Izomegyensúlytalanság esetén egyensúlyhiány van az adott mozgásban részt vevő agonista és antagonista izom között. Az ilyen típusú egyensúlyhiányok gyakran a mozgás hiánya, trauma vagy neurogén betegség következtében jelentkeznek. A terápia a választás az fizikoterápia, bizonyos körülmények között elektromos stimulációval kombinált edzéssel.
Mi az izomegyensúlytalanság?
A mozgások elvégzéséhez az emberek a szemben lévő izmok kölcsönhatására támaszkodnak, amelyek kapcsolódnak a centrumhoz idegrendszer efferens motoros beidegzés útján. Az izmok soha nem dolgoznak egyedül, amikor összehúzódnak. A mozgást megvalósító agonista mindig függ egy párjától vagy antagonistától, amely lehetővé teszi a mozgást az ellenkező irányba. Ha ezek nem egyformán erősek, izomegyensúlytalanság áll fenn. Amikor egy agonista flexor meghajlik, az antagonista extenzornak egyidejűleg ki kell nyúlnia. A kiinduló helyzetbe való visszatérést az extenzor hajlítása teszi lehetővé, amelynek viszont az eredeti hajlítója van antagonistaként. Például, hasizmok a hátizmok antagonistái és fordítva. Az agonista és antagonista izmoknak kb erő. Ha nem, akkor izomzavar van. Rossz testtartás, fájdalom és visszafordíthatatlan károsodás lehet az ilyen egyensúlyhiány késői következménye. A rehabilitációs és fizioterápiás gyakorlatok összefüggésében például az agonisták és antagonisták kiegyensúlyozott kiképzését tekintik elsődleges célnak. A néha leggyakoribb egyensúlyhiányok a következőkre vonatkoznak: hasizmok, amelyek általában sokkal kevésbé fejlettek, mint az antagonista hátizmok.
Okok
Az izomegyensúlyhiány oka lényegében az agonista vagy az antagonista izomlágyulása vagy -gyengülése. Ezeknek a jelenségeknek az alapja lehet egyoldalú erőfejlődés, amely együtt jár az elhanyagolással nyújtás képesség. A jelenség legfontosabb kiváltója az érintett izom megterhelésének hiánya vagy teljes hiánya. Azonban egyoldalú megterhelés sportolás közben és a mindennapi életben is okozhat. Az izom egyensúlyhiánya előfordulhat mindenek felett álló betegség tüneteként vagy trauma következtében is. A társult betegségek általában a központi betegségei idegrendszer, például az autoimmun betegség sclerosis multiplex. Amikor a motoros idegszövetet károsítják az ilyen betegségek, kevesebb mozgásparancs ér el egy izmot a középső részről idegrendszer. Ennek eredményeként az érintett izom már nem képezhető vagy megerőltethető ugyanolyan mértékben, mint az antagonistája. Ez a jelenség motorral is előfordulhat idegkárosodás a test perifériájára, például a neuropathia összefüggésében. Ha az izom egyensúlyhiánya a mozgásszervi rendszer traumája, az elégtelen regeneráció vagy fájdalomáltalában a helytelen terhelés okozza.
Tünetek, panaszok és jelek
tünetei izomegyensúlytalanságok nagymértékben függ az elsődleges októl. Ban ben izomegyensúlytalanságok amelyet az izom megrövidülése okoz, az izom a feszültség növelésével alkalmazkodik egy adott ingerhez, míg társa semmilyen ingernek nem volt kitéve, és így fenntartja korábbi feszültségét. Így a kettő közötti rövidülő kapcsolat megszakad. Izom-egyensúlyhiány az izomhosszabbodás miatt viszont akkor vannak jelen, amikor az egyik izom feszültségének csökkentésével alkalmazkodik egy adott ingerhez. A másik izom feszültsége ismét állandó marad, megváltoztatva ezzel a rövidítési arányt. Ha kedvezőtlen terhelés van terjesztés az izmok és ízületek hosszú távon az izom-izom egyensúlyhiánya fájdalmas izomfeszültséggel, ín túlterheléssel és izmokkal jár összehangolás or funkcionális rendellenességek. Az ízület fokozott kopása porcogó eredményezhet. A perifériás idegrendszeri neurogén egyensúlyhiány okai esetén az érintett terület érzékenysége a motoros funkció mellett gyakran károsodik. Központi idegi okok esetén ugyanez lehet a helyzet.
Diagnózis és lefolyás
A kifejezett izomegyensúlytalanságot orvosok és főleg gyógytornászok diagnosztizálhatják pusztán vizuális diagnózis segítségével kórtörténet, korábbi trauma vagy ismert neurogén betegségek jelezhetik az egyensúlyhiányt. Olyan tünetek, mint a púp egyensúlyhiányt is jeleznek. Az izmok szelet röntgenfelvételei, amelyek lehetővé teszik az izom expressziójának értékelését, diagnosztikai jellegűek. A beteg prognózisa az elsődleges októl függ. Alapvetően minden egyensúlyhiány célzott képzéssel javítható. Azonban az izmok teljes helyreállításának általában gyengébb esélye központi idegrendszeri okokkal jár, mint más okokkal.
Szövődmények
Az izom egyensúlyhiánya gyakori. Valójában mindenkit érint legalább egy kis mértékben, mert bizonyos izmokat vagy izomcsoportokat mindig kevésbé használnak, mint másokat. A kisebb egyensúlyhiány nem okoz kellemetlenséget. Erősebb izomegyensúlytalanság vezet krónikus fájdalom. Általában néhány gyakorlat elvégzésével az izmok egyenletesen edzhetők, így a panaszok is eltűnnek. Ha azonban semmit sem tesznek, az idő múlásával komplikációk alakulnak ki, amelyeket gyakran visszafordíthatatlan változások jellemeznek. Milyen szövődmények fordulhatnak elő? A legfontosabb szövődmények közé tartozik az izomfeszültség, tendopathiák és arthrosis. Az izomtörzsek hosszan tartó rossz testtartás mellett alakulnak ki. Lehetnek fájdalommentesek. A fájdalom azonban gyakran nyomással vagy mozgással jelentkezik. Az izomszövet megkeményedik. Az izomfeszültség továbbra is visszafordítható különböző terápiákkal intézkedések. A tendopathiák mikrokönnyek a inak erős izmok. Néha ezek nem tudnak teljesen meggyógyulni. Ezért degeneratív változások következhetnek be. Az inakötések megmutatják csontosodás és meszesedés. Igaz, hogy ezek a változások nem elsősorban gyulladásosak. A mechanikus irritáció azonban képes vezet másodlagosra gyulladás, ami tovább gyorsítja a degenerációs folyamatot. Néha a tünetek enyhítése csak műtéten keresztül lehetséges. A legrosszabb esetekben az izomzavar is vezet nak nek arthrosis későbbi ízületi deformációval és a mozgás súlyos korlátozásával.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Sok esetben ezt a betegséget viszonylag későn diagnosztizálják, mivel a tünetek nem különösebben jellemzőek, és összetéveszthetők más betegségekkel. Általánosságban ezért az érintett személynek orvoshoz kell fordulnia, ha kellemetlen érzés és fájdalom jelentkezik az izmokban különösebb ok nélkül. Ezek a panaszok egy másik alapbetegségre utalhatnak, amelyet kezelni kell. Mindenesetre orvoshoz kell fordulni, ha a fájdalom korlátozott mozgáshoz vezet, amely általában nem tűnik el önmagában, és hosszú ideig tart. Ez fertőzésekhez és gyulladásokhoz is vezethet. Annak megakadályozása érdekében, hogy ezek tovább terjedjenek, orvoshoz kell fordulni. Nem ritka, hogy a tartós fájdalom és a mozgás korlátozása pszichológiai kényelmetlenséget okoz. Ebben az esetben pszichológus általi kezelésnek is meg kell történnie. Először háziorvoshoz lehet fordulni a betegség diagnosztizálásához. A további kezelés során a kezelést szakembernek kell elvégeznie.
Kezelés és terápia
Az izomegyensúlyhiányos betegek választott kezelési módja az fizikoterápia. Neurogén okok miatt ideggyógyász szakképzett gyógytornászhoz kell fordulni. Alatt fizikoterápia az antagonistákat és az agonistákat ugyanolyan mértékben képezik ki a helyreállításra egyensúly. Különösen a központi idegrendszer betegségei esetén ez magas célnak bizonyul. Amikor az idegszövet a gerincvelő or agy sérült, az összehúzódási parancsok már nem érik el megfelelően az izmokat, ami jelentősen megnehezíti az edzést. Ez a kapcsolat megzavarhatja a perifériás idegbetegségek edzéseit is. Ilyen esetekben, fizikoterápia kombinálható elektrostimulációval. A közvetlen stimuláció stimulálja az izomzat idegimpulzusoktól független összehúzódását, és ennek megfelelően edzi azt az idegvezetési utak bevonása nélkül. A fizioterápiás foglalkozások során elsősorban az izomremegésre figyelnek. Amint az izmok remegni kezdenek, szünetet tartanak.
Kitekintés és előrejelzés
Az egyensúlyhiány további lefolyása viszonylag erősen függ a betegség okától, ezért nem lehetséges univerzális előrejelzés. Az izmok azonban gyorsan irritálódnak és túlterhelődnek. Izomfeszültség vagy az izmok diszfunkciója is előfordul. Súlyos esetekben ezek a beteg mozgását is korlátozhatják. Ha az egyensúlyhiány baleset vagy trauma következménye, nem ritka, hogy a betegek pszichológiai panaszoktól szenvednek, és pszichológus segítségét igénylik. Ha az izom egyensúlyhiánya súlyosvá válik, fájdalom jelentkezik. Ezek korlátozhatják az érintett személy mindennapi életét. Nem ritkán azonban a fájdalom önmagában eltűnik. Ha beszakad inak és az izmok nem gyógyulnak megfelelően, deformitások és gyulladások léphetnek fel. Ezek korlátozott mozgáshoz is vezetnek. Az esetek többségében az egyensúlyhiány kezelése terápia. Ez elsősorban az egyensúlyhiány okán alapul. Ha idegek megsérültek, lehet, hogy nem lehet minden korlátozást újra orvosolni.
Megelőzés
Az izomzavarokat a mindennapi életben megfelelő mozgással, elegendő testmozgással és egyenlőséggel lehet megakadályozni feszültség agonistákon és antagonistákon. Mivel a testtartás is hozzájárul a megfelelő mozgásszabályozáshoz, az a testtartási iskola hasznos lehet. A trauma után a diszbalansz megelőzhető szakmailag felügyelt rehabilitáció formájában, amely a lehető legteljesebb.
Utógondozás
Terápia mert az izmok egyensúlyhiányának csak akkor lehet tartós hatása, ha következetes utógondozást biztosítanak. Ezt a páciens fizioterapeutával vagy sportoktatóval jól megvalósíthatja rehabilitáció céljából, de az edzőteremben is. A cél alapvetően az izom egyensúlyhiányának kompenzálása, vagy előzetes megelőzése a gyenge izmok erősítésével és nyújtás megrövidült izmok. Ilyen például nyújtás rövidített mellkas izmok és a hát felső részének megerősítése azoknál az embereknél, akik naponta PC-n dolgoznak, hajlított testtartásban. Az izmok erősítése célzottan történik erősítő edzés, amelyhez a beteg egyéni tervet is elkészíthet a gyógytornász ill rehabilitációs sportok oktató. Az utógondozás során is fontos, hogy ez az edzés hatékony legyen a helyes testmozgás és a rendszeres foglalkozások, valamint az egyénileg optimális terhelés adagolásával. A megrövidült izmok nyújtása ugyanolyan fontos, mint az erősítés, ha izomegyensúlytalanságról van szó. A nyújtás nemcsak az edzés előtt és után fontos elem. A mindennapi életbe is hatékonyan beilleszthető, például a munkahelyi szünetekben. A speciális nyújtási tanfolyamok szintén gyakran hasznosak, ahogy az is jóga, amely ideális az egész test erősítésére és nem hanyagolja el az izmok nyújtását. Azoknak, akik hajlamosak rövidíteni bizonyos izmokat, figyelniük kell a munkahely ergonómiai kialakítására is.
Ezt teheti meg maga is
Az izom egyensúlyhiányának ellensúlyozása érdekében a megfelelő ülés elengedhetetlen. Javasoljuk, hogy ergonomikusan és dinamikusan üljön az irodai székre. Kombináció a állítható magasságú íróasztal van értelme. Az ülő helyzetet a lehető leggyakrabban kell megváltoztatni, és a mindennapi irodai életben is ajánlott az álló helyzetben végzett munka és az aktív sétálás. Az izomzavarokat gyakran a mozgáshiány okozza. Ezért fontos, hogy több mozgást illesszenek be a mindennapi életbe. Van értelme biciklizni munkába vagy parkolni egy kis távolságra, hogy még néhány percet gyalogoljunk. A lift helyett jobb a lépcsőket használni, és a nyomtatót nem szabad közvetlenül a munkahelyen elhelyezni, hogy hébe-hóba felkeljen. Mivel az izomzavarokat az egyoldalú edzés és a sportolás közbeni nyújtás hiánya okozhatja, ügyelni kell arra, hogy mindig bemelegítés és mindig az ellenfeleket is képezni. Fontos a megfelelő lábbeli viselése is. Sportolás közben meggondolatlanul növekszik a terhelés, esik, futás egyenetlen felületeken és az izmok túlterhelését kerülni kell. Ez megakadályozhatja az izmok egyensúlyhiányát is. Izomegyensúlytalanságok esetén hasznosak azok a sportok, amelyekben sok izomcsoportot kiegyensúlyozottan és egyidejűleg használnak, például tánc, torna vagy harcművészet. Változatos edzésprogram erősítéssel, összehangolás, egyensúly és a nyújtó gyakorlatok szintén hasznos. Ha az önsegítés révén nem történnek javulások intézkedések, a sportterápia tanácsos; célzott gyakorlatok irányítással korrigálják az izomzat hiányait.
