A Foramen jugulare szindróma más néven Vernet szindróma, és megfelel a három koponya meghibásodásának idegek IX, X és XI, ami a panaszokban a diszfónia és a diszfágia megnyilvánulásában nyilvánul meg. A legtöbb esetben az ok a forman jugulare középső régiójában található daganat. A kezelés kivágással történik, mint sugárzás terápia különösen károsnak bizonyult ezen a területen.
Mi a foramen jugulare szindróma?
A foramen jugulare fojtószelep lyukaként is ismert, és egy nagy nyílásnak felel meg a koponya amelyen keresztül idegpályák ereszkednek le a nyak terület. Az anatómiai szerkezet a belső kijárata mögött helyezkedik el nyaki artéria. A terület elülső határát a petrous csont alkotja. A hátsó határt az occipitalis csont képviseli. Összességében a jugular foramen három különálló részből áll. Az elülső részeket pars anterior-nak nevezzük, és az alsó petrosalis sinust tartalmazzák. A középső részt pars intermedialisnak hívják, és itt található a IX, X és XI koponya idegek a glossopharyngealis ideggel, a vagus idegés az accessorius ideg. Ezen kívül a hátsó agyhártya ütőér mert vér ellátás a agyhártya ebben a szakaszban található. Az utolsó rekesz a pars posteriornak felel meg, amely a sigmoid sinus otthona. A Foramen jugulare szindróma olyan tünetegyüttes, amelyet megelőz az anatómiai szerkezet károsodása. A vezető tünet a koponya részleges vagy teljes elvesztése idegek IX, X és XI. A klinikai képet Vernet szindrómának is nevezik a szakirodalomban. Ez a név a betegség első ismertetőjétől származik: Maurice Vernet francia neurológustól, aki a 20. század elején dokumentálta a szindrómát.
Okok
A Vernet-szindróma okai a jugular foramen károsodásában rejlenek. Az anatómiai szerkezet középső része ebben az összefüggésben különösen fontos, mert a három koponyaideg ezen a ponton halad át a foramen. A koponyaideg szerkezetének károsodásának elsődleges oka például egy glomus tumor lehet. Ez az ok a leggyakoribb. A glomus tumor megfelel egy paragangliomának, amely általában jóindulatú és neuroendokrin jellegű. Az ilyen daganatok a paraszimpatikus vagy szimpatikus eredetű autonóm ganglionokból származnak idegrendszer. meningiomák vagy schwannomák, mint pl akusztikus neuroma részt vehet a foramen jugulare szindróma kialakulásában is. Egyéb lehetséges okok tartalmaz metasztázisok a cerebellopontin szögén belül. A szindrómát ritkán az okozza koleszteatoma vagy traumát követő mechanikai károsodásból ered.
Tünetek, panaszok és jelek
A foramen jugulare szindrómában szenvedő betegeknél a koponya ideghiánya változó mértékű. Általában a hiányok nem részlegesek, hanem teljesek, ami teljes bénulást okoz a koponyaidegek motorellátási területén. Az ilyen bénulások részletesen megnyilvánulnak diszfóniában, például kóros állapotban rekedtség. Ugyanilyen gyakoriak az olyan panaszok, mint a dysphagia vagy az érzékszervi zavarok és az érzékszervi rendellenességek a nyelv. Érzékszervi rendellenességek esetén a betegek gyakran többek között keserűnek ismerik fel az ízeket, annak ellenére, hogy az elfogyasztott étel nem keserű étel. A fent említett tüneteken túl a puha szájpadlás gyakran előfordul, eltérést okozva az egészséges oldaltól. Sok esetben a parotid szekréció apránként csökken. Az érzékenység és az érzékszervi zavarok miatt a geg reflex is károsodhat. Ezenkívül gyakran előfordulnak a sternocleidomastoid és a trapezius izmok kudarcai.
Diagnózis és lefolyás
A Vernet-szindróma diagnózisát általában klinikailag jellemző kritériumok alapján állapítják meg. A kezdeti gyanú megerősíthető a koponya. Az MRI ebben az esetben különösen hasznos. A kauzális daganatok tipikus képet mutatnak a szeletképeken, és így lehetővé teszik a foramen jugulare szindrómának való minősítést. A Vernet-szindrómás betegek prognózisa elsősorban a rosszindulatú daganat mértékétől függ. A működőképesség döntő hatással lehet a prognózisra is.
Szövődmények
A Foramen jugularis szindróma különböző szövődményekkel jár, az érintett régiótól függően agy.A legtöbb esetben a koponyaidegek elvesztése bénuláshoz, fogyatékossághoz és egyéb testzavarokhoz vezet. Az érzékszervi zavarok fokozottan jelentkeznek, amelyek erősen befolyásolhatják a beteg mindennapi életét. Sok esetben az ízek érzékelése is zavart, az ételek néha keserűbbek, mint amilyenek valójában. Az érzékszervi funkciókat és az izommozgásokat szintén zavarják a foramen jugulare szindróma miatt. A szövődmények elsősorban akkor jelentkeznek, amikor a koponyaidegek tartósan károsodtak. Ebben az esetben a sérült idegeket nem lehet helyreállítani, és a betegnek együtt kell élnie a fellépő szövődményekkel. Ha az idegek még nem sérültek meg, és a daganat sikeresen eltávolítható, komplikációk nem fordulnak elő. Sok esetben, kemoterápiás kezelés is használják. Jóindulatú daganat esetén a kezelés nem kötelező. Gyakran nincs szükség kezelésre, amíg nincsenek komplikációk. A várható élettartamot a foramen jugulare szindróma csökkenti, ha a tumor rosszindulatú formában terjed. Ebben az esetben a halál a legrosszabb esetben következik be.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Mivel a foramen jugulare szindróma nem gyógyítja meg önmagát, és a legtöbb esetben súlyosbodik, mindig orvoshoz kell fordulni. Meg kell látogatni az orvost, ha az érintett személy bénulásban szenved vagy krónikus rekedtség. A bénulás főleg az arcon, ill száj és a nyelv , és mivel vezet nyelési nehézség vagy kellemetlen érzés étkezés közben. Sok esetben keserű íz a közönséges ételekben a foramen jugulare szindrómára is utalhat, ezért orvos vizsgálata szükséges. A foramen jugulare szindrómában szenvedők közül sokan szenvednek súlyos retching-től is, ami miatt gyakran hánynak. A foramen jugulare szindróma diagnosztizálását háziorvos vagy fül-orr-gégészeti szakember teheti meg. A további kezelés azonban mindig az alapbetegségtől függ, és a teljes gyógyítás sok esetben nem lehetséges. Pszichológiai panaszok ill depresszió, mindig pszichológushoz kell fordulni, mivel az egészséges psziché is felgyorsíthatja a gyógyulási folyamatot. Szükség lehet pszichológiai kezelésre a beteg szülei vagy rokonai számára is.
Kezelés és terápia
A Vernet-szindrómát általában kauzális módon kezelik. Okozati terápia foglalkozik a meghibásodás tüneteinek elsődleges okával és megkísérli megoldani az elsődleges okot. A ... val megszüntetése az elsődleges kiváltó tényezőnél az egyedi tünetek is alábbhagynak, mindaddig, amíg a koponyaidegek a daganat miatt nem okoztak helyrehozhatatlan kárt. A kisebb károsodások akkor is megmaradhatnak, ha a kórokozó daganatot eltávolították. A terápia a választott daganat többé-kevésbé teljes kivágása. Mindazonáltal különösen az intrakraniális glomus tumorok sebészeti kivágása nehéz vér daganattípus gazdagsága és infiltratív növekedése. Az invazív eljárások alternatívái közé tartozik a sugárterápia vagy kemoterápiás kezelés. Ezeket a terápiás formákat azonban ellentmondásosnak tekintik a foramen jugulare szindróma összefüggésében. A koponyaidegek helyrehozhatatlan károsodást szenvednek, különösen ezen a területen végzett sugárterápiával. Ha a daganat jóindulatú, akkor a terápia előnyeit össze kell mérni a várható kockázatokkal. A jugularis foramen területén található jóindulatú daganatokat nem feltétlenül kell eltávolítani. Ha a daganat kevés kellemetlenséget okoz, akkor ebben az esetben legalább egy kivárás megközelítést lehet alkalmazni, hogy elkerüljük a tünetek szükségtelen súlyosbodásának kockázatát.
Kitekintés és előrejelzés
A foramen jugulare szindróma prognózisa függ a megjelenő rendellenességek okától és az alkalmazható kezelési lehetőségektől. Ha a koponyaideg meghibásodását a foramennél a daganat okozza agy, a beteg kedvezőtlen esetben idő előtt meghalhat. A daganat helyétől függően döntést hoznak arról, hogy a műtéti beavatkozás és rák terápia elvégezhető. Ha a daganat jóindulatú és további szövődmények nélkül eltávolítható, akkor a betegnek esélye van a gyógyulásra. Ha nincs további károsodás, akkor a beteget a nyomonkövetési kezelés után felépültnek tekintik. A következő hónapokban és években rendszeres időközönként kontrollvizsgálatokat végeznek. Ha nem alakul ki új szöveti változás, akkor a beteget véglegesen gyógyítottnak tekintik. Ha rosszindulatú daganat van, a gyógyulás esélye rendkívül romlik. Ha a daganat besugárzása ellenére sem lehet megakadályozni a további növekedést, akkor a jelenlegi orvosi lehetőségekkel nincs kilátás gyógyulásra. metasztázisok forma és a rák fokozatosan terjed. Ha a foramen jugulare szindrómát zuhanás vagy baleset okozza, a prognózist a test károsodásának mértéke alapján kell megítélni. koponya. Kisebb hibák vagy szakadások esetén a javítás lehetséges. A nagyméretű károk viszont egész életen át tartó károsodáshoz vezetnek.
Megelőzés
A foramen jugularis szindróma nem akadályozható meg. A paragangliomák kialakulására való hajlam a génekben mutatkozik meg, mivel a daganatok történelmileg összefüggésben vannak a családi csoportosítással. Az egyetlen megelőző intézkedés ebben az esetben az lenne, ha a daganattípusra hajlamos betegeknél nem lesznek saját gyermekeik.
Követés
A nyomon követés lehetőségei az érintett személy számára a foramen jugulare szindróma legtöbb esetben nem állnak rendelkezésre, vagy nagyon korlátozottak. Mert genetikai feltétel ami öröklődik, szintén nem lehetséges oksági terápiát nyújtani, csak tüneti terápiát. A teljes helyreállítás nem lehetséges. Ha a beteg gyermekeket szeretne, genetikai vizsgálat végezhető a foramen jugulare szindróma öröklődésének megakadályozása érdekében. A legtöbb esetben a kezelést gyógyszerek segítségével végzik. A beteg elsősorban a gyógyszer helyes és rendszeres bevitelétől függ a tünetek tartós enyhítése érdekében. Mivel a foramen jugulare szindróma különféle daganatok megjelenéséhez is vezet, rendszeres vizsgálatokat kell végeznie az orvosnak a daganatok korai felismerése és eltávolítása érdekében. Az öngyógyulás a foramen jugulare szindrómával nem fordulhat elő. Az érintett személy intenzív és szeretetteljes gondozása pozitív hatással van a betegség további lefolyására is, ahol gyakran intenzív beszélgetéseken múlik, hogy megakadályozzák a pszichológiai zavarokat, ill. depresszió. Lehetséges, hogy a betegség csökkenti az érintett személy várható élettartamát.
Mit tehetsz te magad
Koponyaideg-elégtelenség esetén az érintett személynek kevés lehetősége van a betegség enyhítésére vagy gyógyítására saját erőfeszítéseivel. A betegek önmagukon segítenek leginkább abban, hogy olyan orvosokhoz fordulnak, akikben megbíznak, és jól működhetnek együtt, ha foramen jugularis szindrómában szenvednek. Fontos és nagyon hasznos, ha a szenvedő teljes körűen tájékoztatott és oktatott a betegségről feltétel. Ez előnyös a mindennapi életben jelentkező tünetek kezelésében. Még akkor is, ha fizikai szinten korlátozottak a helyzet javításának lehetőségei, az érintett személy jól tud vigyázni pszichológiai stabilitására. Az élethez való pozitív hozzáállás és az optimizmus előnyös az orvosi kezelés és az azt követő gyógyulási folyamat során. Stabil társadalmi környezettel az oldalán a szenvedő újat rajzolhat erő és fenntartja a bizalmat a nehéz fázisokban. Ha az érzelmi problémák fokozódnak, hasznos konzultálni egy terapeutával. Az életmódot úgy kell elrendezni, hogy jólét és életöröm legyen. Az élet alakításának megváltozott vagy korlátozott lehetőségei ellenére a szabadidő tervezésének különféle megközelítései vannak, amelyek az egyéni preferenciák szerint alkalmazhatók. Ez új lendületet ad, és pozitív hatással van a Egészség.
