel és egészséges diéta. Megelőző vizsgálatok Egészség biztosítótársaságok, amelyek között gyakran szerepel a vér tesztet ki kell használni. Ily módon megváltozik a vér vagy a vizeletet gyakran korai stádiumban lehet diagnosztizálni és kezelni. A mindennapi életben és a sportedzések során ügyelni kell arra, hogy a mozgásokat gondosan és a baleseteket megelőző módon hajtsák végre, a mozgásszervi mechanikai károsodás elkerülése érdekében. Különösen magas szintű higiénia lehet hasznos a bakteriális fertőzések okozta bénulás ellen. Például a gyakori és alapos kézmosás gyakran megakadályozza a fertőzés terjedését baktériumok és a vírusok. A Borrelia fertőzés megelőzése érdekében megfelelő védőruházatot kell viselni a természetben tartózkodás alatt, különösen a veszélyeztetett területeken, és utána általában kullancsellenőrzést kell végezni.
Utógondozás
Az izombénulás legtöbb esetben a betegnek csak nagyon kevés és nagyon korlátozott utógondozása van intézkedések rendelkezésére áll. Ebben az esetben az érintett személy elsősorban a gyors és mindenekelőtt nagyon korai diagnózistól függ a tünetek enyhítése és korlátozása érdekében. Minél korábban fordulnak orvoshoz, annál jobb a betegség további lefolyása. Ezért az érintetteknek ideális esetben orvoshoz kell fordulniuk az első jelek és tünetek megjelenésekor. Az érintettek többsége függ a különböző gyakorlatoktól és intézkedések of fizikoterápia vagy fizioterápia. Ezeket a gyakorlatokat a beteg saját otthonában is meg lehet ismételni a tünetek tartós enyhítése érdekében. Az érintett személynek általában kerülnie kell a súlyos fizikai megterhelést vagy a stresszes tevékenységeket, hogy ne terhelje feleslegesen a testet. A saját családjának gondozása és támogatása szintén nagyon fontos a tünetek korlátozása és a pszichológiai zavarok elkerülése érdekében. Gyógyszer szedésekor mindig győződjön meg arról, hogy a megfelelő adagot szedi és rendszeresen szedi-e. Kétértelműség vagy mellékhatások esetén orvoshoz kell fordulni.
Mit tehetsz te magad
Ha kétségei vannak vagy aggályai merülnek fel, az izombénulás esetén mindig orvoshoz kell fordulni. Noha a kezelés bizonyos esetekben hosszadalmas lehet, fontos a terápia folytatása a sikeres kezelés esélyének növelése érdekében. Ha a neurológiai jellegű progresszív betegség rossz prognózissal rendelkezik, nem szabad elveszíteni a bátorságot. Bár ezeknek a bénulási tüneteknek még nem áll rendelkezésre ok-kiküszöbölő terápiája, az ezeken a területeken folytatott tudományos kutatás folyamatosan új kezelési módszereket eredményez, és mindenekelőtt támogató intézkedések amelyek jelentősen javítják az életminőséget. Például, fizikoterápia, masszázsok és foglalkozásterápia intézkedések segítik az izmok edzését, megakadályozzák fájdalom és elősegíti a mobilitást az érintett területeken. Az önsegítő csoportokban való részvétel vagy a pszichológiai tanácsadás szintén hozzájárulhat a jólét fokozásához és a megváltozott helyzet elfogadásához és elfogadásához az érintett személyek körében.
