LOWN osztályozás
Egyszerű VES Komplex VES
- I. fokozat: Monomorf VES óránként 30-szor kevesebb
- II. Fokozat: Monomorf VES óránként több mint 30 alkalommal
- III. Fokozat: Polimorf VES
- IVa. Fokozat: Trigeminus / Couplets
- IVb fokozat: Salvos
- V. fokozat: „R-on-T jelenség
A kamrai extraszisztolák tünetei
A SVES-hez hasonlóan a kamrai extrasystolákból gyakran hiányoznak a tünetek. Bizonyos esetekben a szív botlás fordulhat elő. Hosszan tartó trigeminális vagy röplabda fázisok, a csepp a ütés kötet a szív előfordulhat.Mióta a szünet két normális potenciál között fekszik, és amelynek során a szív kitölt vér, rövidíti a extraszisztole, a szív által kiadott hangerő csökken. Ez rövid távú csökkenést eredményezhet vér áramlik a agy, amely szédüléshez vagy akár rövid szinkóphoz (ájulásvarázslatokhoz) vezethet.
A kamrai extrasystolák okai
A kamrai extrasystolák előfordulása általában a szívizom egyes sejtjeinek károsodásának kifejeződése, így gyakran szívbetegségre utal, pl. Koszorúér-betegség vagy szívelégtelenség. Egészséges szívekben ritkán fordulnak elő. A „Holiday-Heart” szindróma kifejezés akut szívritmus zavar, amely például hétvége vagy nyaralás után következhet be, fokozva a túlzott alkoholfogyasztást.
Az alkohol népszerűsítésének oka szívritmus zavar és a szívbotlás nem éppen tiszta. Eddig csak egy tanulmány bizonyította, hogy egyértelmű kapcsolat van. Melyik alkoholtartalmú ital rosszabb és melyik kevésbé káros Egészség nem volt meghatározva.
Számos tézis került elő a kapcsolat magyarázatára. A szakértők azt gyanítják, hogy az alkohol serkenti a szimpatikusokat idegrendszer - az aktiváló rendszer - és gátolja a paraszimpatikus idegrendszer - a relaxáló rendszer - ezáltal növeli a pulzusszámot és elősegíti a szívizomsejtek károsodását. Az alkohol dehidratáló hatása (fokozott vizelés alkoholfogyasztás közben) zavarja az elektrolitot egyensúly testünk és ez a szívszövet ritmuszavarainak oka is lehet.
Alkohol hatása alatt a vér a nyomás növekszik - a magas vérnyomás (magas vérnyomás) és krónikus szívelégtelenség előléptetik. Ezek a betegségek gyakran okozzák a szívbotlást vagy más okokat szívritmus zavar. Kis mértékben azonban az alkohol védőhatással is rendelkezik a szív-és érrendszer, ha hihetünk olyan tanulmányokkal, amelyek ezzel a témával foglalkoztak.
Az alkohol felelősségteljes megközelítése azonban megvédi a fogyasztókat a nemkívánatos mellékhatásoktól és maradandó károsodásoktól. Fizikai megterhelés, például kemény munka vagy sport esetén az emberi szervezet aktivált állapotba kerül. Ennek során a szimpatikus idegrendszer, az autonóm idegrendszer egy része aktiválódik: vérnyomás növekszik, a pulzusszám felgyorsul, hajók összehúzódik, és a tüdő hörgői kitágulnak, hogy erősebbek legyenek lélegző.
A test ezen a stresszreakción keresztül készül fel harcra vagy menekülésre. Ennek a reakciónak az a célja, hogy megvédje a személyt egy potenciálisan veszélyes helyzettől és biztosítsa a fizikai képességek optimális használatát. E változások eredményeként azonban nemkívánatosak lélegző nehézségek és szédülés, de szívdobogás és szívdobogás is előfordulhat.
Különösen a szegény általános embereknél feltétel vagy szegény alkalmasság, a nehéz munka vagy a sport túlzott megterhelése kellemetlen tünetekhez vezethet. A fizikai aktivitások okozta stresszt leszámítva a szervezet a betegség alatt is megterhelhető. A súlyos betegségek gyengítik a szervezetet, és érzékenyítik a beteget saját fizikai érzéseire.
Ez a szívdobogás fokozott érzékeléséhez vezethet. Ezenkívül a szív vagy a gyulladás szívburok előfordulhat, ami szintén szívritmuszavart okozhat. A sport alatti vagy utáni extraszisztoláknak különféle okai lehetnek, és ezeket néha a sport is elősegíti.
Egyrészt a megnövekedett fogyasztás miatt relatív oxigénhiány van a szövetben edzés közben. Ez elősegítheti a szívbotlást. Másrészt szimpatikus idegrendszer több adrenalint szabadít fel sporttevékenységek során.
Az adrenalin gyorsabban és erősebben dobog a szívben. Ez csökkenti azt a gerjesztési küszöböt is, amelyet túllépni kell a szívverés kiváltásához. Ez az alacsonyabb küszöb ezért megkönnyíti az újabb szívverés kiváltását, megkönnyítve ezzel a extraszisztole fordul elő.
Ezért lehetséges, hogy a szív rövid ideig túl gyakran ver, ami megbotlik. Továbbá a hiánya magnézium és a kálium felelős lehet az extraszisztolákért az edzés alatt vagy után. A magnézium-kálium keverék gyakran segít itt.
Sok betegnél az extraszisztolák ismét eltűnnek. Ha azonban egyéb tünetek, például szédülés, ájulás érzése vagy szokatlanul magas pulzusszám növekedése figyelhető meg a sport során, sürgősen orvoshoz kell fordulni. Diagnosztikai eszközök, például pihenő EKG, gyakorolja az EKG-t és egy szív ultrahang információt nyújthat a Egészség a szív állapota. A megfázás az által okozott fertőző betegség homályosan meghatározott fogalma vírusok.
Ezek nagyon különbözőek lehetnek vírusok. A betegség lefolyását tovább bonyolíthatja egy bakteriális fertőzés, amely szintén előfordulhat. A légutak különösen érinti a megfázás, különösen az orrnyálkahártya, a torok vagy a hörgők.
A betegek gyakran panaszkodnak fájdalom in a torok nyeléskor pedig kísérő megfázás, amely nyomásérzéssel járhat a fej, valamint fejfájás és fájó végtagok. Gyengeséget és kimerültséget is tapasztalhatnak. Egyes esetekben láz is előfordul.
Egy fertőző betegség alatt a test ezért fokozott stressznek van kitéve. Ennek eredményeként egy fertőző betegség során gyakrabban fordulhatnak elő extraszisztolák, amelyeket a szenvedő szívbotlásként érzékelhet. Megfázás során a betegek gyakran fokozottabban érzékelik a fizikai panaszokat, és nagyobb valószínűséggel veszik észre az extraszisztolákat.
Ha megbotlik a szív és lélegző olyan nehézségek, mint a légszomj, a betegség gyógyulása után gyakrabban jelentkeznek, lehetséges, hogy szívizom gyulladás jelen van és felelős a tünetekért. Mivel a gyomor és a szív nagyon közel vannak egymáshoz, befolyásolhatják egymást is. Például, gyomor panaszok szívbotlást és más szívpanaszokat is okozhatnak.
A diafragma elválasztja a szívet és a gyomor térben egymástól. Ha rekeszizom sérv van, a gyomor felcsúszhat a mellkas és kiszorítja a szívet. Ez főleg étkezés után történik.
Ez az elmozdulás érinti a a szív működése és botladozó szívet, túl gyors pulzust okozhat (tachycardia) vagy szorító érzés a mellkas (angina pectoris). A rekeszizom sérvnek ezt a speciális formáját és az ebből eredő szívtüneteket Roemheld-szindrómának is nevezik. A diafragmatikus sérv mellett a Roemheld-szindróma oka lehet a túlzott étkezés, a duzzadt ételekből származó erős gáztermelés is (pl. káposzta), Vagy laktóz intolerancia.
A szindróma kezelésére mindenképpen ügyelni kell arra, hogy ne egyél olyan ételt, amely felpuffasztja a gyomrot és a beleket (attól függően, hogy mely ételeket nem tolerálják), vagy ne egyen túlzottan. Ha a rekeszizom sérv az oka, akkor fontolóra kell venni a műtétet. Hátproblémák - különösen a nyaki gerinc területén, de a a mellkasi gerinc - szívbotlást is okozhat.
Ez azért van, mert a idegek az szimpatikus idegrendszer (vegetatív idegrendszer), amelyek szabályozzák a szívverést, a gerinc közelében futnak. Ha ezek irritáltak vagy sérültek, akkor rosszul irányíthatók és kiválthatják például az extra ütemeket és ezáltal a szív megbotlását. Ha elzáródások fordulnak elő a a mellkasi gerinc, a mellkas összeszorulhat.
Ha a mellkas nem mozgékony, akkor a szív is szenvedhet, elmozdulhat vagy összeszorulhat. Ez az irritáció lehet a szív megbotlásának oka. Még akkor is, ha hátproblémákat vagy gerincelzáródásokat fedeztek fel, az orvosnak ki kell zárnia azt a közvetlen szívproblémát, amely a szív megbotlását okozhatja.
A szívbotlás által érintett személyek arról számolnak be, hogy a szívbotlásuk helyétől és helyzetétől függ. A pozíciótól függően újra megjelenhet és eltűnhet. Ezekben a személyekben a szívdadogás valószínűleg főleg fekve fordul elő, de olyan tevékenységeket is említenek, mint a lehajlás vagy a gyorsan változó helyzet.
Különösen gyakran emlegetik a bal oldali helyzetet, ami az érintettek szerint érzékelhető szívbotláshoz vezet, amely az újrapozícionálás után szintén eltűnhet. Okok annak a ténynek, hogy a szív megbotlása a helyzettől függően és főleg fekve is előfordulhat, gyakran nem korlátozható pontosan. A helyzetfüggő szívdobogás lehetséges magyarázatait a gerincoszlop adhatja meg.
Idegrostok a 2. között keletkeznek nyaki csigolya és a 4. mellkasi csigolya, amelyek befolyásolhatják a szív aktivitását. Ezen csigolyák közötti gerincproblémák, de különösen a 2. és a 4. mellkasi csigolya között viszonylag gyakran megfigyelhetők funkcionális szívpanaszok, például intermittáló szívritmuszavar, amely kísérheti botladozó szív. Ha fekvés közben többször észlelik a szívbotlást, mindenképpen meg kell vizsgálni a szívet. A legtöbb esetben azonban ezek ártalmatlan extra ütemek, amelyek időről időre mindenkiben előfordulhatnak.
A szívrebbenés másik fontos és gyakori oka lehet a stressz. Ez azon a fizikai stresszreakción alapul, amellyel a személy reagál a magas mentális és fizikai stresszre. A stressz reakció során a vegetatív idegrendszer aktiválódik - a rendszer, amely öntudatlanul irányítja a fizikai reakciókat.
A szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer jellemzi. Ha a test stressz alatt áll, a szimpatikus idegrendszer aktív. Fokozott adrenalin és egyéb stressz hormonok szabadon engedik.
Az adrenalin nemcsak erősebbé és gyorsabbá teszi a szívverést, hanem könnyebben reagál a stresszre is hormonok, megkönnyítve ezzel az új szívverés kiváltását. Ez végső soron extra ütemekhez vezethet. Ezeket aztán szívbotlásokként érzékelik.
A szívrebbenés nem mindig fordul elő stressz alatt, és nem minden embernél, és néha egészséges embereknél is előfordulhat. Ezért a szívbotlás időről időre teljesen normális. Ha azonban a szívrebbenés hosszabb ideig fennáll, akkor csökkenteni kell a stresszt, és orvoshoz kell fordulni, aki kizárhatja a szerves okot.
A stressz funkciója hormonok alapvetően a test alkalmazkodása a megnövekedett stresszhez és tárolt energiatartalékok biztosítása az ember harcra vagy menekülésre való felkészítésére. Ennek során befolyásolják testünk különböző szerveit, beleértve a szívet is. Gátolják az emésztést és a nyáladzást, tágítják a tüdő hörgőit, hogy megkönnyítsék a légzést nagy stressz alatt, és összehúzzák a vért hajók.
A szívében megnövekedett vérnyomás és felgyorsult a szívverése. Ebben az összefüggésben légzési nehézségek, szédülés, szívdobogásérzés és akár szívbotlás is előfordulhat. Tanulmányok kimutatták, hogy a vér magas adrenalinszintje elősegítheti az extraszisztolák és a kapcsolódó szívdadogás előfordulását.
Ezenkívül a fizikai és pszichológiai stressz befolyásolhatja az alvási szokásokat és a gyógyulást. A stresszben szenvedők alvászavarokban is szenvedhetnek, ill alváshiány és kimerültség. Szellemi stressz tényezők lehet például munkahely, nagy felelősség, konfliktusok a partnerrel vagy a társadalmi környezettel, súlyos események, például rokon halála, vagy pénzügyi problémák, és nagyon stresszesnek tekinthetők.
A fizikai stressz, például egy súlyos betegség vagy más olyan helyzetek, amelyek nagy megterhelést jelentenek a test számára, szintén stresszreakciót válthat ki. Különösen stresszes fázisokban segíthet az aktív pihenésben a test károsodásának elkerülése és a stressz jobb kezelése érdekében. Bebizonyosodott, hogy ezek a tényezők a szívbotlással is összefüggenek, és elősegíthetik a szívbotlás előfordulását.
A magas kávéfogyasztás és a koffein tartalmazzák, ami gyakran társul stresszel, szintén elősegítheti a szívrebbenés előfordulását. Hosszú távon a stressz hosszú távú kitétele káros lehet a szívre. A szívbotlás mellett hosszú távon van egy krónikus magas vérnyomás és lerakódik a vérben hajók, az úgynevezett érelmeszesedés.
Ez viszont növeli a veszélyes másodlagos betegségek, mint pl szívroham or ütés, ami legrosszabb esetben is végzetes lehet. A szívbotlást a szívre ható gyógyszerek is okozhatják. Ide tartoznak a különféle gyógyszerek, mint pl digoxin, még mindig ritkán felírt gyógyszer krónikus szívelégtelenség, az úgynevezett triciklusos antidepresszánsok, vagy olyan gyógyszerek, mint pl kokain.
Mindig konzultáljon orvosával, hogy pontosan megtudja, melyik gyógyszer felelős a szívért dadogás és ne hagyja abba a saját akaratából a gyógyszerek szedését. Szívizom-gyulladás, a szívszelepek és más szívbetegségek is okozhatják a szívbotlást, akárcsak magnézium és a kálium hiány.Klimax az az idő, amikor egy nő ivarérett állapotból hormonális alvó állapotba kerül, és elveszíti termékenységét. Ez idő alatt erős hormonális változások vannak, amelyek közvetlen hatással vannak a nő testére.
Mivel sok nő korábban mindig egészséges volt, az újonnan megjelenő tünetek sokkolóak és zavaróak. A váltási fázisra jellemző számos tünet, például hőhullámok, alvászavarok és ingerlékenység közé tartozik a szívritmuszavar. Gyakran a hangulatingadozás a hormoncsökkentő pár szívdobogással váltja ki és szorongást és pánikrohamok.
Ezek a szívpanaszok szívdobogásként, szívdobogásként vagy szívdobogásként is megnyilvánulhatnak. A folyamatosan csökkenő ösztrogénszint miatt, amelyet a petefészkek, szokatlan ösztrogénhiány lép fel. Ez a hormonhiány főleg az autonóm idegrendszert érinti.
Mivel az autonóm idegrendszer ellenőrzi a szívverést, ezért időnként előfordulhat extra ütem, amelyet szívdadogásként érzékelnek. Mivel ritka esetekben a szív szerves károsodása is okozhatja a botlást, orvoshoz kell fordulni. Ez az orvos ellenőrizheti, hogy a botlást valóban az okozza-e klimax vagy van-e valamilyen más oka a botlásnak.
A (poszt) menopauzás panaszok kezelésére főként természetes gyógymódokat alkalmaznak annak érdekében, hogy a test terhe a lehető legkisebb legyen. A hormonpótló kezelés csak akkor ajánlott, ha a tünetek súlyosak és orvosi felügyeletet igényelnek. A konverziós fázisra jellemző számos tünet, például hőhullámok, alvászavarok és ingerlékenység közé tartozik a szívritmuszavar.
Gyakran a hormoncsökkentés okozta ingadozó hangulat párosul szívdobogással, és szorongást és pánikrohamok. Ezek a szívpanaszok szívdobogásként, szívdobogásként vagy szívdobogásként is megnyilvánulhatnak. A folyamatosan csökkenő ösztrogénszint miatt, amelyet a petefészkek, szokatlan ösztrogénhiány lép fel.
Ez a hormonhiány főleg az autonóm idegrendszert érinti. Mivel az autonóm idegrendszer ellenőrzi a szívverést, ezért időnként előfordulhat extra ütem, amelyet szívdadogásként érzékelnek. Mivel ritka esetekben a szív szerves károsodása is okozhatja a botlást, orvoshoz kell fordulni.
Ez az orvos ellenőrizheti, hogy a botlást valóban az okozza-e klimax vagy van-e valamilyen más oka a botlásnak. A (poszt) menopauzás panaszok kezelésére főként természetes gyógymódokat alkalmaznak annak érdekében, hogy a test terhe a lehető legkisebb legyen. A hormonpótló kezelés csak akkor ajánlott, ha a tünetek súlyosak és orvosi felügyeletet igényelnek.
Mint már említettük, a szívbotlás időről időre egészséges embereknél is előfordul, ezért nem mindig bizonyítja a kóros folyamatot. Mindenekelőtt az emberek hajlamosak a szív extra szívdobbanását a pihenésben érzékelni, nem pedig a mindennapi életben, amikor mozgásban vannak és zavartak. Ezért a botladozó szív éjszaka is könnyebben regisztrálható, mint nappal.
Stresszes fázisokban az éjszakai szívbotlást kiválthatja az autonóm idegrendszer, amely ilyenkor érzékenyebben reagál. Ha azonban az éjszaka botladozó szív hosszabb ideig tart (néhány perctől óráig), vagy ha egyéb tünetek, például légszomj jelentkeznek, orvoshoz kell fordulni. Ez az orvos kizárhatja a súlyos lehetőségét szívhiba kezelésre szorul megfelelő eszközök (szív ultrahang, gyakorolja az EKG-t és a hosszú távú EKG).
