Az orvostudományban a letargiát használják a feltétel amelyben az illető rendkívül fáradt és a stimulációra vonatkozó küszöbértéke jelentősen megnő. A mindennapi életben a tartósan lustának vagy fáradtnak tűnő embereket letargikusnak is nevezik. Az orvosilag releváns forma a tudatzavar.
Mi az a letargia?
A letargia lényegében súlyos fáradtság az érintett személy részéről, valamint az ingerek megemelkedett küszöbértéke. A letargikus emberek ennek megfelelően lassabban reagálnak (néha egyáltalán nem) a környezetükben lévő ingerekre. Ez befolyásolja reakció viselkedésüket, kommunikációs viselkedésüket és tevékenységeiket. Nehezebb felébredni. Ezenkívül az érintetteknek több órán keresztül nem sikerül elérniük a normális ébrenlét állapotát. Inkább tudatállapotban maradnak, amely a különböző betegségek tüneteként jelentkezhet. Ebben az összefüggésben a letargia nem önálló betegség, hanem mindig egy másik betegség tünete.
Okok
A letargia okai között számos olyan betegség és állapot szerepel, amelyek elsősorban a agy. A letargia az európai alvásbetegség egyik fő tünete (a agyvelőgyulladás ez ma ritka). Minden betegség vagy állapot, amely vezet a megnövekedett koponyaűri nyomáshoz letargiát is okozhat. Ezek közül elsődlegesek a helyet elfoglaló elváltozások a agy (daganatok és ödéma) és szélsőséges magas vérnyomás. Anyagcsere-betegségek és a vér a számolás a megnövekedett koponyaűri nyomás oka is lehet. Szív kudarc is vezet a nyomásváltozásokra a agy. Továbbá a pszichológiai állapotok is vezet letargiához. Például ez az egyik leggyakoribb tünete depresszió. Alvásmegvonás, lélegző alvás közbeni problémák, alkoholizmus, szívritmuszavarok, és a nyugtató hatású gyógyszerek szintén letargiához vezethetnek. Ebben az összefüggésben a letargiát, mint a tudat zavarát, fárasztónak és az ingerküszöböt emelőnek írják le. Azonban ha figyelembe vesszük fáradtság államok (miatt alváshiány), az embereket néha letargikusnak nevezik, akik nagyon fáradtak, de az ingerlékenységi küszöbük jelentősen csökkent. Ezek az egyének tehát könnyen ingerlékenyek, mégis bizonyos szempontok szerint letargikusnak tekintik őket. A letargia és a letargia köznyelvi jelentése ezen a ponton félre marad.
Tünetek, panaszok és jelek
A letargiát elsősorban az jellemzi, hogy az érintett személyeknél jelentősen megnő az alvásigény. Ez napközben is jelen van, időnként pihenésre kényszerítve az embereket. Ennek ellenére a legtöbb letargikus embernek nem sikerül a mély alvás fázisába kerülnie, és ennek megfelelően az alvás ellenére sem tud helyreállni. Ennek eredményeként az érintett emberek lassúbbá válnak általános viselkedésükben. A részletek elkerülik őket. A kimondott szavak és a cselekvésre való felhívások gyakrabban mennek el mellettük. Úgy tűnik, hogy a szunnyadó állapotok konkrét indíték nélkül indulnak el. A letargiás embereket is nehezebb felébreszteni, de még mindig nem alszanak mélyen vagy jól. A letargikus emberek különféle kedvetlenséggel tűnhetnek fel. Az apátia felé történő átmenet ennek megfelelően folyékony és nehezen meghatározható. Az emberek képtelenek koncentrálni. Vér a nyomás megemelkedhet. A szemek túlérzékenyek lehetnek. A letargia egy olyan formája viszont, amelyet elsősorban az alvási problémák váltanak ki, jelentősen csökkenti az ingerküszöböt, és az érintett elsősorban panaszkodni fog fáradtság. Ez azonban feltétel átmeneti - szemben az igazi letargiával - és általában a következő jó éjszakai alvással oldódik meg. Ezek a letargikus emberek gyakran erősen ingerlékenyek, és fokozottan meg kell vonulniuk. A letargia a feltétel általában egy ideig. Az októl függően ez akkor szerves vagy pszichológiai. Egy bizonyos ponton a test annyira túlterhelt, hogy a személy letargiává válik. A letargia korai előhírnökei fáradtság a kellő alvás érzése ellenére, valamint fokozott figyelmetlenség.
Szövődmények
A letargia mint állapot önmagában komplikációkat jelent az érintett személy személyes életében. Például a letargikus emberek nem képesek megfelelően teljesíteni. Társadalmi elszigeteltség fordulhat elő, és ennek oka gyakran a növekvő kedvetlenség. Ezenkívül a balesetek kockázata óriási mértékben növekszik a fáradtság fokozódásával. A letargia, mint tudatzavar, nem ismer valódi növekedést. Sokkal inkább közvetett hatása van az esetleges szövődmények révén. A letargia okai azonban meghatározóbbak a lehetséges szövődmények figyelembevétele szempontjából. Például kezeletlenül depresszió legrosszabb esetben önkárosító és öngyilkos magatartáshoz vezethet. Agydaganatok és az agyszövet egyéb károsodása nem ritkán jár magas halálozási rátával. Szív károsodás és éjszakai lélegző problémák lehetnek a súlyos és krónikus állapotok előhírnökei. Alkoholizmus mint ok végső végzetes lehet. Egy másik probléma a kombinációval depresszió és a letargia az, hogy a depresszió gyakran hosszú ideig kezeletlen marad, és a letargia gyakran nagyon korán jelentkezik. Ezenkívül a teljesítés elmulasztása miatt bekövetkező (de várható teljesítés) bűntudat fokozza a depressziót. Így azok a veszteségek, amelyeket a letargikus emberek társadalmi és általános teljesítményük miatt elszenvednek, néha nagyon korán jelentkeznek. Általában a letargikus személy személyes életét érintő szövődmények kockázata növekszik a kezelés hiányának egyre hosszabb időtartamával. Ugyanez vonatkozik a letargia kiváltóinak miatti szövődményekre is.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Az oktalannak tűnő, néhány napnál hosszabb ideig tartó letargia mindig ok arra, hogy orvoshoz forduljon. Az érintett személy önmagában erős és megmagyarázhatatlan fáradtságot fog észrevenni. Ennek megfelelően a rossz éjszakát követő letargia tünetei nem indokoltak orvoshoz fordulni. Az első próbálkozások a háziorvossal történhetnek. Attól függően, hogy az okkutatás miként tárul fel, ezt követően be kell utalni egy szakemberhez. Például kardiológusok, neurológusok és pszichiátriai orientációjú orvosok jöhetnek szóba.
Diagnózis
Az orvos általában azáltal határozza meg, hogy az ember letargikus-e kórtörténet. Meg kell tudni, hogy az állapot magyarázható-e életkörülményekkel, vagy van-e betegségértéke. Ha a második kiderül, különféle okokat kell figyelembe venni. Ebből a célból a beteg mentális és fizikai Egészség tartott. Az agy képalkotó technikákkal történő vizsgálata általában a letargia okainak felkutatásának utolsó lépése. Időnként nem lehet egyértelmű diagnózist felállítani. Ilyen esetekben általában pszichológiai okot feltételeznek, és ennek megfelelően cselekszenek. Ezenkívül a pontos diagnózis érdekében ki kell zárni más, hasonló tünetekkel járó állapotokat. Ide tartozik például a baleset következtében fellépő aluszékonyság vagy álmosság.
Kezelés és terápia
A letargia kezelése, amennyiben a kiváltók szervesek és ismertek, ideális esetben oksági ok. Ez azt jelenti, hogy a letargia minden kiváltó oka nyomon követhető szív vagy például az agyat kezelik. Az itt szóba kerülő állapotok mennyisége miatt számos kezelési módszerről van szó. Lehetnek gyógyászati és sebészeti. Agydaganatok és az agyödéma gyakran bonyolult beavatkozásokat igényel az agyban és az agyon. Ha szívelégtelenség az oka, a kezelés általában gyógyszeres kezelésből és életmódbeli változásokból áll. A megnövekedett koponyaűri nyomást eseti alapon kell figyelembe venni. Ha viszont ismertek vagy gyanúsak a letargia pszichológiai kiváltói, akkor különbözőek pszichotróp gyógyszerek használt. A legtöbb esetben ezek szerek amelyeknek állítólag stimuláló és motiváló hatása van. Depresszió esetén antidepresszánsok (Általában SSRI újrafelvétel-gátlók) alapértelmezés szerint vannak előírva, amelyek ugyanakkor pozitívan hatnak a letargiára. Egyébként a letargiát is lehet kezelni metilfenidát és más pszichostimulánsok. A depresszió más kezelési módszereket is igényel, például beszél terápia vagy új célok megfogalmazása és elérése. Ha a beteg alvása a fő probléma, az alváshigiéné területéről származó módszerekkel próbálják megkönnyíteni a jobb alvást. Ez azt jelenti, hogy a beteg alvását elemzik, majd megmutatják neki, hogyan javíthatja alvását. Ez magában foglalhat alvóeszközöket, világítást és egyebeket.
Kitekintés és előrejelzés
A letargia prognózisa a mögöttes állapottól függ. Ez nem önálló betegség, a betegség előrehaladásának szemléletével. Inkább a súlyos fáradtság, valamint az alacsony fizikai és szellemi teljesítmény tünet. Ezért a pontosítás, valamint a megszüntetése az ok elengedhetetlen ahhoz, hogy további értékeléseket lehessen adni. A legtöbb esetben a betegek mögöttes betegségben szenvednek mentális betegségek. Ezek közé tartozik a depresszió vagy kiégés. A rendellenességeket többnyire elhúzódó betegség jellemzi. Ennek ellenére fennáll a gyógyulás lehetősége. Ha a betegség krónikus, a prognózis általában összességében kedvezőtlen. Gyakran előfordul a Egészség hosszú ideig fennmarad, vagy folyamatosan romlik. Ha az érintett személynek a terápiával együttműködve sikerül felépülnie a fő betegségből, valamint a saját együttműködésével, a letargia panaszai általában enyhülnek. Ha fizikai rendellenességek vannak, akkor a igazgatás gyógyszer javítására általában szükség van Egészség. Hosszú távú kezelésre van szükség, általában helyrehozhatatlan szívbetegségek, keringés vagy anyagcsere van jelen. Orvosi segítség nélkül jó prognózis ritkán lehetséges. Túl kiterjedtek és összetettek azok a betegségek, amelyek tünetileg letargiához vezetnek.
Megelőzés
Amilyen változatosak a letargia okai, olyanok is intézkedések hogy megakadályozzák az állapotot. A szívet és az agyat például egy általános egészséges életmód jól védheti. Ennek ellenére az a agytumorpéldául nem lehet teljesen elkerülni. Mindazonáltal minden egyén megszüntetheti kockázati tényezők. A depresszió csak korlátozott mértékben előzhető meg. Elméletileg bárkit érinthet, és az emberek eltérőek a fogékonyságuk iránt. Vannak azonban bizonyítékok arra, hogy a depresszió kockázata csökkenthető az elegendő kezeléssel szerotonin és a dopamin. Mindkettő összefügg a nappali-éjszakai ritmusokkal, valamint a napfény megfelelő bevitelével. Ennek megfelelően az egészséges és rendszeres alvás és az elegendő nappali tevékenység előnyös lehet. Az elalvás és az elalvás megelőzése szintén a letargia megelőzésének egyik módja. Ez minden ember számára más és más. Például egyesek jobban alszanak, ha előtte néhány órával megeszik az utolsó étkezésüket, mások pedig jobban alszanak, ha alvás előtt könnyű testmozgást folytatnak. Ami jótékony hatással van az alvásra, azt mindenkinek ki kell derítenie.
Utógondozás
A legtöbb esetben nincs utógondozás intézkedések a betegség által érintettek számára elérhető. Először is, magát a betegséget közvetlenül orvosnak kell megvizsgálnia és kezelnie, hogy ne legyenek olyan további szövődmények, amelyek tovább bonyolíthatják az érintett személy mindennapjait. Az érintett személynek orvosának kell fordulnia a betegség első jeleire, hogy gyorsan kezelhető legyen. Ha a betegséget nem kezelik, súlyos szövődményekhez vezethet, amelyek jelentősen rontják az érintett életminőségét. A legtöbb esetben a letargiában szenvedő betegek a pszichológus kezelésére támaszkodnak. Ebben a tekintetben a kezelést rendszeresen el kell végezni a tünetek megfelelő enyhítése érdekében. Hasznos lehet az ugyanabban a betegségben szenvedő más betegekkel való kapcsolatfelvétel is, mivel információcseréhez vezet. Általában a várható élettartamot ez a betegség nem csökkenti.
Mit tehetsz te magad
A letargia önsegítő lehetőségei nagyrészt egybeesnek az önsegítéssel intézkedések amelyek az alapbetegségeknél is ajánlottak. Ezenkívül a letargikus epizódokat csillapíthatják a tervezett pihenés és alvásszünetek, amelyek ideálisan integrálódnak a mindennapi életbe. Másrészt az alapvetően motiváló és tehetetlen hangulatot aligha lehet legyőzni külső segítség nélkül. Állítólag serkentéshez folyamodni szerek nem tanácsos. Ha az érintett megtanulta kikapcsolódás módszerek, mint pl autogén tréning, ezekhez is igénybe veheti. Mivel a mély alvás fázisába való belépés a legtöbb letargikus számára nem lehetséges, a több alvás nem ésszerű önsegítő lehetőség. Mindent összevetve az önsegítés lehetőségei a letargia okozati okainak ellensúlyozására korlátozottak.
